Kiegészítő források

Rövid leírás

Az ENoLL élő laborokról (living lab) szóló sikertörténet-gyűjteménye, amely bemutatja, hogyan működnek a különböző élő laborok a gyakorlatban, és hogyan használják a valódi közösségek a közös alkotást az innovációhoz.

Tanulási célok

• a közös alkotás példáinak elemzése; 

• átültethető lépések azonosítása; 

• különböző közösségi problémamegoldó helyzetek összehasonlítása.

Formátum / forrás linkje

Élő laborok (Living Labs)

Javasolt felhasználás

Válasszanak ki egy történetet, és alakítsák át tanulói esettanulmánnyá „probléma – érintettek – megoldás – bizonyíték” kérdésekkel.

Rövid leírás

Az ENoLL esetgyűjteménye, amely bemutatja, hogyan teremtenek hozzáadott értéket az élő laborok a régiók és közösségek számára, és szemlélteti, milyen sokféleképpen támogathatják a helyi innovációt.

Tanulási célok

• a közös alkotás hozzáadott értékének megértése; 

• annak azonosítása, hogyan járulnak hozzá a helyi szereplők; 

• reflektálás a közösségre gyakorolt hatásra.

Formátum / forrás linkje

Hozzáadott érték

Javasolt felhasználás

Tanári forrásként használható 1-2 rövid, kitalált esettanulmány elkészítéséhez, amelyek a 10–15 éves korosztálynak megfelelők.

Típus

Esettanulmány
(írott helyzetleírás elgondolkodtató kérdésekkel)

Rövid leírás

Rövid írott esettanulmány, amely végigvezet egy teljes élő labor ciklust egy iskolai könyvtárban; a prototípus kölcsönkért babzsákfotelekből és egy kézzel írt táblából áll. Megmutatja a tanulóknak, hogy egy hiteles kísérleti projekthez egy kicsi, őszinte próba és az eredmények mérésének módja kell – nem költségvetés és nem tökéletes terv.

A történet

Az iskolai könyvtár minden ebédszünetben szinte üres, pedig a diákok gyakran panaszkodnak, hogy „nincs hol csendben leülni”. Találgatás helyett a diákok egy csoportja élő laborként kezeli a könyvtárat: maga az iskola lesz a laboratórium, a „kísérlet” pedig egy valódi tér, amelyet valódi osztálytársak használnak minden nap.

Felfedezés: egy héten át a csapat megfigyeli, mikor és hogyan használják a könyvtárat, és 20 osztálytársuknak feltesz egy egyszerű kérdést: „Miért nem jössz ide ebédszünetben?” A válaszok három dolog körül csoportosulnak: a világítás túl erős és bántó, a székek kényelmetlenek, és senki sem biztos benne, hogy ebédszünetben valóban szabad csendben olvasni.

Prototípus: teljes felújítás kérése helyett a csapat a lehető legkisebb próbát építi meg. Otthonról kölcsönkérnek két babzsákfotelt és néhány párnát, behoznak két kis cserepes növényt, és készítenek egy kézzel írt táblát: „Csendes sarok – ebédszünetben olvasni is lehet!”

Kísérleti szakasz: két héten át a sarok minden ebédszünetben nyitva van. A csapat naponta egyszerű strigulázással számolja, hány diák használja.

Átgondolás: a használók száma az első napok 2-3 diákjáról a második hét végére több mint 15-re nő. Néhány diák elmondja, hogy amíg nem látta a táblát, nem tudta, hogy ebédszünetben szabad olvasni. A csapat a strigulás táblázattal – valódi bizonyítékkal, nem csupán véleménnyel – beszámol a könyvtárosnak és az iskolavezetésnek, a babzsákos sarok pedig a következő félévtől állandó lesz.

Az eset a 6. modul egyik alapgondolatát mutatja be: az induláshoz nem kell tökéletes terv vagy nagy költségvetés. Egy kicsi, őszinte próbára van szükség, és arra, hogy valahogyan mérni tudd, mi történik.

