Tantermi tevékenységek

A tevékenység címe:
Felugró szemétgaléria

Tanulási célok

-            Annak felismerése, hogyan közvetíthetnek gondolatokat a hétköznapi tárgyak (forma, textúra, funkció, jelentés)

-            Egy kis installáció megtervezése és összeállítása újrahasznosított anyagokból, amely világos üzenetet közvetít az iskoláról/közösségről

-            Rövid kurátori ismertető megírása és a mű bemutatása az élő közönségnek, az esztétikai és etikai döntések megindoklásával.

Kapcsolódás az SDG-khez

12. SDG – Felelős fogyasztás és termelés (kreatív újrahasznosítás)

11. SDG – Fenntartható városok és közösségek (a közös terek megbecsülése)

4. SDG – Minőségi oktatás (kulturális kompetenciák és állampolgárság)

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

Méltóság – a képek/tárgyak etikus használata

Szolidaritás – a közös javak gondozása

Kulturális sokszínűség – sokféle esztétikai kifejezésmód

Demokratikus részvétel – nyitott kiállítás

Korcsoport / szint

Felső tagozat (10–12 év) / alsó középfok (13–15 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

A kompozíció alapjai – egyensúly/kontraszt/ritmus

Biztonság/higiénia – az anyagok kezelésekor

Időtartam

90 perc (vagy 45 + 45 perc)

Csoportméret és csoportalakítás

4-5 fős csapatok, szerepekkel: kurátor (koncepció), építő (kivitelezés), tervező (kompozíció), dokumentáló (fotó/videó), közvetítő (szöveg/szóbeli bemutatás).

Helyszín

Előkészítés az osztályteremben + felugró galéria a folyosókon/a könyvtárban/az aulában…

Eszközök és források

Tárgyi eszközök: tiszta hétköznapi tárgyak (dobozok, kupakok, textíliák, karton), könnyű talapzatok, festőszalag, meleg/szilárd ragasztó, gyorskötöző, tompa hegyű olló, kesztyű, A6-os címkék, filcek.

Digitális eszközök (választható): telefon/tablet a fényképekhez; egyszerű QR-kód-generátor az audioguide-hoz.

Kiosztott anyagok: kompozíciós puskalap; kurátori ismertető sablon; biztonsági ellenőrzőlista.

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

Az iskola technikai személyzete (logisztika/biztonság a térben)

Könyvtár (helyszín biztosítása)

Szülői szervezet (anyagok és látogatások)

Helyi művészek (mentorálás)

Akadálymentesség és befogadás

Lehetőség szóbeli elmondásra írás helyett.

Leírás

Egy felugró galéria, amelyet a tanulók újrahasznosított, hétköznapi anyagokból készítenek. Egyetlen 90 perces hajrá alatt a csapatok a mindennapi tárgyakból kis installációkat hoznak létre, amelyek mondanak valamit az iskolai életről és a közösségről. A múzeum egy valódi térben (folyosón/könyvtárban) jelenik meg, valódi látogatókat fogad, gyors visszajelzéseket gyűjt, majd eltűnik – fényképeket, jegyzeteket és ötleteket hagyva maga után a következő körhöz. Közös alkotáson, prototípus-készítésen és nyilvános párbeszéden keresztül kapcsolja össze a művészetet, a fenntarthatóságot és az állampolgárságot.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

A folyamat megfigyelése (tervezés, biztonság, együttműködés), kérdezés, gyors ellenőrzések az építés és a kipróbálás során.

Összegző értékelés (ha releváns)

Koncepció/üzenet; kompozíció; etika és biztonság; kommunikáció és együttműködés.

Tanuló

Önértékelés

„Mit tanultam? Összekapcsoltam-e a formát és a gondolatot? Elmagyarázza-e az ismertető az üzenetet?”

Társértékelés

Két csillag és egy kívánság

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

Fényképek a művekről és a látogatókról (beleegyezéssel), kurátori ismertetők; a látogatók száma; választható hangos QR-kód.

A hatás nyomon követése

Az újrahasznosított anyagok száma; a látogatók száma; a látogatók visszajelzései.

Terjesztés

Online galéria; az anyagok előtte/utána;

Következő lépések

Együttműködés helyi művészekkel és hulladékgyűjtő cégekkel

Tanári reflexió

Mi működött jól, és miért?

Min változtatnék legközelebb?

A tanulás bizonyítékai (teljesültek a sikerkritériumok?)

Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni?

Partnerségek és közösség: milyen hozzáadott értéket jelentettek?

Szempont/szint

Koncepció/üzenet

Kompozíció

Etika/biztonság

Kommunikáció

Együttműködés

3. szint

Világos és releváns gondolat

Tudatos és hatásos kompozíció

Stabil alkotás; az etikai szempontokat átgondolták és betartották

Figyelemfelkeltő, világos ismertető

Érett közös alkotás; támogató vezetés a társak részéről

2. szint

Egyszerű gondolat; gyenge kapcsolat a környezettel

Egyszerű elrendezés

A kockázatokat részben csökkentették; az etikai szempontok kevéssé jelennek meg

Érthető szöveg;

Kiosztott szerepek; egyenetlen együttműködés

1. szint

Homályos gondolat, vagy nem kapcsolódik a közösséghez

Rendezetlen; a döntések nem tudatosak

Kezeletlen kockázatok; a képek/adatok helytelen használata

Nem érthető szöveg

Egyenlőtlen részvétel; megoldatlan konfliktusok

A tevékenység címe:
A cselekvési köröm

Tanulási célok

-            Az állampolgári részvétel különböző dimenzióinak felismerése;

-            Az iskolában és a helyi közösségben meglévő valós kihívások azonosítása;

-            A megalapozott véleménynyilvánítás és a közös érdeklődésre számot tartó témákról folytatott párbeszéd ösztönzése;

-            Az együttműködés, a tisztelet, valamint az iskolához és a helyi közösséghez való tartozás érzésének megbecsülése;

Kapcsolódás az SDG-khez

11. SDG – Fenntartható városok és közösségek (a közös terek megbecsülése)

4. SDG – Minőségi oktatás (kulturális kompetenciák és állampolgárság)

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

Szolidaritás – igazságosabb közösségek építése;

Demokratikus részvétel – a változás előmozdítói.

Korcsoport / szint

Felső tagozat (10–12 év) / alsó középfok (13–15 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

Az állampolgárság, valamint az egyéni és közösségi jogok és kötelességek fogalma;

Annak megértése, hogyan működik az iskola és a helyi közösség;

Valós problémák elemzésének képessége.

Időtartam

90’ (vagy 45’ + 45’)

Csoportméret és csoportalakítás

4-5 fős tanulói csapatok (munkacsoportok); a tanár (mediátor); egy helyi egyesület képviselője vagy egy lakos a közösségből (facilitátor); az iskolai közösség egy tagja (pedagógus vagy nem pedagógus munkatárs).

Helyszín

Előkészítés az osztályteremben; iskolai díszterem.

Eszközök és források

Tárgyi eszközök: plakátok vagy A4-es/A3-as lapok; különböző színű öntapadós cetlik; tollak és filcek;

Digitális eszközök: tablet (kutatás); kamera (felvétel)

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

Helyi egyesület (mentorálás);

Az iskola technikai személyzete (mentorálás)

Szülői szervezet (a javaslatok bemutatásánál)

Akadálymentesség és befogadás

Leírás

A tevékenység arra hívja a tanulókat, hogy gondolják végig, milyen szerepük van aktív állampolgárként különböző dimenziókban: saját magukban, az iskolában és a közösségben. A demokrácia értékeit követve a tevékenység egy gyűléssel kezdődik, ahol bemutatják az iskola és a helyi közösség előtt álló, előzetesen azonosított kihívásokat (hírek vagy az iskolai munkatársak előzetes ismeretei alapján). Ezt követően munkacsoportok alakulnak. Kerekasztal formájában, öntapadós cetlik, filcek és papír segítségével feltárják a problémákat, azonosítják az okokat, és lehetséges megoldásokat javasolnak.

A tanár mediátorként vesz részt, az iskola és a helyi egyesületek képviselői pedig segítik a kapcsolódást a közösséghez.

Az elvégzett munka alapján a csoportok bemutatót készítenek a javaslataikról, amelyeket később az egyesületek vagy a helyi önkormányzat továbbfejleszthet vagy megvalósíthat.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

Aktív részvétel;

Kritikai gondolkodás: a kihívások elemzésének képessége;

Kreativitás és innováció: a bemutatott javaslatok eredetisége és megvalósíthatósága; – Külső visszajelzés (relevancia és hatás a közösségre).

Összegző értékelés (ha releváns)

Koncepció/üzenet; kompozíció; etika és biztonság; kommunikáció és együttműködés.

Tanuló

Önértékelés

Mit tanultam? Kreatív és reális megoldásokat javasoltam-e a kihívásokra? Éreztem-e, hogy változást tudok elérni a közösségemben?

Társértékelés

Két csillag és egy kívánság

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

Térképek, ábrák, öntapadós cetlik, rajzok, amelyek rögzítik a gondolatmenetet és az ötletek rendszerezését.

A kidolgozott javaslatok írásos vagy digitális rögzítése.

A hatás nyomon követése

A benyújtott, az egyesületek vagy a helyi önkormányzat által megfontolható javaslatok száma és minősége.

Terjesztés

A plakátok, öntapadós cetlik és alkotások kiállítása a folyosókon; a javaslatok elküldése vagy átadása helyi egyesületeknek, településrészi önkormányzatoknak vagy közösségi partnereknek; az iskola közösségimédia-oldalai;

Következő lépések

- Egy megoldás kidolgozása és bemutatása a helyi képviselő-testület ülésén,

Tanári reflexió

Mi működött jól, és miért?

Világosak voltak-e a csapatokon belüli szerepek, és jól működtek-e?

Minden tanuló érdemben részt vett-e a munkában?

Képesek voltak-e a tanulók végiggondolni az „én, az iskola, a közösség” szintjeit?

Partnerségek és közösség: milyen hozzáadott értéket jelentettek?

A tevékenység címe:
A jövő városa

Tanulási célok

-            A fenntartható városépítés elveivel kapcsolatos tudatosság fejlesztése.

-            A tanulók ösztönzése az együttműködésre, valamint a kreatív és kritikai gondolkodás alkalmazására a jövőbeli megoldások tervezésekor.

Kapcsolódás az SDG-khez

7. SDG – Megfizethető és tiszta energia

11. SDG – Fenntartható városok és közösségek

SDG 13 – Éghajlatváltozás elleni fellépés

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

Felelősség és szolidaritás, a környezetvédelem és a fenntarthatóság értékei, az emberi méltóság és az egészség védelme, kulturális és társadalmi felelősség a közjóért, kritikus és bizonyítékokon alapuló gondolkodás.

Korcsoport / szint

Felső tagozat (10–13 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

A tanulók alapvető ismeretekkel rendelkeznek a fenntarthatóságról, értik, mitől lesz egy város fenntartható, és miért van szüksége zöldterületekre, tiszta energiára és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó megoldásokra.

Legalább általános szinten ismerik a fő fenntartható fejlődési célokat (7., 11. és 13. SDG): tiszta energia, fenntartható infrastruktúra és éghajlatvédelmi intézkedések.

Alapszinten tudják használni a Minecraft platformot: mozogni, építeni, blokktípusokat kiválasztani és tárgyakat elrendezni.

Képesek csapatban dolgozni, megbeszélni a dolgokat és közösen dönteni.

Időtartam

45 + 45 perc (bevezetés – 10 perc, tervezés – 20 perc, építés – 45 perc, bemutatás és megbeszélés – 15 perc).

Csoportméret és csoportalakítás

4–5 fős csoportok

Helyszín

Számítógépterem

Eszközök és források

Számítógépek telepített Minecrafttal.

Internet-hozzáférés.

Információs kártyák a 7., 11. és 13. SDG-ről.

Vázlatlapok a tervezéshez / ceruzák a vázlatokhoz.

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

A tanulók rövid felméréseket végezhetnek a közösségükben, és az összegyűjtött ötleteket beépíthetik a 2050-es városmodelljükbe. Az utolsó szakaszban a projekteket bemutatják az iskolai közösségnek, hogy visszajelzést kapjanak.

Akadálymentesség és befogadás

A csoportokat úgy alakítják ki, hogy ösztönözzék a különböző képességű tanulók együttműködését, és biztosítsák, hogy mindenki érdemben részt vehessen. A csoportmunka lehetővé teszi, hogy a tanulók a hozzájuk legjobban illő szerepet válasszák, például ötletgazda, kutató, Minecraft-építő, tervező vagy előadó/csapatképviselő.

Leírás

A Minecraft platformon a tanulók megalkotják egy fenntartható 2050-es jövőbeli város egy részét, következetesen alkalmazva a korszerű fenntarthatósági elveket. A tervezés során nap-, szél- és geotermikus energián alapuló tisztaenergia-megoldásokat építenek be (7. SDG – Megfizethető és tiszta energia), és fenntartható infrastruktúrát valósítanak meg, például zöldtetőket, bővített kerékpárutakat és még sok mást (11. SDG – Fenntartható városok és közösségek). Ugyanakkor a tanulók az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó környezetet terveznek, például esővízgyűjtő és -újrahasznosító rendszerekkel, különféle zöldterületekkel és más elemekkel (13. SDG – Éghajlatvédelmi intézkedések).

