Tantermi tevékenységek

A tevékenység címe:
#SwipeUpforRights

Tanulási célok

-              A közösségi média használata az állampolgári cselekvés eszközeként.

-              A legfontosabb emberi jogok megértése, valamint a pozitív szemléletformálás és a tisztelet előmozdítása.

-              A vizuális történetmesélés, a kommunikáció és a digitális állampolgárság készségeinek fejlesztése.

Kapcsolódás az SDG-khez

SDG 16 – Béke, igazság és erős intézmények

SDG 10 – Egyenlőtlenségek csökkentése

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

A fiatalok részvétele a demokráciában, emberi méltóság, egyenlőség és szabadság.

Korcsoport / szint

Felső tagozat / alsó középfok (13–15 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

Alapvető ismeretek az emberi jogokról, valamint a közösségimédia-tartalmak ismerete.

Időtartam

45’ + 45’ (Bevezetés – 10’; témaválasztás és forgatókönyv – 30’; felvétel és feltöltés – 30’; visszajelzés – 20’)

Csoportméret és csoportalakítás

3–4 fős csoportok, minden csoport egy konkrét emberi jogra összpontosít.

Helyszín

Osztályterem / szabadtér

Eszközök és források

Okostelefonok / táblagépek és ingyenes videószerkesztő alkalmazás (CapCut, InShot); forgatókönyv-tervező sablon, valamint más videók mintaként.

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

A videók megjelenhetnek az iskola hivatalos Instagram- és TikTok-oldalán.

Lehetőség van arra is, hogy egy fiatal influenszert vagy aktivistát felkérjenek a tartalom véleményezésére vagy továbbosztására.

Akadálymentesség és befogadás

Rugalmas szerepek minden csoporttag számára. Feliratok és érthető narráció használata.

Leírás

Kreatív tantermi projekt, amelyben a tanulók a közösségi média segítségével hívják fel a figyelmet az emberi jogokra hatásos, 15–30 másodperces videókkal / reelekkel. Minden bejegyzés cselekvésre ösztönző felhívást tartalmaz, és arra hívja a nézőket, hogy gondolkodjanak el, reagáljanak vagy osszák meg a tartalmat – bizonyítva, hogy már egy görgetés is elindíthat változást. A tanár bemutatja a feladat célját, és elmagyarázza, hogy a tanulók rövid, emberi jogokról szóló videót készítenek a közösségi médiába. Ezután a tanulók témát választanak (oktatás, szólásszabadság, igazságosság, a nemek közötti egyenlőség, a megkülönböztetés elleni küzdelem stb.), és megtervezik az üzenetüket, valamint a nézőknek szóló kihívást. Ezt követően reel formátumban felveszik a jelenetüket (legfeljebb 30 másodperc), és megosztják az iskola fiókján (ha van ilyen) vagy az osztály felületén. Végül az osztály közösen elemzi az összes reelt, és visszajelzést ad.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

Az üzenet érthetősége, az emberi jogokról szerzett tudás alkalmazása a közösségi média nyelvén, együttműködés és tisztelet.

Összegző értékelés (ha releváns)

Egy emberi jogokról szóló reel.

Tanuló

Önértékelés

Megosztanám ezt a saját profilomon? Megváltoztatja ez valakinek a nézőpontját?

Társértékelés

„Régen azt gondoltam… Most azt gondolom…” – Gondold át, mit tanultál a témáról, amellyel foglalkoztunk, és fejezd be a következő mondatkezdeteket: Régen azt gondoltam… Most azt gondolom…

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

Mappa az összes videó tárolására; a videók felhasználása jeles napokon (például az emberi jogok napján); más osztályok meghívása a kampány kibővítésére.

A hatás nyomon követése

Megtekintések, kedvelések, megosztások, hozzászólások; a tanulók reflexiói; új reelek.

Terjesztés

Közösségi média; helyi önkormányzati testület; a legközelebbi Europe Direct tájékoztató központ

Következő lépések

A tevékenység megismétlése más témákkal; kapcsolódás a vizuális kultúrához és plakátok készítése; hivatalos iskolai kampány indítása #humanrights címkével

Tanári reflexió

Mi működött jól, és miért?

Min változtatnék legközelebb?

A tanulás bizonyítékai (teljesültek a sikerkritériumok?)

Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni?

Partnerségek és közösség: milyen hozzáadott értéket jelentettek?

A tevékenység címe:
#FairStreets – Igazságosság a környékünkön

Tanulási célok

- A mikrotérképezés használata az állampolgári cselekvés eszközeként;

- A városi mindennapokban megjelenő legfontosabb emberi jogok (méltányosság, hozzáférés, biztonság / jóllét, részvétel) megértése, valamint a pozitív szemléletformálás és a tisztelet előmozdítása.

