Tantermi tevékenységek

Portál:	EuroCivic Lab Moodle
Kurzus:	A EuroCivic Hallgatói Eszköztár (HU)
Könyv:	Tantermi tevékenységek

Nyomtatta:	Guest user
Dátum:	2026. október 24., szombat, 02:37

Tartalomjegyzék

1. 1. tantermi tevékenység: Vita az uniós polgárként való szerepvállalásról
2. 2. tantermi tevékenység: Szerepjáték a kulturális diplomáciáról
3. 3. tantermi tevékenység: Esettanulmány az EU bővítéséről
4. 4. tantermi tevékenység: Csoportos bemutató – „A közösségünkben törődünk egymással!”
5. 5. tantermi tevékenység: Teszteld a tudásodat!
6. 6. tantermi tevékenység: Európai identitás társasjáték

1. 1. tantermi tevékenység: Vita az uniós polgárként való szerepvállalásról

A tevékenység címe: Vita az uniós polgárként való szerepvállalásról
Tanulási célok	A tanulók képessé válnak arra, hogy részt vegyenek az európai identitásukkal kapcsolatos párbeszédekben és kezdeményezésekben.
Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz	Állampolgári szerepvállalás az EU-ban
Korcsoport / szint	Felső tagozat (10–12 év) / alsó középfok (13–15 év)
Előzetes tudás / előfeltételek	● Mi az EU ● Mit jelent az állampolgári szerepvállalás
Időtartam	Egy forduló körülbelül 15 percig tart. A fordulók száma az osztály létszámától függ. A megbeszélés körülbelül 15 percig tart. Az alább javasolt időtartamokat a tanár a saját tanulóihoz és körülményeihez igazíthatja.
Csoportméret és csoportalakítás	Egész osztály és csoportok.
Helyszín	Tanterem
Eszközök és források	Utasításkártyák a vitához
Leírás
A tevékenység célja, hogy elősegítse a tanulók közötti párbeszédet arról, miért fontos, hogy európai polgárként aktívan részt vegyünk a közügyekben. A tanulók két csoportra oszlanak a vitához. A csoportok ne legyenek túl nagyok, ezért a tevékenységet az osztályban kétszer-háromszor is meg lehet ismételni, attól függően, hány gyerek szeretne részt venni a vitázó csoportokban. Előfordulhat, hogy egyes tanulók nem szeretnének részt venni, így nem feltétlenül kell sokszor megismételni. Akik nem vesznek részt, ők alkotják a közönséget, és a végén megszavazzák, melyik csoport győzte meg őket. Az egyik csoport sorsolással azt kapja feladatul, hogy a cselekvés ellen érveljen, a másik csoport pedig azt, hogy az aktív állampolgári szerepvállalás mellett érveljen. A menetet az alábbiakban ismertetjük. 1. lépés. Mindkét csoport elolvassa a saját utasításkártyáját. Utasítások az A csoportnak A csoportotok azt állítja, hogy az európai polgárok semmit sem tehetnek. Azt is hangsúlyozzátok, hogy az egyes emberek apró tettei nem tudják visszafordítani a nagy szervezetek és iparágak tevékenységének hatásait (például a klímaváltozással kapcsolatban). Utasítások a B csoportnak A csoportotok azt állítja, hogy mindenkinek felelőssége tenni valamit. Ha mindenki változtat egy kicsit, az is számít. Ráadásul az emberek részt vehetnek a döntéshozatalban, és nyomást gyakorolhatnak az iparágakra, hogy lépéseket tegyenek. 2. lépés. Mindkét csoport 5 percet kap, hogy előkészítse az álláspontját alátámasztó érveket. 3. lépés. Mindkét csoport 2 percet kap az álláspontja bemutatására. 4. lépés. Miután mindkét csoport bemutatta nézeteit és érveit, további 2 percet kapnak, hogy kifejezetten a másik csoport érveire reagáljanak. 5. lépés. A vitában részt nem vevő tanulók megszavazhatják, melyik csapat érvei voltak a legmeggyőzőbbek. Az osztály légkörétől és a tanulók közötti kapcsolatoktól függően a tanár eldöntheti, hogy a szavazás nyíltan (pl. kézfeltartással) vagy titkosan történjen (pl. a tanulók egy kis papírra írják fel a szavazatukat, és a tanár megszámolja a szavazatokat). 6. lépés. Közös osztálybeszélgetés a cselekvés melletti érvekről. Így azok a tanulók is elmondhatják véleményüket, nézeteiket és érveiket arról, miért fontos cselekedni, akik nem voltak a B csoportban (amely a cselekvés mellett érvelt), vagy akik nem akartak részt venni magában a vitában.
Értékelés
Fejlesztő értékelés	A tanár felírhatja a táblára, milyen módokon vehetnek részt aktívan az európaiak (és maguk a tanulók), majd a beszélgetés után visszajelzést adhat ezekről a pontokról.
Tanuló Önértékelés	A tanulók átgondolják saját nézeteiket és érveiket.
Társértékelés	A tanulók a vita során visszajelzést adnak egymás érveire.
Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések
Gyűjtendő bizonyítékok	Fényképek a tanár táblára írt jegyzeteiről Fényképek a tanulói vita menetéről (engedéllyel)
Terjesztés	A fényképek megoszthatók az iskola honlapján vagy hírlevelében.
Tanári reflexió
Mi működött jól, és miért? Min változtatnék legközelebb? A tanulás bizonyítékai (teljesültek a sikerkritériumok?) Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni?