Gondolkodtató kérdések

1. Miért döntött úgy a csapat, hogy előbb megfigyeli és megkérdezi az osztálytársakat, mielőtt bármit építene?

2. Mitől volt a babzsákos sarok „prototípus”, és miért nem kész megoldás?

3. A csapat egyszerű napi strigulázással mérte a sikert. Milyen erősségei és korlátai vannak az ilyen bizonyítéknak?

4. Gondolj egy másik, kevéssé használt helyre a saját iskoládban! Hogyan nézne ki ott egy kéthetes, olcsó kísérleti projekt?

Tanulási célok

• A Felfedezés → Prototípus → Kísérleti szakasz → Átgondolás → Ismétlés ciklus alkalmazása egy valódi iskolai példán.

• Annak megértése, hogy egy „prototípus” miért legyen kicsi, olcsó és gyorsan kipróbálható.

• Az egyszerű bizonyítékok (strigulázás, rövid kérdőív) értékének felismerése, amikor egy állandó változás mellett kell érvelni.

Javasolt felhasználás

A tanulók hangosan vagy párban olvassák el az esettanulmányt, majd kis csoportokban (4–5 fő) feldolgozzák az elgondolkodtató kérdéseket, ezt rövid közös osztálymegbeszélés követi. Összesen 30–40 percet érdemes rászánni. Bemelegítésként is használható a modul ellenőrző feladatai előtt, vagy önálló élő labor óraként.

Típus

Esettanulmány (írott helyzetleírás elgondolkodtató kérdésekkel)

Rövid leírás

Rövid írott esettanulmány egy élő labor csapatról, amely a használaton kívüli ivókutakat vizsgálja, és rájön, hogy az akadály legalább annyira a bizalom és a külső megjelenés, mint a vízvezeték. Megtanítja a tanulóknak, hogy különválasszák, mi a probléma valójában, és hogyan látják az emberek, valamint hogy először az olcsó feltevést teszteljék.

A történet

Az iskola öt ivókútjából három már hónapok óta megbízhatatlan – hol gyengén csöpög, hol egyáltalán nem működik –, ezért a legtöbb diák egyszerűen nem használja őket, inkább palackos vizet hord magával.

Felfedezés: egy élő labor csapat feltérképezi mind az öt ivókutat, a nap különböző szakaszaiban ellenőrzi a víznyomást, és minden kútnál megkérdezi a diákokat: „Használod ezt? Miért igen vagy miért nem?” Rájönnek, hogy a probléma nem csak műszaki: két kutat „koszosnak” is látnak a diákok a csap körüli vízkőfoltok miatt, pedig a víz biztonságos.

Prototípus: a csapat két kicsi, kipróbálható javítást javasol: egy laminált „Ebből a kútból biztonságosan ihatsz” táblát QR-kóddal, amely az iskola legutóbbi vízminőség-vizsgálatára mutat, valamint azt kérik a gondnoktól, hogy tisztítsa le a látható foltokat két kútról – ez olcsó, de nagyon látványos változás.

Kísérleti szakasz: két héten át a csapat megszámolja, hány diák használja az egyes kutakat a tábla kihelyezése és a tisztítás előtt és után.

Átgondolás: a két „megjavított” kút használata nagyjából a duplájára nő, pedig maga a víz nem változott – csak a látható tisztasága és a tábla által keltett bizalom. A csapat rövid levelet ír az iskolavezetésnek, amelyben javasolja, hogy a többi kútnál is ugyanígy járjanak el, és rámutat, hogy ennek köszönhetően kevesebb egyszer használatos műanyag palackra lesz szükség.

Gondolkodtató kérdések

1. Miért volt a „külső megjelenés rendbetétele” ugyanolyan fontos, mint a műszaki javítás?

2. Mit tanít ez az eset arról, mi a különbség aközött, hogy mi a probléma valójában, és aközött, hogy hogyan látják az emberek?

3. Hogyan használta a csapat a bizonyítékokat (a használók számát) a vélemények helyett, hogy alátámassza a javaslatát?

4. Hol lehet még az iskoládban olyan „bizalmi” – és nem csak műszaki – probléma, amely miatt az emberek nem használnak valamit, ami pedig már működik?

Tanulási célok

• A műszaki probléma (elromlott vízvezeték) és a bizalmi vagy észlelési probléma (egy kút, amely nem tűnik biztonságosnak) megkülönböztetése.