A városmodell elkészítése előtt a tanulók megismerkednek a fenntartható város fogalmával, és elemzik a kapcsolódó városi és környezeti kihívásokat (11. SDG, 13. SDG). Ezután csoportokban városvázlatot készítenek, kiosztják a szerepeket, és megkezdik a gyakorlati munkát a Minecraftban, tiszta energiát és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó infrastruktúrát alkalmazva (7. SDG, 11. SDG, 13. SDG). Az utolsó szakaszban a tanulók bemutatják projektjeiket, és világosan elmagyarázzák, hogyan járulnak hozzá a javasolt megoldásaik a fenntartható fejlődési célok eléréséhez (7. SDG, 11. SDG, 13. SDG).

Értékelés

Fejlesztő értékelés

A tanulók bevonódásának és együttműködésének megfigyelése.

A fenntarthatósági elvek alkalmazása – összhangban vannak-e a tanulók által javasolt megoldások az SDG-kkel és a fenntartható város gondolatával.

Összegző értékelés (ha releváns)

Egy emberi jogokról szóló reel.

Tanuló

Önértékelés

Megosztanám ezt a saját profilomon? Megváltoztatja ez valakinek a nézőpontját?

Társértékelés

„Régen azt gondoltam… Most azt gondolom…” – Gondold végig, mit tanultál a témáról, amellyel foglalkoztunk, és fejezd be a következő mondatkezdéseket: Régen azt gondoltam… Most azt gondolom…

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

Mappa az összes videó tárolására; a videók felhasználása jeles napokon (például az emberi jogok napján); más osztályok meghívása a kampány kibővítésére.

A hatás nyomon követése

Megtekintések, kedvelések, megosztások, hozzászólások; a tanulók reflexiói; új reelek.

Terjesztés

Közösségi média; helyi önkormányzati testület; a legközelebbi Europe Direct tájékoztató központ

Következő lépések

A tevékenység megismétlése más témákkal; kapcsolódás a vizuális kultúrához és plakátok készítése; hivatalos iskolai kampány indítása #humanrights címkével

Tanári reflexió

Mi működött jól, és miért?

Min változtatnék legközelebb?

A tanulás bizonyítékai (teljesültek a sikerkritériumok?)

Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni?

Partnerségek és közösség: milyen hozzáadott értéket jelentettek?

A tevékenység címe:
A jövő városa

Tanulási célok

-            -A szegénység és az éhezés problémáinak megértése a világban és a saját közösségben.

-            -Az empátia és az állampolgári felelősségérzet ösztönzése.

-            -A kreativitás és a kommunikációs készségek fejlesztése egy rövid, mások segítéséről szóló közösségimédia-üzenet elkészítésével.

-            -Olyan gyakorlati tettek megtervezése és javaslása, amelyek segíthetnek másokon.

Kapcsolódás az SDG-khez

1. SDG – Szegénység felszámolása

SDG 2 – Az éhezés megszüntetése

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

Szolidaritás, a gyengébbek segítése, társadalmi felelősségvállalás, állampolgárság.

Korcsoport / szint

Felső tagozat (10–12 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

Alapvető ismeretek a közösségről, az élelmiszer-pazarlásról és a társadalmi problémákról.

Időtartam

45 + 45 perc (bevezetés – 10 perc; témaválasztás és tervezés – 20 perc; tevékenységek az üzletekben/az iskolában – 35 perc; megbeszélés és visszajelzés – 20 perc)

Csoportméret és csoportalakítás

3–4 fős csoportok; minden csoport a tevékenység egy részéért felel: tervezés, plakátkészítés, videókészítés vagy az élelmiszergyűjtés koordinálása.

Helyszín

Osztályterem / üzletek / iskola

Eszközök és források

Telefonok/tabletek, CapCut/InShot, tervezési sablonok, példavideók társadalmi kampányokról.

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

Együttműködés helyi élelmiszerbankokkal, önkormányzati hivatalokkal vagy közösségi szervezetekkel.

Az összegyűjtött termékeket rászoruló emberek kapják meg.

A videók vagy fényképek megoszthatók az iskola közösségimédia-oldalain.

Akadálymentesség és befogadás

Rugalmas szerepek: tervező, plakátkészítő, videókészítő, élelmiszergyűjtő. Vizuális útmutatók, szószedet és alternatív alkotási formák (plakátok, fotókollázsok, hangfelvételek) állnak rendelkezésre.

Leírás

Kreatív óra és közösségi projekt, amelyben a tanulók élelmiszergyűjtő kampányt terveznek és valósítanak meg a hazájukban szegénységben élő emberek számára. Minden csoport tervet, plakátokat vagy rövid videót készít, megszervezi a gyűjtést az üzletekben vagy az iskolában, és végiggondolja, milyen hatást ért el.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

Az üzenet érthetősége, együttműködés, gyakorlati megvalósítás, a résztvevők tisztelete.

Összegző értékelés (ha releváns)

Sikeresen lebonyolított élelmiszergyűjtő kampány, plakátok vagy rövid videó.

Tanuló

Önértékelés

Hatékonyan járultam-e hozzá a munkához? Segítettek-e másokon a tetteink?

Társértékelés

„Régen azt gondoltam… Most azt gondolom…” – a szegénység, az éhezés és a közösségi tevékenységek megértésének átgondolása.

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

Minden csoport terve, fényképei, videói; felhasználhatók iskolai rendezvényeken vagy a Társadalmi Felelősségvállalás Napján.

A hatás nyomon követése

Az összegyűjtött termékek mennyisége, a tanulók önreflexiói, fényképes/videós visszajelzések.

Terjesztés

Az iskola közösségimédia-oldalai; helyi közösségi rendezvények; együttműködés az élelmiszerbankkal.

Következő lépések

A tevékenység megismétlése más csoportokban; kapcsolódás a vizuális kultúrához (plakátok, fotókollázsok); hivatalos iskolai kampányprojekt indítása #ShareKindness címmel.

Tanári reflexió

Mi sikerült jól, és miért?

Min változtatnék legközelebb?

Elértük a tanulási célokat?

Befogadás és jóllét: mit sikerült elérni, és mit nem?

Együttműködés a közösséggel: mi volt a hozzáadott érték?

A tevékenység címe:
Zajvadászok

Tanulási célok

-            A fenntartható iskolai környezettel kapcsolatos tudatosság növelése;

-            A tanulók együttműködésének, kritikai gondolkodásának és gyakorlati kutatási készségeinek ösztönzése mérések elvégzésén és következtetések levonásán keresztül

Kapcsolódás az SDG-khez

11. SDG – Fenntartható városok és közösségek;

3. SDG – Egészség és jóllét

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

Felelősség és szolidaritás, a környezetvédelem és a fenntarthatóság értékei, az emberi méltóság és az egészség védelme, kulturális és társadalmi felelősség a közjóért, kritikus, bizonyítékokon alapuló gondolkodás.

Korcsoport / szint

Felső tagozat (10–13 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

A tanulók alapvető ismeretekkel rendelkeznek a hangról és annak egészségre gyakorolt hatásáról, tudják használni a digitális mérőeszközöket, eligazodnak az iskola alaprajzán, tudnak adatokat gyűjteni és összehasonlítani, biztonságosan és felelősen dolgoznak csoportban. Van némi rálátásuk a fenntartható fejlődési célokra – tudják, hogy a csendesebb környezet hozzájárul a 3. SDG (Egészség és jóllét) és a 11. SDG (Fenntartható közösségek) eléréséhez, és hogy a közösség minden tagja a viselkedésével hozzájárulhat a fenntartható környezethez.

Időtartam

45 perc (bevezetés – 10 perc; gyakorlati tevékenység: a zajszint mérése és az eredmények rögzítése – 20 perc; az eredmények elemzése és megbeszélése – 10 perc; következtetések levonása és javaslatok megfogalmazása – 5 perc).

Csoportméret és csoportalakítás

4–5 fős csoportok.

Helyszín

Az iskola belső és külső területei.

Eszközök és források

Okostelefonok decibelmérő alkalmazásokkal (pl. „Sound Meter”, „Decibel X” stb.), adatrögzítő táblázatok, az iskola belső és külső területeinek kinyomtatott térképei, színes filcek, ceruzák vagy filctollak a zajzónák jelöléséhez.

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

A tevékenység eredményei megoszthatók az iskolai faliújságon, a honlapon és a közösségi médiában, valamint bemutathatók közösségi rendezvényeken.

Akadálymentesség és befogadás

A csoportok vegyes összetételűek, hogy ösztönözzék a különböző képességű tanulók együttműködését, és biztosítsák, hogy mindenki érdemben részt vehessen. A csoportokon belül a tanulók egyértelmű szerepeket kaphatnak: mérési szakértő, aki a zajszint meghatározásáért felel; adatrögzítő, aki feljegyzi a mérési eredményeket; elemző, aki értékeli az adatokat és felismeri a zaj mintázatait; valamint szóvivő, aki bemutatja az osztálynak a csoport következtetéseit és javaslatait.

Leírás

A tanulók okostelefonos decibelmérő alkalmazásokkal mérik a zajszintet az iskola különböző belső és külső területein. A zaj erősségét rögzítik az osztályteremben, a folyosókon, a menzán, az udvaron és az iskola melletti utcán, az eredményeket pedig rendszerezetten beírják az adatrögzítő táblázatokba, feltüntetve a mérés helyét, idejét és a zajszintet decibelben. Az összegyűjtött adatokat ezután felviszik az iskola térképére, egyértelmű színkóddal jelölve a zajszintet (pl. zöld – alacsony zaj, sárga – közepes, piros – magas).

Az eredmények elemzése során a tanulók összehasonlítják a különböző területek zajszintjét, megbeszélik az okokat, és végiggondolják, milyen hatással van a zaj az egészségre, a jóllétre és a tanulás minőségére. A megbeszélések kiemelik a 3. és a 11. SDG-hez való kapcsolódást, hangsúlyozva az egészséges, biztonságos és fenntartható iskolai környezet fontosságát. Az összegyűjtött adatok és a szemléletes zajtérkép alapján a tanulók megalapozott javaslatokat fogalmaznak meg a zaj csökkentésére és a környezet javítására, ezzel erősítve felelősségérzetüket és aktív szerepvállalásukat az iskolai közösségben.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

-            A tanár megfigyeli a tanulók bevonódását és együttműködését.

-            A mérőeszközök használatának és az adatrögzítésnek a pontosságát értékelik.

-            A tevékenység során szóbeli visszajelzést kapnak a tanulók.

Összegző értékelés (ha releváns)

Értékelik az elkészült zajtérképet és az adatok pontosságát.

Értékelik a megfogalmazott következtetéseket és javaslatokat.

Értékelik, mennyire tudják a tanulók elmagyarázni a zaj egészségre és környezetre gyakorolt hatását.

Tanuló

Önértékelés

A tanulók végiggondolják, mivel járultak hozzá a csoportmunkához.

Megfogalmazzák, mit tanultak, és mit csináltak a legjobban.

Átgondolják, min javíthatnának legközelebb.

Társértékelés

„Régen azt gondoltam…, most már értem, hogy…”

„A legjobban az lepett meg, hogy…, mert…”

„Megtanultam, hogy a zaj…”

„Észrevettem, hogy az iskolánkban…”

„Legközelebb ezen szeretnék javítani: …”

„A legfontosabb következtetés, amit levontam: …”

„Ebben a tevékenységben jól sikerült…, mert…”

„Úgy tudok hozzájárulni a csendesebb iskolai környezethez, hogy…”

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

Zajmérési táblázatok és az iskola zajtérképe.

A tanulók összefoglalója a következtetésekről és javaslatokról.

A térképek szemléletes változatai faliújságra vagy digitális felületekre igazítva.

A hatás nyomon követése

-            A tanulók önreflexiói a zajszint változásáról és saját hozzájárulásukról.

-            Időszakos zajszintmérés ugyanazokon a helyeken és az eredmények összehasonlítása.

-            Visszajelzések az iskolai közösségtől (megjegyzések, észrevételek).

-            A legzajosabb területeken megfigyelt esetleges változások a környezetben vagy a viselkedésben.

Terjesztés

Az eredmények bemutatása az iskolai faliújságon és a honlapon.

Megosztás a közösségi médiában vagy az iskola online felületén.

Bemutatás az iskolai diákönkormányzatnak vagy a helyi önkormányzat képviselőinek (pl. népegészségügyi szakembereknek).

Következő lépések

A zajmérések megismétlése egy másik évszakban vagy más környezeti feltételek mellett.

A tevékenység kiterjesztése más osztályokra vagy egy „Csendesebb iskola” kampány indítása.

A tevékenység összekapcsolása a vizuáliskultúra-órákkal: plakátok készítése a fenntartható és egészséges környezetről.

További SDG-k (pl. 12. SDG – Felelős fogyasztás) beépítése a jövőbeli tevékenységekbe.

Tanári reflexió

-Mi sikerült jól, és miért?

-Min változtatnék legközelebb?

-A tanulás bizonyítékai (teljesültek-e a sikerkritériumok?)

-Befogadás és jóllét: mit sikerült (nem sikerült) elérni?

-Partnerségek és közösség: milyen hozzáadott érték jött létre?

6. tevékenység (élő labor)
Cselekvési terv a minőségi oktatásért

Tanulási célok

Ennek az élő labor tevékenységnek a végére a tanulók:

-            megértik és le tudják írni a minőségi oktatás (4. SDG) alapelveit;

-            elemzik a hozzáférés, a méltányosság, a befogadás és az egész életen át tartó tanulás kérdéseit a saját közösségükben;

-            részt vesznek demokratikus párbeszédben, vitában és közös problémamegoldásban;

-            reális, az iskolára/közösségre összpontosító megoldásokat dolgoznak ki az SDG-elvek alapján;

-            összekapcsolják az oktatás fejlesztését az uniós identitással, értékekkel és jogokkal.

Kapcsolódás az SDG-khez

Ez az élő labor tevékenység a 4. SDG-hez (Minőségi oktatás) kapcsolódik, és a következőket is támogatja:

-            5. SDG – Nemek közötti egyenlőség

-            SDG 10 – Egyenlőtlenségek csökkentése

-            SDG 16 – Béke, igazságosság és erős intézmények

-            17. SDG – Partnerség a célok eléréséért (a közösség bevonásával)

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

A tevékenység olyan fontos uniós értékeket erősít, mint:

-            méltányosság és befogadás

-            emberi méltóság és emberi jogok

-            demokratikus részvétel és párbeszéd

-            a sokszínűség tisztelete

-            aktív európai polgárság

A tanulók megvizsgálják, hogyan válik az oktatás közös európai értékké, és hogyan járul hozzá a tanulási környezet fejlesztése az európai oktatási térség és az egész életen át tartó tanulás céljaihoz.

Korcsoport / szint

Alsó középfok (13–15 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

Alapvető ismeretek az Európai Unióról és tagállamairól.

Időtartam

-            90’ (vagy 45’ + 45’)

-            Bevezetés és balesetvédelem (10 perc)

-            A mérések elvégzése (30 perc)

-            Az eredmények rögzítése és elemzése (30 perc)

-            Megbeszélés és javaslatok (20 perc)

Csoportméret és csoportalakítás

-            Egész osztályos megbeszélés

-            Kiscsoportok (4–5 tanuló)

-            Vitacsapatok (mellette/ellene)

Helyszín

Tanterem

Eszközök és források

-            Csomagolópapír, filcek

-            Laptopok/tabletek

-            Videók és infografikák a 4. SDG-ről

-            Uniós weboldalak és oktatási portálok

-            Prezentációkészítő szoftver

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

-            Egy helyi uniós információs központ képviselőjének vagy egy Erasmus+ szakértőnek a meghívása

-            Az eredmények megosztása iskolai kiállításon, közösségi hirdetőtáblán vagy online felületen

-            A szülők vagy helyi civil szervezetek bevonása, hogy visszajelzést adjanak a javasolt megoldásokra

Akadálymentesség és befogadás

-            Megjelenítés: videók, képek, egyszerű szövegek, többnyelvű anyagok

-            Cselekvés és kifejezés: plakátok, diák, rajzok, szóbeli bemutatási lehetőségek

-            Bevonódás: szerepek, témák és kreatív formák választhatósága

Leírás

1. Bevezetés (10 perc)

A tanár bemutatja az élő labor (living lab) célját:

„Közösen megvizsgáljuk, mit jelent a minőségi oktatás a mi iskolánkban, és együtt tervezünk fejlesztéseket.”

Ráhangoló beszélgetés:

-            Mit jelent számodra a minőségi oktatás?

-            Miért emberi jog az oktatás?

-            Mit mond az EU az oktatásról és az esélyegyenlőségről?

A 4. fenntartható fejlődési cél (SDG 4) – Minőségi oktatás – bemutatása.

2. Bemutatás / kutatás (20 perc)

A tanár bemutatja a minőségi oktatás négy pillérét:

1.     Hozzáférés

2.     Minőség

3.     Méltányosság

4.     Egész életen át tartó tanulás

A tanulók megnéznek egy rövid videót a fenntartható fejlődési célokról.

Kutatási kérdések:

-            Kinek okozhat nehézséget hozzájutni az oktatáshoz a környezetünkben vagy a világban?

-            Méltányos és befogadó tanulási lehetőségeket biztosít-e az iskolánk?

A tanulók végiggondolják közvetlen tanulási környezetüket, ezzel elkezdődik az élő labor megfigyelési szakasza.

3. Csoportmunka az élő laborban – a probléma azonosítása és közös tervezés (30 perc)

A tanulók 4–5 fős csoportokat alkotnak, és plakátot/ábrát készítenek a következő címmel:

„Mitől minőségi az oktatás?”

A plakát tartalma:

-            Az SDG 4 legfontosabb elemei

-            Valós problémák az iskolájukban/közösségükben

-            2–3 megoldás (olyan lépések, amelyeket kipróbálhatnak vagy javasolhatnak az élő laborban)

-            Szlogenek és képek

A hangsúly reális, a tanulók által vezetett fejlesztéseken van, például:

-            Diáktársi korrepetálás (egymást segítő tanulás)

-            Hátrányos megkülönböztetés elleni kampány

-            Befogadóbb tantermi taneszközök

-            Zöldebb, biztonságosabb tanulási terek (kapcsolat további fenntartható fejlődési célokkal)

4. Egyéni munka és összekapcsolás – vita a fenntartható fejlődési célokról (25 perc)

A vita témája:

„A minőségi oktatás megvalósításában mi a fontosabb: a hozzáférés vagy a minőség?”

-            A csapat – Első a hozzáférés

-            B csapat – Első a minőség

A vita menete:

-            5 perc felkészülés

-            3 perces nyitóbeszédek (csapatonként)

-            Cáfolatok és nyílt vita (6–8 perc)

-            1 perces zárszavak

A vita az EU-ban zajló demokratikus párbeszédet modellezi, tiszteletben tartva az eltérő nézőpontokat.

A tanár ösztönzi a következőket:

-            Tisztelet

-            Bizonyítékok használata

-            Világos felépítés

-            Egyenlő szerepek

5. Bemutatók és összekapcsolás (15 perc)

A csoportok bemutatják plakátjaikat (2–3 perc).

A tanulók összekapcsolják projektötleteiket a vitában felmerült gondolatokkal:

-            Megváltozott a véleményed?

-            Melyik érv támogatta jobban az SDG 4-et?

A tanulók ezután közösen meghatározzák az élő labor következő lépéseit.

6. Áttekintés és önreflexió (5 perc)

Kérdés:

„Miért elengedhetetlen a fenntartható jövőhöz, hogy mindenki minőségi oktatásban részesüljön?”

A tanulók rövid önreflexiót vagy kilépőkártyát írnak.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

-            Az együttműködés tanári megfigyelése

-            A kutatómunka minősége

-            Részvétel a vitában

-            Tiszteletteljes párbeszéd

Összegző értékelés (ha releváns)

Értékelési táblázat (rubrika) szempontjai:

-            A fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos tartalom pontossága

-            Az azonosított problémák relevanciája

-            A javasolt élő labor-megoldások megvalósíthatósága

-            Az érvelés minősége és világossága

Tanuló

Önértékelés

Rövid önreflexió a következőkről:

-            Hozzájárulás a csoport munkájához

-            Teljesítmény a vitában

-            A fenntartható fejlődési célok megértése

Társértékelés

Minta:

-            „Korábban azt gondoltam… de most azt gondolom…”

-            A tanulók elmondják, hogyan változott meg a vízminőségről vagy a vizsgálat folyamatáról alkotott képük.

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

-            Fényképek a plakátokról

-            A vita felvételei

-            A tanulók önreflexiói

-            Vizuális prototípusok

A hatás nyomon követése

-            Foglalkozás előtti és utáni önreflexiók

-            A tanulók SDG 4-gyel kapcsolatos hozzáállásának változása

-            Az uniós értékek erősebb tudatosulása

Terjesztés

-            Az iskola honlapja

-            Uniós témájú események (Europe Direct, Erasmus+ nap)

-            Az élő labor faliújságja

Következő lépések

-            A tanulók megoldásainak kipróbálása (kísérleti tevékenység)

-            Együttműködés civil szervezetekkel vagy helyi közösségi csoportokkal

-            Az eredmények bemutatása az iskolavezetésnek

Tanári reflexió

-            Mely tevékenységek váltották ki a legerősebb bevonódást?

-            Mennyire hatékonyan segítette a vita a demokratikus részvételt?

-            Összekapcsolták-e a tanulók az SDG 4-et az európai identitással és az uniós értékekkel?

-            Min kellene javítani az élő labor következő ciklusában?

7. tevékenység (élő labor):
A digitális jóllét javítása a tanulók által vezetett megoldásokkal

Tanulási célok

Ennek az élő labor tevékenységnek a végére a tanulók:

-            A digitális jóllét alapelveinek megértése és bemutatása.

-            A digitális szokások elemzése, és az olyan kockázatok azonosítása, mint a túlzott használat, a figyelemelterelés, az internetes zaklatás és a magánszféra védelmével kapcsolatos aggályok.

-            részt vesznek demokratikus párbeszédben, vitában és közös problémamegoldásban;

-            Reális, az iskolára épülő élő labor-megoldások kidolgozása a digitális jóllét javítására.

-            A digitális állampolgárság összekapcsolása az uniós értékekkel, jogokkal és a felelős online részvétellel.

-            összekapcsolják az oktatás fejlesztését az uniós identitással, értékekkel és jogokkal.

Kapcsolódás az SDG-khez

Ez az élő labor-tevékenység a következő fenntartható fejlődési célokhoz kapcsolódik:

-            SDG 3 – Egészség és jóllét (lelki egészség, biztonságos digitális szokások)

-            SDG 4 – Minőségi oktatás (digitális kompetencia, felelős technológiahasználat)

-            SDG 9 – Ipar, innováció és infrastruktúra (technológia és digitális hozzáférés)

-            SDG 11 – Fenntartható települések és közösségek (választható: a környék fejlesztése)

-            SDG 12 – Felelős fogyasztás és termelés (választható: az iskolai étkezdei hulladék csökkentése)

-            SDG 16 – Béke, igazságosság és erős intézmények (online biztonság, magánszféra, etika)

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

A tevékenység olyan alapvető uniós értékeket erősít, mint:

-            Emberi méltóság és biztonság (online védelem és jóllét)

-            Méltányosság és befogadás (a digitális szakadék csökkentése)

-            A sokszínűség tisztelete (biztonságos online kommunikáció)

-            Demokratikus részvétel és párbeszéd (felelős digitális állampolgárság)

-            Aktív európai polgárság (jogok és kötelességek a digitális térben)

A tanulók megvizsgálják, hogyan kapcsolódik a digitális jóllét az uniós digitális jogokhoz és a digitális oktatási cselekvési tervhez.

Korcsoport / szint

Alsó középfok (13–15 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

A digitális eszközök, az internethasználat és az online kommunikáció alapszintű ismerete.

Időtartam

100 perc

Csoportméret és csoportalakítás

-            Egész osztályos megbeszélés

-            Kiscsoportok (4–5 tanuló)

-            Vitacsapatok (mellette/ellene)

Helyszín

Tanterem

Eszközök és források

-            Csomagolópapír, filcek

-            Laptopok/tabletek

-            Infografikák a digitális jóllétről

-            Uniós források a digitális biztonságról (Better Internet for Kids, az EU digitális stratégiája)

-            Iskolai felmérések vagy képernyőidő-adatok (választható)

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

-            Digitális biztonsági szakértő vagy egy helyi uniós információs központ munkatársának meghívása

-            Az élő labor prototípusainak megosztása az iskola honlapján vagy a közösségi faliújságon

-            A szülők vagy az informatikatanárok bevonása visszajelzés céljából

Akadálymentesség és befogadás

-            Megjelenítés: videók, képek, egyszerűsített szövegek, többnyelvű anyagok

-            Cselekvés és kifejezés: plakátok, infografikák, digitális diák, szóbeli bemutatók

-            Bevonódás: szerepek és problématípusok választhatósága (képernyőidő, magánszféra, zaklatás stb.)

Leírás

1.     Bevezetés (10 perc)

A tanár bemutatja az élő labor célját:

„Ma megvizsgáljuk, milyenek az egészséges digitális szokások, és közösen megoldásokat tervezünk a digitális jóllét javítására az iskolánkban.”

Ráhangoló kérdések:

-            Mit jelent számodra a „digitális jóllét”?

-            Hogyan segít neked a technológia a tanulásban?

-            Mikor válhat egészségtelenné a digitális eszközök használata?

-            Mit mondanak az uniós szakpolitikák a digitális biztonságról és az online jogokról?

A digitális jólléthez kapcsolódó fenntartható fejlődési célok bemutatása (3, 4, 9, 16).

2.     Bemutatás / kutatás (20 perc)

A tanár elmagyarázza a digitális jóllét fő pilléreit:

-            Egészséges használat (kiegyensúlyozott képernyőidő, szünetek, alvás)

-            Biztonság (magánszféra, internetes zaklatás, biztonságos kommunikáció)

-            Digitális kompetencia (források értékelése, a félretájékoztatás elkerülése)

-            Befogadás (egyenlő hozzáférés a technológiához)

A tanulók megnéznek egy rövid videót a digitális jóllétről.

Kutatási kérdések:

-            Kinek okozhat nehézséget az egészséges digitális eszközhasználat?

-            Milyen digitális kihívások vannak az iskolánkban (pl. figyelemelterelés, internetes zaklatás)?

-            Hogyan lehet a technológiát biztonságosabban és értelmesebben használni?

A tanulók elkezdik az élő labor megfigyeléseit.

3.     Csoportmunka az élő laborban – a probléma azonosítása és közös tervezés (30 perc)

A csoportok plakátot/ábrát készítenek a következő címmel:

„Hogyan javíthatjuk a digitális jóllétet az iskolánkban?”

Tartalma:

-            A digitális jóllét legfontosabb alapelvei

-            Valós problémák (pl. túlzott telefonhasználat, alváshiány, félretájékoztatás)

-            2–3 gyakorlati élő labor-megoldás, például:

o   Telefonmentes zónák

o   „Digitális egyensúly társ” program diákoknak

o   Figyelemfelhívó kampányok

o   Műhelyfoglalkozások a biztonságos böngészésről

o   Digitális méregtelenítő kihívások

o   Választható kapcsolódó téma: az iskolai étkezdei hulladék csökkentése vagy a környék fejlesztése

A csoportok képeket, szlogeneket és ikonokat adnak hozzá.

4.     Egyéni munka és összekapcsolás – vita a fenntartható fejlődési célokról (25 perc)

A vita témája:

„Javítja vagy rontja a technológia a tanulók jóllétét?”

A csapat – A technológia javítja a jóllétet

B csapat – A technológia rontja a jóllétet

A vita felépítése:

-            5 perc: felkészülés

-            Csapatonként 3 perc: nyitóbeszédek

-            Cáfolatok + nyílt vita (6–8 perc)

-            Zárszavak

A tanár hangsúlyozza:

-            a tiszteletteljes kommunikációt

-            a bizonyítékokon alapuló érvelést

-            a demokratikus párbeszédet

-            az egyenlő részvételt

5.     Bemutatók és összekapcsolás (15 perc)

A csoportok bemutatják plakátjaikat (csoportonként 2–3 perc).

Megbeszélő kérdések:

-            Megváltoztatta a vita a véleményedet?

-            Mely megoldások tükrözik legjobban a fenntartható fejlődési célokat és az uniós értékeket?

-            Melyik ötlet a legreálisabb egy élő labor-prototípushoz?

6.     Áttekintés és önreflexió (5 perc)

Kérdés a kilépőkártyára:

„Miért fontos a digitális jóllét a fenntartható és egészséges jövőhöz?”

Értékelés

Fejlesztő értékelés

-            Az együttműködés tanári megfigyelése

-            A kutatás során adott válaszok minősége

-            Részvétel a vitában

-            Tiszteletteljes és biztonságos kommunikáció

Összegző értékelés (ha releváns)

Értékelési táblázat (rubrika) szempontjai:

-            A digitális jólléttel kapcsolatos fogalmak pontossága

-            Az azonosított problémák relevanciája

-            A javasolt élő labor-megoldások megvalósíthatósága

-            A vitában elhangzó érvek minősége

Tanuló

Önértékelés

Rövid önreflexió a következőkről:

-            Egyéni hozzájárulás

-            Teljesítmény a vitában

-            A digitális jóllét és a fenntartható fejlődési célok megértése

Társértékelés

-            Mennyire jól működtünk együtt?

-            Mit tanultam a csoportomtól?

-            Hogyan tehetjük jobbá az élő labor-megoldásunkat?

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

-            Plakátok és prototípusvázlatok

-            A vita felvételei

-            A tanulók önreflexiói

-            Fényképek (engedéllyel)

A hatás nyomon követése

-            Foglalkozás előtti és utáni felmérés a digitális szokásokról

-            A tanulók hozzáállásának változása a felelős technológiahasználat irányába

-            Az uniós digitális értékek erősebb tudatosulása

Terjesztés

-            Az iskola honlapja

-            Europe Direct- vagy biztonságos internet napi (Safer Internet Day) események

-            Élő labor-sarok vagy faliújság

Következő lépések

-            Egy megoldás kipróbálása (kísérleti hét)

-            Együttműködés informatikatanárokkal, civil szervezetekkel vagy szülőkkel

-            Az eredmények bemutatása az iskolavezetésnek

Tanári reflexió

-            Mely tevékenységek váltották ki a legerősebb bevonódást?

-            Jobban megértették-e a tanulók a digitális jóllétet?

-            Mennyire segítette a vita a demokratikus részvételt?

-            Min lehet javítani az élő labor következő ciklusában?

8. tevékenység (élő labor):
Zöldebb iskolák a tanulók ötleteivel:
az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a fenntartható szokások népszerűsítése

Tanulási célok

Ennek az élő labor tevékenységnek a végére a tanulók:

-            Az élelmiszer-pazarlás fogalmának és a klímaváltozásra gyakorolt hatásának megértése.

-            Az iskola étkezési szokásainak (étkezde, uzsonna, otthonról hozott ebéd) elemzése a kockázatok és a lehetőségek azonosítására.

-            részt vesznek demokratikus párbeszédben, vitában és közös problémamegoldásban;

-            Reális élő labor-prototípusok kidolgozása az élelmiszer-pazarlás csökkentésére és a fenntartható fogyasztás népszerűsítésére.

-            A környezeti felelősségvállalás összekapcsolása olyan uniós értékekkel, mint a fenntarthatóság, a szolidaritás és az aktív állampolgárság.

Kapcsolódás az SDG-khez

Ez az élő labor-tevékenység a következőkhöz kapcsolódik:

-            SDG 2 – Az éhezés megszüntetése (a pazarlás csökkentése, az élelmiszer-újraelosztás tudatosítása)

-            SDG 12 – Felelős fogyasztás és termelés (az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása)

-            SDG 13 – Fellépés az éghajlatváltozás ellen (a környezeti terhelés csökkentése)

-            SDG 11 – Fenntartható települések és közösségek (az iskola mint fenntartható környezet)

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

A tevékenység a következő alapvető uniós értékeket erősíti:

-            Emberi méltóság (igazságos hozzáférés az élelmiszerhez, a pazarlás csökkentése)

-            Szolidaritás és felelősség (közös felelősség a bolygóért)

-            Részvétel és demokrácia (a tanulók által vezetett megoldások)

-            Az erőforrások tisztelete (az anyagok és az élelmiszer fenntartható felhasználása)

A tanulók megvizsgálják, hogyan kapcsolódik az élelmiszerek fenntarthatósága az európai zöld megállapodáshoz és az EU „A termelőtől a fogyasztóig” stratégiájához.

Korcsoport / szint

Alsó középfok (13–15 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

A digitális eszközök, az internethasználat és az online kommunikáció alapszintű ismerete.