2. 2. tantermi tevékenység: Szerepjáték a kulturális diplomáciáról

A tevékenység címe: Szerepjáték a kulturális diplomáciáról
Tanulási célok	A tanulók: megértik, milyen módokon kapcsolódik a kulturális diplomácia az európai identitáshoz, és hogyan alakítja azt a kulturális diplomácia előnyeinek elemzése érvelés a kulturális diplomáciai kezdeményezések mellett
Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz	Szolidaritás és együttműködés
Korcsoport / szint	Felső tagozat (10–12 év) / alsó középfok (13–15 év)
Előzetes tudás / előfeltételek	A tanulók tudják meghatározni és értsék, mi a kulturális diplomácia
Időtartam	20 perc
Csoportméret és csoportalakítás	Az osztály létszámától függően a jelenetet többször is el lehet játszani, hogy minden tanuló, aki szeretne, kaphasson szerepet. Attól függően, hányan szeretnének játszani, egyes szerepek elhagyhatók vagy újak adhatók hozzá. Mivel nincs kötött forgatókönyv, még ha többször is eljátsszák az osztályban, a jelenet mindig másképp alakulhat és végződhet!
Helyszín	Tanterem
Eszközök és források	● Nyomtatott szerepkártyák a szerepek leírásával ● Néhány odaillő tárgy (asztalok, székek, tányérok stb.) segíthet berendezni a jelenet helyszínét az osztályteremben
Leírás
Az osztályban egy kis jelenetet lehet eljátszani. A tanulók véletlenszerűen kapnak meg egy-egy szerepet. A történet elejét megkapják, de a többit rögtönzik: játszanak, közben kitalálják a saját szövegüket, és reagálnak a társaikra. A történet azzal kezdődik, hogy az egyik miniszter vacsorára hívja a másik minisztert. A vacsorára néhány munkatársat is meghívnak. A jelenet célja, hogy vicces vígjáték legyen a tanulók számára, de egyúttal lehetőséget adjon a téma megbeszélésére is. A jelenet A történet azzal kezdődik, hogy A miniszter meghívja B minisztert vacsorázni a főváros egyik népszerű éttermébe. A két miniszter különböző országokból érkezik, és mindketten két segítőt – tanácsadót, asszisztenst vagy barátot – hoznak magukkal, akiknek nagyon különböző a személyiségük! A vacsora célja, hogy egy fontos kérdésről beszélgessenek: Segíthet-e a kultúra abban, hogy az emberek jobban kijöjjenek egymással, még akkor is, ha az országaik nem mindig értenek egyet? Ezt nevezzük kulturális diplomáciának: amikor az országok olyan dolgok segítségével, mint a művészet, az ételek, a zene és a hagyományok, megértik egymást, és békésen oldják meg a problémákat. Eleinte minden nagyon komolynak tűnik, de a vacsora hamarosan vicces és élénk beszélgetéssé válik. A miniszterek és segítőik azon kezdenek tréfálkozni, kinek az országában vannak a legjobb ételek, a legjobb zene vagy a legjobb találmányok. Lesz néhány mulatságos félreértés is! A nagy kavarodás ellenére mindenki megtud valami újat