Tantermi tevékenységek

A tevékenység címe: Vita az uniós polgárként való szerepvállalásról

Tanulási célok

A tanulók képessé válnak arra, hogy részt vegyenek az európai identitásukkal kapcsolatos párbeszédekben és kezdeményezésekben.

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

Állampolgári szerepvállalás az EU-ban

Korcsoport / szint

Felső tagozat (10–12 év) / alsó középfok (13–15 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

●      Mi az EU

●      Mit jelent az állampolgári szerepvállalás

Időtartam

Egy forduló körülbelül 15 percig tart. A fordulók száma az osztály létszámától függ. A megbeszélés körülbelül 15 percig tart. Az alább javasolt időtartamokat a tanár a saját tanulóihoz és körülményeihez igazíthatja.

Csoportméret és csoportalakítás

Egész osztály és csoportok.

Helyszín

Tanterem

Eszközök és források

Utasításkártyák a vitához

Leírás

A tevékenység célja, hogy elősegítse a tanulók közötti párbeszédet arról, miért fontos, hogy európai polgárként aktívan részt vegyünk a közügyekben.

A tanulók két csoportra oszlanak a vitához. A csoportok ne legyenek túl nagyok, ezért a tevékenységet az osztályban kétszer-háromszor is meg lehet ismételni, attól függően, hány gyerek szeretne részt venni a vitázó csoportokban. Előfordulhat, hogy egyes tanulók nem szeretnének részt venni, így nem feltétlenül kell sokszor megismételni. Akik nem vesznek részt, ők alkotják a közönséget, és a végén megszavazzák, melyik csoport győzte meg őket.

Az egyik csoport sorsolással azt kapja feladatul, hogy a cselekvés ellen érveljen, a másik csoport pedig azt, hogy az aktív állampolgári szerepvállalás mellett érveljen.

A menetet az alábbiakban ismertetjük.

1. lépés. Mindkét csoport elolvassa a saját utasításkártyáját.

Utasítások az A csoportnak

A csoportotok azt állítja, hogy az európai polgárok semmit sem tehetnek. Azt is hangsúlyozzátok, hogy az egyes emberek apró tettei nem tudják visszafordítani a nagy szervezetek és iparágak tevékenységének hatásait (például a klímaváltozással kapcsolatban).

Utasítások a B csoportnak

A csoportotok azt állítja, hogy mindenkinek felelőssége tenni valamit. Ha mindenki változtat egy kicsit, az is számít. Ráadásul az emberek részt vehetnek a döntéshozatalban, és nyomást gyakorolhatnak az iparágakra, hogy lépéseket tegyenek.

2. lépés. Mindkét csoport 5 percet kap, hogy előkészítse az álláspontját alátámasztó érveket.

3. lépés. Mindkét csoport 2 percet kap az álláspontja bemutatására.

4. lépés. Miután mindkét csoport bemutatta nézeteit és érveit, további 2 percet kapnak, hogy kifejezetten a másik csoport érveire reagáljanak.

5. lépés. A vitában részt nem vevő tanulók megszavazhatják, melyik csapat érvei voltak a legmeggyőzőbbek. Az osztály légkörétől és a tanulók közötti kapcsolatoktól függően a tanár eldöntheti, hogy a szavazás nyíltan (pl. kézfeltartással) vagy titkosan történjen (pl. a tanulók egy kis papírra írják fel a szavazatukat, és a tanár megszámolja a szavazatokat).

6. lépés. Közös osztálybeszélgetés a cselekvés melletti érvekről. Így azok a tanulók is elmondhatják véleményüket, nézeteiket és érveiket arról, miért fontos cselekedni, akik nem voltak a B csoportban (amely a cselekvés mellett érvelt), vagy akik nem akartak részt venni magában a vitában.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

A tanár felírhatja a táblára, milyen módokon vehetnek részt aktívan az európaiak (és maguk a tanulók), majd a beszélgetés után visszajelzést adhat ezekről a pontokról.

Tanuló

Önértékelés

A tanulók átgondolják saját nézeteiket és érveiket.

Társértékelés

A tanulók a vita során visszajelzést adnak egymás érveire.

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

Fényképek a tanár táblára írt jegyzeteiről

Fényképek a tanulói vita menetéről (engedéllyel)

Terjesztés

A fényképek megoszthatók az iskola honlapján vagy hírlevelében.

Tanári reflexió

Mi működött jól, és miért?

Min változtatnék legközelebb?

A tanulás bizonyítékai (teljesültek a sikerkritériumok?)

Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni?