Tananyag

Az „európai identitás” fogalma elvontnak hangozhat, de valósággá válik, amikor különböző hátterű emberek együtt cselekszenek a közjóért. Az iskolai projektek – akármilyen kicsik – kapcsolódnak a tágabb európai értékekhez: az összetartozáshoz, a szolidaritáshoz és a demokratikus bizalomhoz.

Az összetartozás akkor erősödik, amikor a diákok látható módon teszik jobbá az iskolájukat: például egy diákok által tervezett és gondozott szelektív hulladékgyűjtő pont mindennap emlékeztet arra, hogy „ez a második otthonunk, és vigyázunk rá”.

A szolidaritás azt jelenti, hogy kiállunk egymásért, és senki sem marad le: könyvadományozás egy partneriskolának, amelynek nincs pénze könyvtárra, egy kedvességhét, amikor a megmaradt ételt hajléktalanszállóknak adományozzák, vagy egy akadálymentesítési projekt az iskolátokban; az ilyen tettek azt mutatják, hogy „ha valamelyikünknek nehéz, mindannyian segítünk”.

A demokratikus bizalom akkor épül, amikor a szabályokat azért alkotjuk vagy módosítjuk, hogy igazságosak legyenek, amikor meghallgatjuk a kisebbségek véleményét, és amikor betartjuk az ígéreteinket. Mindig átláthatóan kell cselekednünk, hogy az emberek megbízhassanak bennünk; másoknak mindig tudniuk kell, mit tettünk és miért, mit változtattunk meg, és mit próbálunk ki legközelebb (Council of Europe, 2018; UNESCO, 2021).

Ha az aktivista projektedet a fenntartható fejlődési célokhoz (SDG-k) kapcsolod, a helyi erőfeszítéseidet összekötheted a világméretű célokkal. Egy élelmiszer-pazarlás elleni projekt a 12. célhoz (Felelős fogyasztás és termelés) illeszkedik; egy szemetelés elleni kampány vagy egy biodiverzitás-sarok a 15. célhoz (Szárazföldi ökoszisztémák védelme) kapcsolódik; egy „biciklivel járok iskolába” fogadalom pedig a 13. célt (Fellépés az éghajlatváltozás ellen) támogatja. Ha a fiatalok a saját munkájukat egy európai és világméretű keretben látják, megértik, hogy tetteik egy nagyobb kép fontos darabjai (United Nations, 2015; UNESCO, 2021).

A projektjeid az Európai Unió szakpolitikáihoz is kapcsolódhatnak. Például az európai zöld megállapodás egy terv arra, hogy az EU kevésbé ártson az éghajlatnak, és hatékonyabban használja a természeti erőforrásokat (European Commission, 2020). Bár a zöld megállapodás városi vagy országos szinten működik, céljai az iskolai döntéseken keresztül válnak valóra: energiatakarékossággal, árnyékos és zöld területek kialakításával, a kerékpáros és gyalogos útvonalak javításával, valamint igazságos, befogadó részvétellel, hogy az előnyök azokhoz jussanak el, akiknek a legnagyobb szükségük van rájuk. Így az iskolai aktivizmus nem különül el a „nagy” európai eszméktől: ez az egyik olyan hétköznapi mód, ahogyan a polgárok következő nemzedéke megéli ezeket az eszméket (Council of Europe, 2018; European Commission, 2020; UNESCO, 2021).

Alább megtalálod az összes fenntartható fejlődési cél listáját.

Fenntartható fejlődési célok

▪     1. cél: A szegénység minden formájának felszámolása mindenhol

▪     2. cél: Az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása

▪     3. cél: Egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály számára

▪     4. cél: Befogadó, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az egész életen át tartó tanulás lehetőségének előmozdítása mindenki számára

▪     5. cél: A nemek közötti egyenlőség megvalósítása, valamint minden nő és lány szerepének erősítése

▪     6. cél: A víz és a higiéniai létesítmények elérhetőségének és fenntartható kezelésének biztosítása mindenki számára

▪     7. cél: Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára

▪     8. cél: Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és eredményes foglalkoztatás, valamint tisztességes munka előmozdítása mindenki számára

▪     9. cél: Ellenálló infrastruktúra kiépítése, a befogadó és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése

▪     10. cél: Az egyenlőtlenségek csökkentése az országokon belül és az országok között

▪     11. cél: A városok és települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóvá és fenntarthatóvá tétele

▪     12. cél: Fenntartható fogyasztási és termelési minták biztosítása

▪     13. cél: Sürgős intézkedések az éghajlatváltozás és hatásai elleni küzdelemben*

▪     14. cél: Az óceánok, tengerek és tengeri erőforrások megőrzése és fenntartható használata a fenntartható fejlődés érdekében

▪     15. cél: A szárazföldi ökoszisztémák védelme, helyreállítása és fenntartható használatuk előmozdítása, az erdők fenntartható kezelése, az elsivatagosodás elleni küzdelem, a talajromlás megállítása és visszafordítása, valamint a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása

▪     16. cél: Békés és befogadó társadalmak előmozdítása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára, valamint hatékony, elszámoltatható és befogadó intézmények kiépítése minden szinten

▪     17. cél: A megvalósítás eszközeinek megerősítése és a fenntartható fejlődést szolgáló globális partnerség újjáélesztése

4. ábra: A 17 fenntartható fejlődési cél (forrás: United Nations, 2015)

Végül ne felejtsd el, hogy az európai identitás (mint minden összetartozáson alapuló identitás) gyakorlat, nem csupán egy címke. Ha igazságosan, őszintén és befogadóan cselekszel, és törődsz a körülötted élő emberekkel és a környezeteddel, akkor már most is építed az európai identitást: egyik tiszteletteljes döntés a másik után, egyik közös projekt a másik után – így érsz el változást (United Nations, 2015; Council of Europe, 2018). Ezért számítanak annyira még a kicsi, de jól megszervezett projektek is: segítenek abban, hogy te is olyan emberré válj, aki másokkal együttműködve jobbá tudja tenni a világot!

5. ábra: Az identitás és az összetartozás körei.