a másik kultúrájáról. A jelenet legyen könnyed és mulatságos, tele nevetéssel és fantáziával, de közben gondolkodtassa el a tanulókat néhány nagy kérdésen: ● Megoldhat-e a barátság és a kultúra olyan problémákat, amelyeket a politika nem tud? ● Miért értik félre néha egymást az emberek? ● Hogyan tanulhatunk meg odafigyelni egymásra és együttműködni akkor is, ha különbözünk? A jelenet végén a két miniszternek és segítőiknek döntésre kell jutniuk: Egyetértenek-e abban, hogy a kulturális diplomácia – vagyis a művészet, az ételek és a zene – tényleg közelebb hozhatja egymáshoz az embereket? A szerepek 1. szerep: Az A ország minisztere (a tanuló nevet adhat az országnak, lehetőleg egy kitalált nevet). Ez a miniszter úgy gondolja, hogy az erő fitogtatásával és fenyegetéssel lehet megoldani a nézeteltéréseket. A szerepjáték során a csoport fedezze fel, miért növelheti ez a hozzáállás a konfliktust, és miért lehet hatékonyabb a békés párbeszéd. 2. szerep: A B ország minisztere …. (a tanuló nevet adhat az országnak; a kreativitás kedvéért lehetőleg új nevet találjon ki). Kíváncsi A miniszter nézeteire, és támogatja a kulturális diplomáciát. Az ételek is érdeklik, de nem igazán ízlik neki az étel! 3. szerep: Az A ország miniszterének munkatársa, aki nem ért egyet a miniszter nézeteivel. Ez a munkatárs támogatja a kulturális diplomáciát, és megpróbálja elmagyarázni, hogyan lehetne azt megvalósítani. 4. szerep: A B ország miniszterének munkatársa, aki mindenben egyetért a miniszterrel, még akkor is, ha az azt mondja, hogy túl sós az étel! 5. szerep: A szakács, aki elkészíti az ételt, és reagálnia kell a panaszokra (lehetőleg vicces módon) 6. szerep: A pincér, aki felveszi a rendelést, és kihozza az ételt a konyhából az asztalhoz. A pincér meghallgatja a vendégek panaszait, és közvetít a szakács felé. A szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák elkerülése érdekében fontos, hogy a minisztereket ne feltétlenül az osztály fiútanulói játsszák, hanem a lányok is kapjanak lehetőséget vezető szerepekre.
Értékelés
Fejlesztő értékelés	A tevékenység során a tanár figyelemmel kíséri a) a kulturális diplomáciával kapcsolatos tudás és megértés megjelenő elemeit, b) a tanulók által hozzáadott kreatív elemeket (pl. a humor használatát)
Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések
Terjesztés	A tanulók érdeklődésétől függően egy nagyobb, a tanulók által írt színdarab is készülhet ezekről a témákról, amelyet más osztályok tanulóinak és egy, a szülők számára is nyitott rendezvényen mutathatnak be.
Tanári reflexió
Mi működött jól, és miért? Min változtatnék legközelebb? A tanulás bizonyítékai (teljesültek a sikerkritériumok?) Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni?