Időtartam

100 perc

Csoportméret és csoportalakítás

-            Egész osztályos megbeszélés

-            Kiscsoportok (4–5 tanuló)

-            Vitacsapatok (mellette/ellene)

Helyszín

Megfigyelések a tanteremben / az iskolai étkezdében

(rövid élő labor-bejárás)

Eszközök és források

-            Csomagolópapír, filcek

-            Fényképek vagy mintaadatok az iskolai élelmiszer-hulladékról (valós vagy szimulált)

-            Videók a fenntarthatóságról

-            Uniós források az élelmiszer-pazarlásról és az éghajlatvédelemről

-            Laptopok/tabletek

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

-            Egy helyi környezetvédelmi civil szervezet képviselőjének meghívása

-            A projekt eredményeinek megosztása az iskolai étkezde dolgozóival vagy a szülőkkel

-            A diákönkormányzat bevonása a prototípusok megvalósításába

Akadálymentesség és befogadás

-            Képek, diagramok, többnyelvű kulcsszavak

-            Választható feladatok (rajzolás, bemutatás, digitális tervezés)

-            Világos mondatkezdések az érveléshez

-            Szerepek vegyes képességű csoportokban

Leírás

1.     Bevezetés (10 perc)

A tanár bemutatja az élő labor vezérkérdését:

„Hogyan csökkenthetjük az élelmiszer-pazarlást, és hogyan tehetjük fenntarthatóbbá az iskolánkat?”

Ráhangoló kérdések:

-            Mi az élelmiszer-pazarlás, és miért fontos foglalkozni vele?

-            Hol látsz élelmiszer-pazarlást az iskolánkban?

-            Hogyan függ össze az élelmiszer-pazarlás a klímaváltozással?

-            Mit mondanak az uniós szakpolitikák az élelmiszerek fenntartható felhasználásáról?

Kapcsolódás a 2., 12. és 13. fenntartható fejlődési célhoz.

2.     Bemutatás / kutatás (20 perc)

A tanár bemutatja a fenntartható étkezési szokások fő pilléreit:

-            Az elkerülhető pazarlás megelőzése

-            Okos adagolás és felelős fogyasztás

-            Az élelmiszer-hulladék újrahasznosítása és hasznosítása

-            Fenntartható termelés és ellátási láncok

A tanulók megnéznek egy rövid videót az európai élelmiszer-pazarlásról.

Kutatási kérdések párban:

-            Ki pazarolja leggyakrabban az élelmiszert, és miért?

-            Mi okozza a pazarlást az iskolánkban?

-            Hogyan csökkenthetik a pazarlást egyszerű viselkedésbeli változások?

A tanulók elkezdik az élő labor megfigyeléseit (fényképek, jegyzetek, bejárás az étkezdében).

3.     Csoportmunka az élő laborban – a probléma azonosítása és közös tervezés (30 perc)

A csoportok plakátot készítenek a következő címmel:

„Hogyan csökkenthetjük az élelmiszer-pazarlást az iskolánkban?”

Tartalma:

-            A fenntarthatóság legfontosabb alapelvei

-            Helyben azonosított valós problémák

-            2–3 élő labor-megoldás, például:

o   „Csak annyit vegyél, amennyit megeszel” kampány

o   Kisebb tálcák / választható adagméretek

o   Ételmegosztó asztal

o   Komposztáló a szerves hulladéknak

o   Plakátok vagy videók a tudatos étkezés népszerűsítésére

o   Együttműködés az étkezde dolgozóival

o   Alkalmazások a hulladék nyomon követésére

A csoportok rajzokat, ikonokat és világos cselekvési lépéseket adnak hozzá.

4.     Egyéni munka és összekapcsolás – vita a fenntartható fejlődési célokról (25 perc)

A vita témája:

„Az élelmiszer-pazarlást főként az egyének vagy a rendszerek (iskolák, szupermarketek, cégek) okozzák?”

A csapat – Az egyéni döntések okoznak több pazarlást

B csapat – A rendszerek és intézmények okoznak több pazarlást

Felépítés:

-            Felkészülés (5 perc)

-            Nyitóbeszédek (csapatonként 3 perc)

-            Cáfolatok és nyílt vita (6–8 perc)

-            Zárszavak

A tanár hangsúlyozza: a tiszteletet, az egyenlő részvételt, a bizonyítékokon alapuló gondolatokat és a demokratikus párbeszédet.

5.     Bemutatók és összekapcsolás (15 perc)

Minden csoport bemutatja a plakátját (csoportonként 2–3 perc).

Megbeszélő kérdések:

-            Megváltoztatta a vita a gondolkodásodat?

-            Melyik megoldás a legreálisabb az iskolánk számára?

-            Hogyan kapcsolódnak ezek az ötletek a fenntartható fejlődési célokhoz és az uniós értékekhez?

6.     Áttekintés és önreflexió (5 perc)

Kilépőkártya:

„Miért fontos az élelmiszer-pazarlás csökkentése a fenntartható jövőhöz?”

Értékelés

Fejlesztő értékelés

-            A csapatmunka tanári megfigyelése

-            A kutatási elemzés minősége

-            Részvétel a vitában

-            Tiszteletteljes, befogadó kommunikáció

Összegző értékelés (ha releváns)

Értékelési táblázat (rubrika) szempontjai:

-            Az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos fogalmak megértése

-            A megoldások megvalósíthatósága és kreativitása

-            Az érvelés minősége

Tanuló

Önértékelés

Önreflexió a következőkről:

-            Hozzájárulás

-            Teljesítmény a vitában

-            A 2., 12. és 13. fenntartható fejlődési cél megértése

Társértékelés

Visszajelzés a következőkről:

-            Az együttműködés minősége

-            A kommunikáció világossága

-            Javaslatok a fejlesztésre

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

-            Plakátok, prototípusvázlatok

-            Fényképek (engedéllyel)

-            A tanulók önreflexiói

-            A vita felvételei

A hatás nyomon követése

-            Foglalkozás előtti és utáni felmérés az étkezési szokásokról

-            Az étkezdei hulladék csökkenése

-            A fenntarthatóság erősebb tudatosulása

Terjesztés

-            Az iskola honlapja

-            Zöld hét / a Föld napja

-            Élő labor fenntarthatósági sarok

Következő lépések

-            Egy megoldás kipróbálása egy hétig

-            Együttműködés az étkezde dolgozóival vagy az iskolai környezetvédelmi szakkörrel

-            Az eredmények bemutatása az iskolavezetésnek

Tanári reflexió

-            Mely tevékenységek váltottak ki erős bevonódást?

-            Jobban megértették-e a tanulók a fenntarthatóságot?

-            Hogyan erősítette a vita a demokratikus részvételt?

-            Min kellene javítani a következő ciklusban?