Óratervek

Az óra címe:

Az uniós identitás dimenziói és kapcsolata a kulturális diplomáciával

Szervezési tudnivalók

Csoport: általános iskola felső tagozata / alsó középfok

Időtartam: 75 perc

Tanulási célok

1. Megnevezik az európai identitás gyökereinek néhány fő pillérét
2. Megnevezik az európai identitás néhány jellemzőjét
3. Elmagyarázzák, miben hasonlít és miben különbözik európai identitásuk a nemzeti identitásuktól
4. Érvelnek amellett, hogy az Európai Unióban „egység a sokféleségben” valósuljon meg
5. kritikusan elemzik az európai identitás fő dimenzióit
6. Meg tudják határozni, mi a kulturális diplomácia
7. megértik, milyen módokon kapcsolódik a kulturális diplomácia az európai identitáshoz, és hogyan alakítja azt

Sikerkritériumok

1. Tudják, mit foglal magában az európai identitás
2. Értik, hogyan kapcsolódik a kulturális diplomácia az európai identitáshoz

Fő tartalom és források

●      Számítógép és projektor

●      Kinyomtatott képek és kategóriacímkék

●      Választható: a lehetőségektől függően a tanár néhány tárgyat is hozhat a szerepjátékhoz

●      Online vagy nyomtatott kvízkérdések minden tanulónak (pl. online kvíz vagy kilépőkártyák)

●      Kilépőkártyák

Leírás

1. Bevezetés

(15 perc)

Az óra egy olyan tevékenységgel kezdődik, amelyben a tanulók maguk fedezik fel az ismereteket, és együttműködve különböztetik meg az európai és a nemzeti identitást. A tanár minden csoportnak két kinyomtatott kategóriacímkét ad – „európai identitás” és „nemzeti identitás” –, valamint néhány kinyomtatott képet. A képeken a következők láthatók:

●      Az Európai Unió zászlaja

●      Az adott ország nemzeti zászlaja

●      Az Európai Parlament épülete

●      A nemzeti parlament épülete

●      Egy helyi étel (a tanulók körében népszerű étel)

●      Zenei fesztivál

●      Képek az euróról, pl. érmék

●      Az Eiffel-torony

●      Egy kép határokkal (az Európai Unión belüli szabad mozgás megbeszéléséhez)

A tanár megkéri a csoportokat, hogy tegyék a két kinyomtatott címkét az asztalukra, és mindegyik címke alá sorolják be a kapott képeket aszerint, hogy szerintük az adott kép az európai identitáshoz vagy a nemzeti identitáshoz tartozik.

Miután a tanulók a csoportjukban közösen elvégezték a feladatot, a válaszokat az egész osztály megbeszéli.

A tanár a következő kérdésekkel segítheti a beszélgetést, amikor a tanulók elmondják, szerintük hová illik az egyes kép.

●      Mi az identitás?

●      Vannak olyan képek, amelyek mindkét kategóriába, mindkét identitástípushoz illenek?

●      Van átfedés a két identitás között?

●      Egyértelműen meghatározható-e az európai identitás?

Az európai identitás valami állandó dolog, vagy folyamatosan változik?

2. Bemutató (10 perc)

Ezt a tevékenységet a tanár rövid PowerPoint-bemutatója követi, amely új információkat tartalmaz. A tartalomhoz a tanulói vagy a tanári kézikönyv használható, összefoglalva azonban az óra diáinak a következő témákat kell lefedniük.

a) az európai identitás gyökerei

b) az európai identitás jellemzői

A diák bemutatása közben a tanár az európai identitás egyik jellemzőjeként megemlíti az „egység a sokféleségben” kifejezést. Ennél a kifejezésnél a tanár megállítja a bemutatót, és megkéri a tanulókat, hogy mondják el a véleményüket.

●      Szerintük mit jelent ez?

●      Hogyan lehet ezt megvalósítani? Tudnak rá példát mondani?

●      Hogyan lehetnek az országok és az emberek egységesek a sokféleségben?

3. Alkalmazás: a megértés ellenőrzése

Egy rövid, néhány kulcskérdést tartalmazó kvízzel ellenőrizhető, hogy minden tanuló megértette-e a bemutatott anyagot. Fontos, hogy a tanulók lehetőséget kapjanak néhány feladat önálló megoldására. A kvíz fejlesztő (formatív) értékelésként használható a tanulás támogatására. Ez azt jelenti, hogy a kvíz célja nem a tanulók számonkérése, hanem az, hogy a tanulók felmérjék, mennyire értik az anyagot, és lehetőség nyíljon a téves elképzelések tisztázására.

Ha az osztályteremben rendelkezésre állnak eszközök, a kvíz online formában is kitölthető (pl. a Microsoft Forms névtelen kvíz funkciójával), így a tanár névtelenül gyűjtheti össze a válaszokat, és összesített visszajelzést kaphat a tanításáról. Ha csak feleletválasztós kérdések szerepelnek, minden tanuló válaszai a kvíz befejezése után azonnal, automatikusan kiértékelődnek. Mindenesetre nagyon hasznos, ha a következő órán jut idő a kvíz megbeszélésére, hogy a visszajelzés és az esetleges téves elképzelések tisztázása megtörténjen, mielőtt az osztály továbblép.

További részletek a kézikönyv 5. tevékenységénél találhatók.

4. Szerepjáték (20 perc)

A kulturális diplomácia magyarázatát egy tantermi szerepjáték követi. Ez a játékosított tanulást támogatja. A tanulók játék közben tanulhatnak, és szerepeiken keresztül mutathatják meg, hogyan értik a kulturális diplomáciát. A tanulók véletlenszerűen kapnak meg egy-egy szerepet. A történet kezdetét megkapják, a folytatást azonban rögtönzik. A tanulók számától függően szerepek elhagyhatók vagy hozzáadhatók.

A tevékenység becsült időtartama 20 perc, de ez attól függ, hány tanuló szeretne részt venni. Ha sokan szeretnének szerepet vállalni, a jelenetet többször is el lehet játszani. Minden tanulónak, aki szerepet szeretne játszani, lehetőséget kell kapnia a részvételre. Mivel nincs kötött forgatókönyv, a jelenet akkor is sokféleképpen alakulhat és végződhet, ha többször is eljátsszák az osztályban!

További részletek a kézikönyv 2. tevékenységénél találhatók.

5. Összegzés és értékelés: kilépőkártyák (5 perc)

Az óra végén visszajelző kérdések kilépőkártyák formájában, hogy a tanár tudja, hogyan támogathatja jobban a tanulókat a következő órákon. Néhány kulcskérdés a kézikönyv végén található.

Értékelés

Diagnosztikus értékelés az első tevékenység során

A tanulók kérdésekre válaszolnak az óra során

Kilépőkártyák

Differenciálás és befogadás

A tanár a saját környezetéhez és tanulóihoz igazodva differenciál.

Megjegyzések / tippek / Önreflexió

Mi működött jól; min érdemes változtatni legközelebb.