3. 3. tantermi tevékenység: Esettanulmány az EU bővítéséről

A tevékenység címe: Esettanulmány az EU bővítéséről
Tanulási célok	A tanulók képesek lesznek: elmagyarázzák, milyen módokon hathat az európai bővítés az új és a jelenlegi tagállamokra összehasonlítani és megkülönböztetni az európai bővítés és az európai integráció fogalmát
Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz	Jogállamiság, szolidaritás, összetartozás
Korcsoport / szint	Felső tagozat (10–12 év) / alsó középfok (13–15 év)
Előzetes tudás / előfeltételek	A tanulóknak már ismerniük kell az európai bővítés és az európai integráció fogalmát
Időtartam	15 perc
Csoportméret és csoportalakítás	A tanulók dolgozhatnak önállóan vagy csapatokban Ezt egy közös osztálybeszélgetés követi
Helyszín	A tanulók először önállóan, majd egész osztályként dolgoznak
Eszközök és források	Nyomtatott esettanulmány-szöveg és kérdések az egyéni gondolkodáshoz a közös osztálybeszélgetés előtt
Leírás
Miután a tanulók megismerték az uniós integrációt és bővítést, ez a tevékenység segíthet nekik jobban elgondolkodni azon, milyen lehetőségekkel és kihívásokkal jár az EU bővítése, és megbeszélni ezeket. Először adjunk időt a tanulóknak, hogy önállóan elolvassák a szöveget, vagy csoportokban gondolkodjanak, beszélgessenek, és válaszoljanak a kérdésekre. Ezután az esettanulmány alkalmat ad arra, hogy az osztályban párbeszéd alakuljon ki az EU bővítéséről. Ha csoportos feladatról van szó, a csapatok kapjanak időt a kérdések megbeszélésére, mielőtt sor kerül a közös osztálybeszélgetésre. Az esettanulmány anyaga kinyomtatható és kiosztható a tanulóknak önálló vagy csapatmunkához. Az anyag a kézikönyv mellékletében található.
Értékelés
Fejlesztő értékelés	A tanár figyelemmel kíséri a tanulók válaszait, miután feldolgozták az anyagot, és visszajelzést ad: kijavítja a téves elképzeléseket, vagy arra kéri a tanulókat, hogy egészítsék ki a válaszaikat további információkkal, és elemezzék azokat alaposabban.
Tanuló Önértékelés	Mivel a tanulók önállóan dolgoznak és jegyzeteket készítenek a legfontosabb kérdésekről, lehetőségük van végiggondolni, mit tudnak.
Társértékelés	A tanulók egymásnak is adhatnak visszajelzést, miközben az osztályban beszélgetnek és megosztják egymással a gondolataikat.
Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések
Tanári reflexió
Mi működött jól, és miért? Min változtatnék legközelebb? A tanulás bizonyítékai (teljesültek-e a sikerkritériumok?) Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni?

3. tevékenység: Nyomtatott esettanulmány-szöveg és kérdések

Olvasd el az alábbi szöveget és kérdéseket! Készíts néhány jegyzetet, hogy röviden válaszolni tudj a kérdésekre az ezt követő osztálybeszélgetésben.

Horvátország csatlakozik az EU-hoz

Horvátország az Európai Unió egyik legújabb tagja. Sok évnyi politikai és gazdasági változás után Horvátország 2013. július 1-jén hivatalosan is csatlakozott az EU-hoz. Mielőtt taggá vált, Horvátországnak bizonyítania kellett, hogy tiszteletben tartja a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot. Gazdaságát, jogrendszerét és intézményeit is az uniós követelményekhez kellett igazítania.

Az uniós csatlakozás sok előnnyel járt Horvátország számára. Polgárai jogot kaptak arra, hogy szabadabban utazzanak, tanuljanak és dolgozzanak más uniós országokban. Az ország hozzáférést kapott az uniós forrásokhoz is, amelyekből fejlesztéseket, utakat, iskolákat és más projekteket finanszírozhat. Ugyanakkor Horvátország egy nagyobb közösség része lett, amely a nemzetek közötti békét és együttműködést segíti. Egyesek szerint azonban az uniós csatlakozás kihívásokat is hozott az ország számára.

Kérdések

Milyen, az órán tanult fogalom kapcsolódik ahhoz, amiről a szöveg szól? Hogyan nevezzük azt, amikor egy ország csatlakozik az EU-hoz?
Milyen lépéseket kellett megtennie Horvátországnak az uniós csatlakozás előtt, és miért?
Milyen előnyei vannak egy országnak, ha az EU tagja lesz?
Szerinted milyen kihívásokkal járhat az uniós tagság?
Szerinted hogyan lehet megoldani ezeket a kihívásokat?
Szerinted az uniós csatlakozás segíti vagy korlátozza egy ország függetlenségét? Miért?

4. 4. tantermi tevékenység: Csoportos bemutató – „A közösségünkben törődünk egymással!”

A tevékenység címe: Csoportos bemutató – „A közösségünkben törődünk egymással!”
Tanulási célok	A tanulók érvelnek amellett, hogy fontos aktívan részt venni az európai identitáshoz kapcsolódó ügyekben.
Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz	Az állampolgári szerepvállalás fontossága
Korcsoport / szint	Felső tagozat (10–12 év) / alsó középfok (13–15 év)
Előzetes tudás / előfeltételek	A tanulóknak már van némi előzetes tudásuk és tapasztalatuk a helyi közösségük problémáiról.
Időtartam	20 perc
Csoportméret és csoportalakítás	Csoportmunka, majd egész osztályos munka
Helyszín	Tanterem
Eszközök és források	Nyomtatott utasítások a csapatoknak (ezek a kézikönyv mellékletében találhatók)
A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)	Lehetséges részvétel a következő lépésekben.
Leírás
A tanár utasításokat ad az osztály csoportjainak egy csoportos bemutató elkészítéséhez. A feladat során a csoportok önállóan szervezik meg a munkájukat, és írásos utasítások alapján készítik el a bemutatót (az utasítások a mellékletben találhatók). A tanár segítheti a csapatokat, miközben dolgoznak, kutatnak és felkészülnek a bemutatóra. A rendelkezésre álló eszközöktől függően a kutatás történhet az interneten, és a bemutató elkészülhet számítógépes programmal, de hagyományos formák is használhatók (pl. a tanulók nyomtatott anyagokat kapnak olvasásra és kutatásra), és a bemutatót technikai eszközök nélkül, szóban is előadhatják. Miután a tanulók elkészítették a csoportos bemutatót, előadják a többi csapatnak.
Értékelés
Fejlesztő értékelés	A tanár figyelemmel kíséri a csoportok munkáját, és visszajelzést ad a csapatok bemutatóiról.
Tanuló Önértékelés	A tanulók csoportban készítik el saját bemutatójukat, majd lehetőséget kaphatnak arra, hogy végiggondolják ezt a folyamatot.
Társértékelés	A többi tanuló kérdéseket tehet fel az előadó csapatoknak, vagy visszajelzést adhat arról, mit elemezhetnének még alaposabban.
Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések
Gyűjtendő bizonyítékok	A csoportos bemutatók
Terjesztés	Ha a tanulók beleegyeznek, a bemutatók felkerülhetnek az iskola honlapjára.
Következő lépések	Javasolt további lépések (pl. együttműködés egy civil szervezettel, a prototípus továbbfejlesztése).
Tanári reflexió
Mi működött jól, és miért? Min változtatnék legközelebb? A tanulás bizonyítékai (teljesültek a sikerkritériumok?) Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni? Partnerségek és közösség: mi volt a hozzáadott érték?

4. tevékenység: Nyomtatott utasítások a csapatoknak

Ahogy korábban az órán megbeszéltük, fontos, hogy részt vegyünk a közügyekben! Az emberek azonban nem mindig szeretnének bekapcsolódni. Lehet, hogy nem értik, miért fontos az adott téma, vagy úgy érzik, semmit sem tehetnek azért, hogy változás történjen.

A feladatotok az, hogy készítsetek egy bemutatót, és próbáljátok meggyőzni a közösség többi tagját arról, hogy egy téma fontos, és magyarázzátok el, mit tehetnének a helyi közösségben ennek támogatására. Ma az osztálytársaitokat próbáljátok meggyőzni, de a következő lépésekben lehet, hogy a helyi közösség tagjait kell majd meggyőznötök.

Válasszátok ki a bemutató témáját

Gondoljátok végig a csoportban, milyen változásokat szeretnétek látni a saját közösségetekben. Ezután válasszatok ki egy olyan területet, amelyben aktivizmussal vagy kezdeményezéssel tehetnétek valamit az európai identitás valamelyik szempontjához kapcsolódóan. Alább találtok néhány javaslatot, de nem csak ezek közül választhattok, más témát is választhattok. Döntsétek el, melyik téma a legérdekesebb számotokra a bemutatóhoz. Próbáljátok azt választani, amelyik fontos nektek, és beszéljétek meg a csoportban, miért fontos. Jó, ha olyasmit választotok, ami igazán lelkesít benneteket, mert így több embert is meg tudtok győzni.

Ha nem tudtok megegyezni egy témában, szavazzatok a csoportban, és azt a témát válasszátok, amelyik a legtöbb szavazatot kapja.

Javaslatok:

A klímaváltozás és a környezet fontossága
Emberi jogok. Ha szeretnétek, szűkíthetitek is a témát, pl. a gyermekek jogaira
Az állatok jogai
Béke és a háború ellenzése
Önkéntesség
Európai értékek
Demokrácia Európában
A sokszínűség különböző oldalai
Európai kulturális események (Eurovíziós Dalfesztivál, labdarúgó-Európa-bajnokság stb.)
Művészetek Európában

Vagy… válasszatok egy másik témát, amely kapcsolódik az európai identitáshoz, és még jobban érdekel benneteket!

A bemutató elkészítése

Miután kiválasztottátok a témát, kövessétek az alábbi lépéseket:

a) keressetek további információkat a témáról, hogy el tudjátok magyarázni, miről szól, és miért fontos, hogy mindannyian tegyünk érte. Ha van, használhatjátok a csoport táblagépét vagy számítógépét.

b) Miután több információt gyűjtöttetek, beszéljétek meg a csoportban, milyen változtatásokkal segíthetné a helyi közösség ennek a célnak az elérését.

c) Írjátok fel a füzetetekbe a legfontosabb pontokat, és készüljetek fel egy rövid, 5 perces bemutatóra az osztály többi tagja előtt.

d) Döntsétek el, ki mit fog bemutatni. Minden csapat előad, de ti választhatjátok ki, hogy a csapat mely tagjai beszéljenek. Nem kell mindenkinek előadnia, bár jó lenne, ha minden csapattag legalább egy fontos gondolatot elmondana az osztálynak.

5. 5. tantermi tevékenység: Teszteld a tudásodat!

A tevékenység címe: Teszteld a tudásodat!
Tanulási célok	A tanulók megértési szintjének felmérése, és annak elősegítése, hogy a tanulók végiggondolják, mit tanultak.
Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz	Sokszínűség és összetartozás, demokrácia
Korcsoport / szint	Felső tagozat (10–12 év) / alsó középfok (13–15 év)
Előzetes tudás / előfeltételek	Ezek a kérdések a kézikönyv összes tanulási céljára vonatkoznak (ezek a kézikönyv elején találhatók). A tanár attól függően választhat a kérdések közül, hogy mikor adja fel őket, és mit tanultak már a tanulók. Az összes kérdést együtt akkor kell feladni, amikor a kézikönyv minden tanulási eredményét már feldolgozták, így mérhető fel, mit tanultak a tanulók a kézikönyv egészéből.
Időtartam	15 perc
Csoportméret és csoportalakítás	A tanulók önállóan dolgoznak. Ezt követheti egy egész osztálynak szóló visszajelzés a téves elképzelések tisztázására.
Helyszín	Tanterem
Eszközök és források	Nyomtatott vagy online kvíz
Leírás
Alább néhány példát találunk olyan kérdésekre, amelyek ehhez a modulhoz feltehetők, online vagy papíralapú kvízként. Ezek az óra végén vagy az óra közben is feltehetők, így a tanár ellenőrizheti, mennyire értik a tanulók az anyagot. Feleletválasztós kérdések Az alábbiak közül melyik része az európai identitásnak? a) A demokratikus értékek b) Az európai országok nemzeti himnusza c) Az Európai Unióban való tagság Hol kereshetjük az európai identitás gyökereit? a) Az ókori Görögországban b) A felvilágosodás korában c) A Római Szerződésben, az Európai Gazdasági Közösség megalapításakor Mi az európai integráció? a) Az a folyamat, amelynek során országok csatlakoznak az Európai Unióhoz, és elkezdik közösen vallani az olyan értékeket, mint a demokrácia. b) Az a folyamat, amelynek során az európai államok különböző területeken – például a polgárok jogait illetően – közös döntéseket hoznak. c) A nemzeti intézmények, például a parlament felváltása európai intézményekkel, például az Európai Parlamenttel. Az alábbiak közül melyik tevékenység kapcsolódik a kulturális diplomáciához? a) Amikor két ország képviselői harc nélkül, békésen megállapodnak, és úgy döntenek, hogy nem indítanak háborút b) Amikor két ország képviselői az országok egyes elemeit, például az ételeiket használják fel arra, hogy megmutassák, mi a közös bennük c) Amikor két ország képviselői az országok közötti fontos kulturális különbségek miatt úgy döntenek, hogy háborút indítanak Melyik identitástípusnak jelképe a zászló? a) A nemzeti identitásnak b) Az európai identitásnak c) Mindkét identitástípusnak Rövid választ igénylő kérdések Le tudsz írni néhány közös értéket, amely az európai identitáshoz tartozik? Hogyan hat az EU bővítése az új és a már meglévő tagállamokra? Meg tudsz nevezni két módot, ahogyan bekapcsolódhatsz az uniós döntéshozatalba? Mondj rájuk egy példát is! Mit jelent az „Egység a sokféleségben” kifejezés az európai identitással kapcsolatban?
Értékelés
Fejlesztő értékelés	A kvíz emellett:
Tanuló Önértékelés	A tanulók ellenőrzik, mennyire értették meg és sajátították el ezeket a fogalmakat.
Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések
Gyűjtendő bizonyítékok	A tanulók válaszai névtelenül is összegyűjthetők, így a megértés csoportszinten vagy egyénileg is ellenőrizhető.
Következő lépések	A felmerülő tévképzetektől függően előfordulhat, hogy bizonyos tartalmakat az egész osztállyal újra kell venni, vagy egyes tanulóknak egyéni feladatanyagot kell kapniuk, hogy bizonyos részeken tovább dolgozhassanak.
Tanári reflexió
Mi működött jól, és miért? Min változtatnék legközelebb? A tanulás bizonyítékai (teljesültek a sikerkritériumok?) Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni? Partnerségek és közösség: mi volt a hozzáadott érték?

6. 6. tantermi tevékenység: Európai identitás társasjáték

A tevékenység címe: Európai identitás társasjáték
Tanulási célok	Ez a tevékenység fejleszti a tanulók kreativitását és együttműködési készségeit. A tevékenység során a tanulók: megnevezik az európai identitás gyökereinek fő pilléreit megnevezik, milyen módokon kapcsolódhatnak be az uniós döntéshozatali folyamatokba megnevezik az európai identitás fő jellemzőit meghatározzák a kulturális diplomácia fogalmát meghatározzák az EU bővítésének fogalmát, valamint elmagyarázzák, milyen előnyökkel és kötelezettségekkel jár európainak lenni
Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz	Szolidaritás, sokszínűség, összetartozás, demokrácia, állampolgári részvétel, szabad mozgás, jogállamiság
Korcsoport / szint	Felső tagozat (10–12 év) / alsó középfok (13–15 év)
Előzetes tudás / előfeltételek	A társasjáték elkészítése előtt a tanulóknak már ismerniük kell az európai identitásról, a bővítésről, az integrációról és a kulturális diplomáciáról szóló tananyagot.
Időtartam	60 perc
Csoportméret és csoportalakítás	Csoportmunka és egész osztályos munka
Helyszín	Tanterem és iskola
Eszközök és források	● Két dobókocka ● Vonalzók ● Ragasztóstift ● Lekerekített hegyű ollók ● Színes karton ● Színes hullámkarton ● Filctollak és színes ceruzák ● Gyurma (plasztilin) ● Hegyezők
Leírás
A tanulók saját társasjátékot készíthetnek az európai identitás témakörében. Ez a fajta tevékenység a tanulás játékosítását támogatja, és segíti a tanulók együttműködési készségeinek fejlődését. A tanár négy kis csapatra oszthatja az osztályt, de a tanulók maguk is megválaszthatják, melyik csapathoz szeretnének csatlakozni. Mindegyik csapat egy-egy feladatért felel. A döntéshozó csapat kitalálja, hogyan zajlik majd a játék, meghatározza a szabályokat, és leírja őket. Ennek a csapatnak szorosan együtt kell működnie a tervezőcsapattal, hogy a döntéseik összhangban legyenek. A tervezőcsapat felel a játéktábla megtervezéséért. A táblához kartont használhatnak: darabokat vághatnak ki belőle és ragaszthatnak fel, és/vagy rajzolhatnak is a táblára. Hullámkarton-darabokkal térbeli hatást is adhatnak a játéknak. A kártyakészítő csapat feladata, hogy kártyákat írjon az európai identitással kapcsolatos tudáspróbáló kérdésekkel. A tábla bizonyos mezőin a játékosoknak ezekre a kérdésekre kell válaszolniuk. A figurakészítő csapat felel a játék szereplőinek elkészítéséért. Kitalálják, kik legyenek ezek a szereplők. Például európai parlamenti képviselők, vagy különböző országokból származó európai polgárok? Megrajzolhatják őket egy papírlapra, majd kivághatják, de dönthetnek úgy is, hogy térbeli figurákat készítenek. A figurákat például gyurmából vagy kartonból formázhatják meg. Amikor a tanulók elkészültek a játékkal, kipróbálhatják az osztályteremben. A szünetekben más osztályok tanulóival is játszhatnak vele. Ez a tevékenység lehetővé teszi számukra, hogy próbára tegyék az európai identitással kapcsolatos tudásukat, fejlesszék együttműködési készségeiket, és közben jól is szórakozzanak!
Értékelés
Fejlesztő értékelés	A tevékenység során a tanár figyelemmel kíséri a tartalmi oldalt (pl. milyen uniós jelképeket használ majd a tervezőcsapat? Milyen tudáspróbáló kérdéseket ír a kártyákért felelős csapat?). Nagyon fontos, hogy a tanár a csapattagok közötti együttműködést is kövesse, hogy értékelni tudja az együttműködési készségeket. A tartalomra vonatkozó formatív értékelés azonban elsősorban akkor zajlik, amikor a csapatok játszanak, és válaszolnak a tudáspróbáló kérdésekre.
Tanuló Önértékelés	Játék közben, a kérdések megválaszolásával minden tanuló próbára teszi a saját tudását.
Társértékelés	A csapattagok az együttműködés során visszajelzést adnak egymásnak. Emellett a csapatok is visszajelzést adnak egymásnak, miközben közösen készítik a játékot. Végül, amikor a tanulóknak kérdésekre kell válaszolniuk, társaik segíthetik őket, vagy akár súghatnak is nekik.
Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések
Gyűjtendő bizonyítékok	A tevékenység eredményét maga az elkészült termék, a társasjáték igazolja.
Terjesztés	Az iskola más osztályai is játszhatnak a játékkal. A játék az iskolai közösségben is terjeszthető.
Tanári reflexió
Mi működött jól, és miért? Min változtatnék legközelebb? A tanulás bizonyítékai (teljesültek a sikerkritériumok?) Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni? Partnerségek és közösség: mi volt a hozzáadott érték?