Óratervek

Az óra címe:

Az uniós identitás dimenziói és kapcsolata a kulturális diplomáciával

Szervezési tudnivalók

Csoport: általános iskola felső tagozata / alsó középfok

Időtartam: 75 perc

Tanulási célok

1. Megnevezik az európai identitás gyökereinek néhány fő pillérét
2. Megnevezik az európai identitás néhány jellemzőjét
3. Elmagyarázzák, miben hasonlít és miben különbözik európai identitásuk a nemzeti identitásuktól
4. Érvelnek amellett, hogy az Európai Unióban „egység a sokféleségben” valósuljon meg
5. kritikusan elemzik az európai identitás fő dimenzióit
6. Meg tudják határozni, mi a kulturális diplomácia
7. megértik, milyen módokon kapcsolódik a kulturális diplomácia az európai identitáshoz, és hogyan alakítja azt

Sikerkritériumok

1. Tudják, mit foglal magában az európai identitás
2. Értik, hogyan kapcsolódik a kulturális diplomácia az európai identitáshoz

Fő tartalom és források

●      Számítógép és projektor

●      Kinyomtatott képek és kategóriacímkék

●      Választható: a lehetőségektől függően a tanár néhány tárgyat is hozhat a szerepjátékhoz

●      Online vagy nyomtatott kvízkérdések minden tanulónak (pl. online kvíz vagy kilépőkártyák)

●      Kilépőkártyák

Leírás

1. Bevezetés

(15 perc)

Az óra egy olyan tevékenységgel kezdődik, amelyben a tanulók maguk fedezik fel az ismereteket, és együttműködve különböztetik meg az európai és a nemzeti identitást. A tanár minden csoportnak két kinyomtatott kategóriacímkét ad – „európai identitás” és „nemzeti identitás” –, valamint néhány kinyomtatott képet. A képeken a következők láthatók:

●      Az Európai Unió zászlaja

●      Az adott ország nemzeti zászlaja

●      Az Európai Parlament épülete

●      A nemzeti parlament épülete

●      Egy helyi étel (a tanulók körében népszerű étel)

●      Zenei fesztivál

●      Képek az euróról, pl. érmék

●      Az Eiffel-torony

●      Egy kép határokkal (az Európai Unión belüli szabad mozgás megbeszéléséhez)

A tanár megkéri a csoportokat, hogy tegyék a két kinyomtatott címkét az asztalukra, és mindegyik címke alá sorolják be a kapott képeket aszerint, hogy szerintük az adott kép az európai identitáshoz vagy a nemzeti identitáshoz tartozik.

Miután a tanulók a csoportjukban közösen elvégezték a feladatot, a válaszokat az egész osztály megbeszéli.

A tanár a következő kérdésekkel segítheti a beszélgetést, amikor a tanulók elmondják, szerintük hová illik az egyes kép.

●      Mi az identitás?

●      Vannak olyan képek, amelyek mindkét kategóriába, mindkét identitástípushoz illenek?

●      Van átfedés a két identitás között?

●      Egyértelműen meghatározható-e az európai identitás?

Az európai identitás valami állandó dolog, vagy folyamatosan változik?

2. Bemutató (10 perc)

Ezt a tevékenységet a tanár rövid PowerPoint-bemutatója követi, amely új információkat tartalmaz. A tartalomhoz a tanulói vagy a tanári kézikönyv használható, összefoglalva azonban az óra diáinak a következő témákat kell lefedniük.

a) az európai identitás gyökerei

b) az európai identitás jellemzői

A diák bemutatása közben a tanár az európai identitás egyik jellemzőjeként megemlíti az „egység a sokféleségben” kifejezést. Ennél a kifejezésnél a tanár megállítja a bemutatót, és megkéri a tanulókat, hogy mondják el a véleményüket.

●      Szerintük mit jelent ez?

●      Hogyan lehet ezt megvalósítani? Tudnak rá példát mondani?