Kapcsolódás az SDG-khez

SDG 11: Fenntartható városok és közösségek;

SDG 10: Egyenlőtlenségek csökkentése;

SDG 16: Béke, igazság és erős intézmények;

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

A fiatalok részvétele a demokráciában; emberi méltóság, egyenlőség és szabadság (a helyi közterekre és közszolgáltatásokra alkalmazva).

Korcsoport / szint

Felső tagozat / alsó középfok (13–15 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

- Alapvető ismeretek az emberi jogokról;

- Egyszerű térképek olvasása és értelmezése (térképek, jelmagyarázatok, tájékozódás, egyszerű méretarányok);

- A környék / a lakóhely előzetes ismerete (főbb utcák, nevezetes helyek, szolgáltatások és közterek);

Időtartam

90’ (vagy 45’ + 45’)

Csoportméret és csoportalakítás

3–4 fős csoportok, minden csoport egy konkrét helyi igazságossági problémára összpontosít (egy helyszín / egy jog).

Helyszín

Osztályterem + az iskola környéke / szabadtér (vagy beltéri változat fényképek, Street View vagy korábban gyűjtött adatok felhasználásával).

Eszközök és források

Okostelefonok / táblagépek; a környék nyomtatott térképe vagy Google My Maps; író- és rajzeszközök;

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

A helyi közösség tagjai; a szülők / gondviselők bevonása az ötletek megosztásába és a környékbeli sétába.

Akadálymentesség és befogadás

Rugalmas szerepek a csoportokban;

Leírás

A tanulók megvizsgálják, hogyan jelenik meg az igazságosság és az akadálymentes hozzáférés a saját környékükön. Rövid terepi megfigyelések és csoportos megbeszélések során kiválasztanak egy „forró pontot”, és négy igazságossági szempont – méltányosság, hozzáférés, jóllét / biztonság és részvétel – alapján elemzik. Adatokat rögzítenek, értelmezik azok jelentését, és kisebb, megvalósítható javításokat javasolnak. A tevékenység egy „kritikai térkép” és egy rövid, közösségi média stílusú reel elkészítésével zárul, amelyekkel bemutatják eredményeiket és javaslataikat.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

Az üzenet érthetősége, a négy igazságossági szempont (méltányosság, hozzáférés, biztonság, részvétel) alkalmazása, a megfigyelés és az értelmezés közötti kapcsolat, kreativitás a vizuális és digitális kommunikációban, együttműködés és tisztelet.

Összegző értékelés (ha releváns)

Végleges térkép, amely bemutatja a közösségben azonosított problémát és a megoldására kidolgozott javaslatokat (a tények elkülönülnek a véleményektől; az ok-okozati kapcsolat egyértelmű), és amely tanúsítja a négy szempont világos megértését, a kiválasztott kritikus pont pontos értelmezését, valamint reális és megvalósítható fejlesztési ötleteket tartalmaz.

Tanuló

Önértékelés

Hogyan változott meg a környékemről alkotott képem a tevékenység után?; Mit tanultam az igazságosságról, a hozzáférésről, a biztonságról és a részvételről a közösségemben?

Társértékelés

„Régen azt gondoltam… Most azt gondolom…” a környékünk igazságossági problémájáról (társanként egy konkrét felismerés).

Egy „meleg” (erősséget kiemelő) és egy „bölcs” (megvalósítható) javaslat, amely a sikerkritériumokhoz kapcsolódik.

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

- Terepi jegyzetek és megfigyelések a környékbeli forró pontról;

- Vázlatok, fényképek vagy megjegyzésekkel ellátott térképek;

- A csoportos megbeszélések jegyzetei vagy elemzőlapok;

- A végleges „kritikai térkép” vagy tabló, amely bemutatja az azonosított problémát és a javasolt megoldásokat;

A hatás nyomon követése

Változások abban, ahogyan a tanulók az igazságosságot, a hozzáférést, a biztonságot és a részvételt értelmezik a közösségükben;

Terjesztés

Közösségi média; helyi önkormányzati testület;

Következő lépések

- Kapcsolatfelvétel a helyi önkormányzattal vagy a településrészi önkormányzattal, és a térképek és videók megosztása (rövid, képi beszámoló a helyi hatóságoknak, például „3 lehetséges fejlesztés a környékünkön”);

- Nyilvános kiállítás szervezése (az iskolában, a könyvtárban vagy online).

Tanári reflexió

Mi működött jól, és miért?

Min változtatnék legközelebb?

A tanulás bizonyítékai (teljesültek a sikerkritériumok?)

Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni?

Partnerségek és közösség: milyen hozzáadott értéket jelentettek?

A tevékenység címe:
Vízminőség-vizsgálat – Tiszta a vizünk?

Tanulási célok

A vízminőség vizsgálata egyszerű STEAM-módszerekkel.

Annak megértése, hogyan hat a vízszennyezés az emberi egészségre és az ökoszisztémákra.

A kritikai gondolkodás, az adatelemzés és a problémamegoldás készségeinek fejlesztése.