• Olcsó, kipróbálható beavatkozás tervezésének gyakorlása ahelyett, hogy rögtön drága javításba fognánk.

• Egy kis iskolai kísérleti projekt összekapcsolása egy globális céllal (6. fenntartható fejlődési cél, és közvetve a 12. cél az egyszer használatos műanyagok csökkentéséről).

Javasolt felhasználás

A tanulók hangosan vagy párban olvassák el az esettanulmányt, majd kis csoportokban (4–5 fő) feldolgozzák az elgondolkodtató kérdéseket, ezt rövid közös osztálymegbeszélés követi. Összesen 30–40 percet érdemes rászánni. Bemelegítésként is használható a modul ellenőrző feladatai előtt, vagy önálló élő labor óraként.

Típus

Esettanulmány
(írott helyzetleírás elgondolkodtató kérdésekkel)

Rövid leírás

Rövid írott esettanulmány, amelyben a tanulók két egymással versengő kukacímke-tervet tesztelnek egy kontrollkukához képest, és tíz tanítási napon át mérik a szennyezettség arányát. Ez a modul legvilágosabb példája az összehasonlító tesztelésre és arra az elvre, hogy a kudarc adat, nem vereség.

A történet

Az iskola tavaly szelektív hulladékgyűjtő kukákat helyezett ki, de néhány diák gyors ellenőrzéséből kiderül, hogy a „papír” kuka tartalmának majdnem 40%-a valójában ételcsomagolás, műanyag palack és vegyes hulladék. Az, hogy egyszerűen megkérték a diákokat, hogy „szelektáljanak rendesen”, nem vált be.

Felfedezés: a csapat a kukáknál kérdezi meg az osztálytársakat, és kiderül, hogy a legtöbben nem szándékosan szegik meg a szabályokat – a csak szöveges címkéket („Papír”, „Műanyag”) könnyű nem észrevenni, amikor sietnek két óra között.

Prototípus: a csapat kétféle új címkét tervez – az egyiken nagy, egyszerű ikonok és színkódok vannak, a másikon megmarad a szöveg, de egy nagy nyíl is a megfelelő kukára mutat –, és ezeket különböző kukákon próbálja ki.

Kísérleti szakasz: tíz tanítási napon át a csapat minden reggel ellenőrzi a kukák tartalmát, és feljegyzi a szennyezettség arányát mindkét címketípusnál, valamint egy „változatlan” kontrollkukánál az összehasonlításhoz.

Átgondolás: az ikonos-színes címkék a kontrollkukához képest nagyjából felére csökkentik a szennyezettséget; a nyilas címkék kicsit segítenek, de kevésbé. A csapat egy egyszerű, előtte/utána számokat mutató táblázattal beszámol az eredményekről az iskola fenntarthatósági bizottságának, és javasolja, hogy az ikonos címkét az egész iskolában vezessék be.

Gondolkodtató kérdések

1. Miért tesztelt a csapat két különböző címketervet ahelyett, hogy egyszerűen azt választotta volna, amelyik nekik a legjobban tetszett?

2. Mi volt a célja annak, hogy megtartottak egy „változatlan” kontrollkukát?

3. Hogyan példázza ez az eset azt, hogy „a kudarc adat, nem vereség” – ami az élő labor egyik kulcsgondolata?

4. Ha az ikonos címkék sem váltak volna be, mit javasolna az élő labor ciklus következő lépésként?

Tanulási célok

• Annak megértése, miért ad erősebb bizonyítékot két különböző megoldás tesztelése (és nem csupán egy találgatás megvalósítása).

• Egyszerű számszerű adatok (szennyezettségi arányok) gyűjtésének és összehasonlításának gyakorlása egy beavatkozás értékeléséhez.

• A kísérleti projekt összekapcsolása a 12. fenntartható fejlődési céllal (Felelős fogyasztás és termelés), valamint az élő labor ismétlésre és bizonyítékokra épülő elveivel.

Javasolt felhasználás

A tanulók hangosan vagy párban olvassák el az esettanulmányt, majd kis csoportokban (4–5 fő) feldolgozzák az elgondolkodtató kérdéseket, ezt rövid közös osztálymegbeszélés követi. Összesen 30–40 percet érdemes rászánni. Bemelegítésként is használható a modul ellenőrző feladatai előtt, vagy önálló élő labor óraként.

Rövid leírás

Az Európai Ifjúsági Portál oldala, amely elmagyarázza, hogyan foghatnak össze a fiatalok, hogy olyan szolidaritási projektet hozzanak létre, amely pozitív változást hoz a helyi közösségükben.

Tanulási célok

• a szolidaritás mint cselekvés megértése; 

• egy kis közösségi projekt megtervezése; 

• a helyi szükségletek összekapcsolása az európai értékekkel.

Formátum / forrás linkje

Európai Szolidaritási Testület

Javasolt felhasználás

Ötletforrásként használható egy „mini szolidaritási projekthez”, a fiatalabb tanulókhoz és az iskolai környezethez igazítva.

Típus

Közös projektjavaslat (teljes élő labor ciklus, 3–4 hét)

Rövid leírás

A csapatok kiválasztanak egy konkrét, megfigyelhető problémát a szünetekkel kapcsolatban – sorban állás, zaj, unalom, biztonság vagy a közös eszközökhöz (focilabdák, társasjátékok, ülőhelyek) való hozzáférés –, és három-négy hét alatt végigviszik a teljes élő labor ciklust.

A hangsúly a bizonyítékokon és az ismétlésen van, nem azon, hogy elsőre megtalálják a „tökéletes” ötletet – ez megfelel a modul kulcsgondolatának, hogy az élő labor a sikertelen első próbálkozást új adatnak tekinti, nem kudarcnak.

Lépésről lépésre

1. Felfedezés: figyeljétek meg 2-3 napig a szüneteket, és kérdezzetek meg legalább 10 osztálytársat a kiválasztott problémáról.

2. Határozzatok meg egy egyszerű mérőszámot, amelyet követni fogtok (pl. hány diák áll még sorban 5 perc után, hány panasz érkezik a zajra, hány diák használja az eszközöket).

3. Prototípus: tervezzétek meg az ötletetek lehető legkisebb próbáját (új sorban állási rend, csendes zóna, kölcsönzési lap az eszközökhöz).

4. Kísérleti szakasz: egy-két hétig működtessétek a prototípust, és naponta kövessétek a kiválasztott mérőszámot.

5. Átgondolás: csapatként hasonlítsátok össze az „előtte” és „utána” számokat. Döntsétek el, mi működött, mi nem, és miért.

6. Ismétlés vagy javaslat: vagy indítsatok egy második, javított kísérleti szakaszt, vagy készítsetek rövid, bizonyítékokon alapuló javaslatot az iskolavezetésnek.

Javasolt szerepek a csapatban

• Adatfelelős – megtervezi a mérőszámot, és vezeti a napi nyilvántartó lapot.

• Prototípus-építő – megtervezi és felállítja a kis próbát.

• Riporter – összegyűjti az osztálytársak visszajelzéseit a kísérleti szakasz előtt és alatt.

• Beszámoló – elkészíti és bemutatja a végső javaslatot.

Elkészítendő produktum

Egyoldalas „élő labor jelentés” a probléma leírásával, a használt mérőszámmal, egy egyszerű előtte/utána diagrammal vagy táblázattal és egy világos javaslattal – egy 5 perces rövid bemutatóban az iskolavezetésnek vagy a diákönkormányzatnak.

Kérdések a megbeszéléshez

1. Úgy működött az első prototípusotok, ahogy vártátok? Mit tanultatok abból, ami nem a terv szerint alakult?

2. Hogyan változtatta meg egy konkrét mérőszám azt, ahogyan a csapatotok a „sikerről” beszélt?

3. Az élő labor ciklus melyik részét volt a legnehezebb jól elvégezni: a felfedezést, a prototípus készítését vagy az átgondolást? Miért?

4. Ha az iskolátoknak korlátlan ideje és pénze lenne, hogyan nézne ki ennek a kísérleti projektnek a „következő köre”?

Tanulási célok

• Az élő labor ciklus mind az öt szakaszának önálló végigvitele: felfedezés, prototípus, kísérleti szakasz, átgondolás, ismétlés.

• Egy egyszerű, őszinte mérőszám meghatározásának gyakorlása annak megítéléséhez, hogy egy változtatás valóban bevált-e.

• Bizonyítékokon alapuló javaslatok bemutatása valódi közönségnek (az iskolavezetésnek vagy a diákönkormányzatnak).

Javasolt felhasználás

Legjobb három-négy hét alatt, a rendes órák mellett megvalósítani. Csoportlétszám: 3–5 tanuló. A tanárok egyeztessék a kiválasztott problémakört az iskolavezetéssel, mielőtt bármilyen fizikai változtatást kipróbálnának.

Típus

Közös projektjavaslat
(közösségi közös alkotás, 3–4 hét)

Rövid leírás

A modul iskolán belüli kísérleti projektjeivel szemben ez a projekt szándékosan bevonja az iskolán kívüli embereket is – azt az élő labor gondolatot tükrözve, hogy a legerősebb megoldások azokkal közösen születnek, akik ténylegesen használnak egy teret, nem pedig messziről, helyettük tervezik meg őket.

A csapatok kiválasztanak egy kicsi, reális közterületi problémát az iskola közelében (árnyék nélküli buszmegálló, elhanyagolt parksarok, nehezen észrevehető gyalogátkelő), és – tanári segítséggel – felveszik a kapcsolatot egy valódi helyi partnerrel, aki segíthet.

Lépésről lépésre

1. A tanárotok segítségével válasszatok ki egy reális helyi partnert (pl. a helyi önkormányzati hivatalt, egy lakóközösségi egyesületet, egy helyi civil szervezetet) és egy kicsi, konkrét közterületi problémát.

2. Felfedezés: kérdezzetek meg legalább 8–10 embert, akik ténylegesen használják a teret (ne csak osztálytársakat), arról, hogy mire van szükségük.

3. Prototípus: a partner ötleteit is felhasználva tervezzetek közösen egy kicsi, olcsó fejlesztést (pl. ideiglenes árnyékolót, felfestett gyalogátkelő-jelzést, kis pihenőhelyet újrahasznosított anyagokból).

4. Kísérleti szakasz: engedéllyel próbáljátok ki a kis fejlesztést egy megbeszélt ideig, és gyűjtsetek visszajelzéseket a használóktól.

5. Átgondolás: csapatként és a partnerrel együtt beszéljétek meg, mi működött, és mi lehetne a következő lépés (pl. egy állandó változat, újabb kérés az önkormányzat felé).

6. Megosztás: mutassátok be a projektet – a partner szerepével együtt – az osztálynak és, ha lehet, magának a partnerszervezetnek is.

Javasolt szerepek a csapatban

• Partnerkapcsolati felelős – kezeli a kapcsolattartást és a kommunikációt a külső partnerrel (tanári felügyelettel).

• Terepkutató – interjúkat készít a tér használóival.

• Tervező/építő – segít megtervezni és felállítani a kis prototípust.

• Előadó – elkészíti a végső közös bemutatót.

Elkészítendő produktum

Rövid közös projektösszefoglaló (lehetőleg fotókkal), amelyet a diákcsapat és a külső partner közösen ír alá, valamint egy 5 perces osztálybemutató, amely leírja a közös alkotás folyamatát és eredményét.

Kérdések a megbeszéléshez

1. Hogyan változtatta meg a projektet, hogy egy valódi külső partnert is bevontatok, egy tisztán iskolán belüli kísérleti projekthez képest?

2. Mit szerettek volna azok, akik ténylegesen használják a teret, amire a csapatotok eredetileg nem gondolt?

3. Melyik európai értéket (szolidaritás, részvétel, fenntarthatóság) tükrözte legerősebben ez a projekt, és hogyan?

4. Mi kellene ahhoz, hogy ebből a kísérleti projektből valami állandó legyen?

Tanulási célok

• Egy megoldás közös megalkotásának gyakorlása egy valódi külső érintettel, nem csak osztálytársakkal.

• A felfedezés–prototípus–kísérleti szakasz–átgondolás ciklus alkalmazása egy nyilvános, közös térre, nem csupán az iskolán belül.

• A projekt kifejezett összekapcsolása legalább egy fenntartható fejlődési céllal (pl. 11. cél: Fenntartható városok és közösségek) és egy európai értékkel (pl. részvétel, szolidaritás).

Javasolt felhasználás

Legjobb három-négy hét alatt megvalósítani. Csoportlétszám: 3–5 tanuló. A külső partnerrel az első kapcsolatfelvételt a tanár végezze, és erősítse meg a hozzájárulást, mielőtt a tanulók közvetlenül kapcsolatba lépnének vele.

Rövid leírás

Az ENoLL kiadványa, amely bemutatja az élő labor (living lab) mozgalom eredetét, fejlődését és jövőjét; hasznos ahhoz, hogy megértsük az élő laborok tágabb európai rendszerét.

Tanulási célok

• annak megértése, hogy az élő laborok egy tágabb európai innovációs kultúra részei; 

• a helyi iskolai kísérleti projektek összekapcsolása az európai együttműködéssel.

Formátum / forrás linkje

Living Lab Origins, Developments and Future Perspectives

Javasolt felhasználás

A tanári felkészüléshez, valamint egy rövid „Tudtad?” történet elkészítéséhez használható az élő laborok európai gyökereiről.

Rövid leírás

Az Élő Laborok Európai Hálózatának (ENoLL) magyarázata, amely szerint az élő laborok nyitott innovációs ökoszisztémák, ahol a közös alkotás valós környezetben zajlik, a polgárok és a végfelhasználók állnak a középpontban.

Tanulási célok

• az élő laborok alapfogalmának megértése; 

• az érintettek azonosítása; 

• a valós közös alkotás megkülönböztetése a csak tantermi problémamegoldástól.

Formátum / forrás linkje

Living Labs ENoLL

Javasolt felhasználás

Tanári háttérforrásként használható; a meghatározásból tanulóbarát infografika készíthető.

Típus

Multimédiás forrás
(online platform / weboldal)

Rövid leírás

Az eTwinning az Európai Bizottság iskolai közössége, amely ma már az Európai Iskolai Oktatási Platform része, és több mint 233 000 iskolát köt össze több mint 40 országban közös, projektalapú tanulás céljából. Valódi, elérhető következő lépést kínál a tanulóknak ahhoz, hogy élő labor munkájukat kivigyék a saját iskolájukon túlra, és együttműködjenek Európa-szerte más diákokkal.

Tantermi tevékenység

Olvasás előtt: a tanulók egy mondatban megtippelik a cím alapján, miről fog szólni a forrás.

Olvasás után: a tanulók kitöltenek egy rövid „Egy dolog, amit megtanultam / egy kérdés, ami még bennem van” kilépőkártyát, majd párban megosztják egymással.

Kérdések a megbeszéléshez

• Mi volt a legmeglepőbb tény vagy gondolat ebben a forrásban?

• Hogyan kapcsolódik valamihez a saját iskoládban vagy városodban?

• Mit mondanál egy barátodnak, akinek 3 perce van megérteni ezt a témát?

Tanulási célok

• Egy valódi platform megismerése, amelyen a jövőben közös élő labor projekteket lehet megvalósítani más európai országok iskoláival.

• A projektalapú, határokon átnyúló együttműködés megértése mint a közös európai identitás konkrét kifejeződése.

• Egy olyan élő labor ötlet kiválasztása ebből a modulból, amelyből eTwinning-projekt válhat.

Formátum / forrás linkje

Európai Iskolai Oktatási Platform (eTwinning)

Javasolt felhasználás

A modul vége felé érdemes bevezetni: miután a tanulók befejezték saját élő labor kísérleti projektjüket, vázolják fel (egy bekezdésben), hogyan lehetne ugyanezt a projektet egy külföldi partneriskolával közös eTwinning-projektté alakítani.

Rövid leírás

Az Európai Történelem Háza forrása kvízekkel, videókkal és tananyagokkal az állampolgári nevelés és a történelemoktatás számára; a 12–15 éves és a 15 év feletti korosztálynak ajánlott.

Tanulási célok

• az európai történelem összekapcsolása az állampolgársággal; 

• a jogok, az intézmények és az európai identitás történelmi gyökereinek megértése.

Formátum / forrás linkje

HistoriCall

Javasolt felhasználás

Háttéranyagként használható a tanulók számára, mielőtt az európai identitásról, a jogokról és a részvételről beszélgetnének.