●      Hogyan lehetnek az országok és az emberek egységesek a sokféleségben?

3. Alkalmazás: a megértés ellenőrzése

Egy rövid, néhány kulcskérdést tartalmazó kvízzel ellenőrizhető, hogy minden tanuló megértette-e a bemutatott anyagot. Fontos, hogy a tanulók lehetőséget kapjanak néhány feladat önálló megoldására. A kvíz fejlesztő (formatív) értékelésként használható a tanulás támogatására. Ez azt jelenti, hogy a kvíz célja nem a tanulók számonkérése, hanem az, hogy a tanulók felmérjék, mennyire értik az anyagot, és lehetőség nyíljon a téves elképzelések tisztázására.

Ha az osztályteremben rendelkezésre állnak eszközök, a kvíz online formában is kitölthető (pl. a Microsoft Forms névtelen kvíz funkciójával), így a tanár névtelenül gyűjtheti össze a válaszokat, és összesített visszajelzést kaphat a tanításáról. Ha csak feleletválasztós kérdések szerepelnek, minden tanuló válaszai a kvíz befejezése után azonnal, automatikusan kiértékelődnek. Mindenesetre nagyon hasznos, ha a következő órán jut idő a kvíz megbeszélésére, hogy a visszajelzés és az esetleges téves elképzelések tisztázása megtörténjen, mielőtt az osztály továbblép.

További részletek a kézikönyv 5. tevékenységénél találhatók.

4. Szerepjáték (20 perc)

A kulturális diplomácia magyarázatát egy tantermi szerepjáték követi. Ez a játékosított tanulást támogatja. A tanulók játék közben tanulhatnak, és szerepeiken keresztül mutathatják meg, hogyan értik a kulturális diplomáciát. A tanulók véletlenszerűen kapnak meg egy-egy szerepet. A történet kezdetét megkapják, a folytatást azonban rögtönzik. A tanulók számától függően szerepek elhagyhatók vagy hozzáadhatók.

A tevékenység becsült időtartama 20 perc, de ez attól függ, hány tanuló szeretne részt venni. Ha sokan szeretnének szerepet vállalni, a jelenetet többször is el lehet játszani. Minden tanulónak, aki szerepet szeretne játszani, lehetőséget kell kapnia a részvételre. Mivel nincs kötött forgatókönyv, a jelenet akkor is sokféleképpen alakulhat és végződhet, ha többször is eljátsszák az osztályban!

További részletek a kézikönyv 2. tevékenységénél találhatók.

5. Összegzés és értékelés: kilépőkártyák (5 perc)

Az óra végén visszajelző kérdések kilépőkártyák formájában, hogy a tanár tudja, hogyan támogathatja jobban a tanulókat a következő órákon. Néhány kulcskérdés a kézikönyv végén található.

Értékelés

Diagnosztikus értékelés az első tevékenység során

A tanulók kérdésekre válaszolnak az óra során

Kilépőkártyák

Differenciálás és befogadás

A tanár a saját környezetéhez és tanulóihoz igazodva differenciál.

Megjegyzések / tippek / Önreflexió

Mi működött jól; min érdemes változtatni legközelebb.

Az óra címe:
Az európai bővítés és integráció megismerése

Szervezési tudnivalók

Csoport: általános iskola felső tagozata / alsó középfok

Időtartam: 90 perc

Tanulási célok

A tanulók:

1. elmagyarázzák, milyen módokon hathat az európai bővítés az új és a jelenlegi tagállamokra
2. Összehasonlítják és megkülönböztetik az európai bővítés és az európai integráció fogalmát
3. Megneveznek néhány módot, ahogyan bekapcsolódhatnak az uniós döntéshozatallal kapcsolatos folyamatokba
4. Érvelnek az európai identitással kapcsolatos témákban való aktív részvétel mellett

Sikerkritériumok

●      Ismerik az európai identitás és az európai bővítés fogalmát

●      Elmagyarázzák, miért fontos bekapcsolódni az európai identitással kapcsolatos témákba

Fő tartalom és források

●      Esettanulmány nyomtatott formában minden tanulónak

●      Számítógép és projektor

●      Táblagépek a tanulóknak vagy tanulócsoportoknak, ha az iskola biztosítani tudja

●      Vitautasítás-kártyák a csoportoknak

●      Időmérő a vitához

●      Választható: kis papírlapok a vita során tartott titkos szavazáshoz

Leírás

1. Bevezetés

(5–10 perc)

Az óra elején a tanár a következő kérdéseket teszi fel közös megbeszélésre:

●      Mi az Európai Unió?

●      Csatlakozhatnak-e országok az Európai Unióhoz?

A tanulók elmondanak néhány választ. A tanár néhány percig hagyja, hogy a tanulók egymással beszélgessenek, és nem árulja el a helyes válaszokat, miközben a tanulók megosztják meglévő tudásukat és előzetes elképzeléseiket.

2. Bemutató (5 perc)

A tanulók válaszai és beszélgetése után a tanár néhány információt mutat be. Ez egy rövid bemutatóval történhet (pl. egy 5 diás PowerPoint-bemutatóval). A bemutató a következőket tartalmazza: a) mi az Európai Unió; b) az Európai Unió tagországai, kiemelve, hogy az egyes országok melyik évben csatlakoztak az Unióhoz; c) az európai bővítés és az európai integráció fogalmának rövid magyarázata (ehhez a kézikönyv fogalomtára használható).

3. Alkalmazás: esettanulmány (15 perc)

Minden tanuló megkapja a nyomtatott anyagot, amelyet egyénileg (vagy csoportban) elolvas, és jegyzeteket készít válaszként az esettanulmány végén feltett kérdésekre.

A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy először átgondolják, majd megbeszéljék az uniós bővítés és az uniós identitás néhány lehetőségét és kihívását.

További részletek a kézikönyv 3. tevékenységénél találhatók.

4. Vita (20 perc)

Az új fogalmak bemutatása után az óra középpontjában az áll, mennyire fontos, hogy az állampolgárok bekapcsolódjanak az uniós ügyekbe. Ezért az osztályban vitára kerül sor.

További részletek a kézikönyv 1. tevékenységénél találhatók.

5. Csoportos prezentáció (30 perc)

Miután a vita rávilágított az állampolgári részvétel fontosságára, csoportos prezentációk következnek. A csoportos prezentáció abban is segít a tanárnak, hogy lássa, a tanulók érdeklődése egy bizonyos terület felé irányul-e. Ha igen, az azt jelentheti, hogy a tanulók szívesen részt vennének több, ehhez a területhez kapcsolódó ifjúsági kezdeményezésben.

A csoportos prezentációk elkészítése során – ha az osztályteremben rendelkezésre állnak eszközök, vagy minden csoport használhatja az iskola számítógéptermét – ajánlott, hogy a tanulók az interneten keressenek információt. Nagyon fontos, hogy a keresőmotorokban be legyen kapcsolva a biztonságos keresés, vagy a tanár ajánljon egy biztonságos weboldalt erre a célra.

További részletek a kézikönyv 4. tevékenységénél találhatók.

5. Összegzés és értékelés (5 perc)

A tanulók önértékelő táblázatot (rubrikát) kaphatnak, amellyel felmérhetik, mennyire értették meg az óra céljait, vagy akár az egység addigi anyagát.

Értékelés

Diagnosztikus értékelés az első tevékenység során

A tanulók kérdésekre válaszolnak az óra során (fejlesztő értékelés)

A csoportos prezentáció lehetővé teszi, hogy a tanár, a társak és maguk a tanulók is bemutassák elképzeléseiket

Önértékelő táblázat (rubrika)

Differenciálás és befogadás

A tanár a saját környezetéhez és tanulóihoz igazodva differenciál.

Megjegyzések / tippek / Önreflexió

Mi működött jól; min érdemes változtatni legközelebb.