Pozitív hozzáállás kialakítása a vízkészletek fenntartható használata iránt.

Kapcsolódás az SDG-khez

SDG 6 – Tiszta víz és alapvető köztisztaság

SDG 3 – Egészség és jóllét

SDG 14 – Óceánok és tengerek védelme (élet a víz alatt)

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

-Felelős fogyasztás és környezettudatosság.

-Emberi méltóság és az egészséges, biztonságos környezethez való jog.

-Állampolgárság és felelősségvállalás a közösség jólétéért.

Korcsoport / szint

10–11 éves tanulók (az alapfokú oktatás vége)

Előzetes tudás / előfeltételek

Alapvető ismeretek a természetről és a vízről mint erőforrásról.

Egyszerű mérések elvégzésének és az adatok rögzítésének képessége.

Időtartam

90’ (vagy 45’ + 45’)

Bevezetés és balesetvédelem (10 perc)

A mérések elvégzése (30 perc)

Az eredmények rögzítése és elemzése (30 perc)

Megbeszélés és javaslatok (20 perc)

Csoportméret és csoportalakítás

Csoportonként 3–4 tanuló, minden csoport külön vízmintát vagy jellemzőt vizsgál.

Helyszín

Osztályterem / szabadtér / iskolaudvar / közeli természetes víz.

Eszközök és források

Vízvizsgáló készletek (pH, zavarosság, hőmérséklet, átlátszóság).

Üvegedények a mintákhoz.

Hőmérők, mérőhengerek, mérési táblázatok.

Munkalapok az adatok rögzítéséhez.

Ha lehetséges, táblagépek fényképek készítéséhez és jegyzeteléshez.

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

-Lehetőség van együttműködésre egy helyi vagy környezetvédelmi szakemberrel.

-A vizsgálat eredményeinek bemutatása az iskolai közösségnek vagy a szülőknek.

-Az összegyűjtött adatok felhasználása egy iskolai környezetvédelmi kampányhoz.

Akadálymentesség és befogadás

Szerepek: mérők, fotósok, elemzők, a bemutató készítői.

Egyszerű, szemléletes vizsgálatok, amelyek különböző tanulási igényekhez is illeszkednek.

Világos utasítások és jól tagolt táblázatok.

Leírás

Ez egy gyakorlati, vizsgálódó tevékenység, amely segít a tanulóknak megérteni, mely vízminőségi mutatók befolyásolják az emberi egészséget és az ökoszisztémák állapotát. A tanár röviden bemutatja a vízszennyezés okait, elmagyarázza a vizsgálat célját és a balesetvédelmi szabályokat.

A csoportok különböző vízmintákat vizsgálnak (csapból, tóból, pocsolyából, esővízgyűjtőből stb.), vagy különböző méréseket végeznek. A tanulók megmérik a víz pH-értékét, hőmérsékletét, átlátszóságát és megjelenését, az eredményeket táblázatba írják, és összevetik a tiszta vízre vonatkozó határértékekkel.

Ezt követően a csoportok közösen megbeszélik, milyen tényezők okozhatták az eltéréseket, és javaslatokat fogalmaznak meg a vízszennyezés csökkentésére és a vízkészletek védelmére. Végül a csoportok bemutatják következtetéseiket, fényképekkel vagy rövid magyarázattal szemléltetve azokat.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

Pontos mérések és a balesetvédelmi szabályok betartása.

Az adatok elemzésének és az eredmények magyarázatának képessége.

Aktív együttműködés a csoporton belül.

Világosan megfogalmazott javaslatok a víz védelmére.

Összegző értékelés (ha releváns)

Kitöltött vizsgálati lap és rövid csoportos bemutató.

Tanuló

Önértékelés

Értem, hogy a víz mely jellemzői mutatják meg a minőségét?

El tudom magyarázni, hogyan járulnak hozzá az emberek a vízszennyezéshez?

Mit tehetek én magam azért, hogy változást érjek el a környezetemben?

Társértékelés

Minta:

„Korábban azt gondoltam…, de most azt gondolom…”

A tanulók elmondják, hogyan változott meg a vízminőségről vagy a vizsgálat folyamatáról alkotott képük.

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

Kitöltött vizsgálati lapok.

Fényképek a mérésekről.

A csoportos bemutatók felvételei vagy diái.

Ha az iskola részt vesz az „Ökoiskola” (Eco-Schools) programban, az eredmények bekerülhetnek a környezeti monitoringjelentésekbe.

A hatás nyomon követése

A tanulók reflexiói.

A javasolt intézkedések megvalósítása az osztályban vagy az iskolában.

Változások a tanulók viselkedésében (víztakarékosság, környezeti felelősség).

Terjesztés

Bemutató az iskolai közösségnek.

Közzététel az iskola közösségimédia-felületein.

Kiállítás a folyosón: „Vízvizsgálatunk eredményei”.

Együttműködés helyi ökológiai központokkal.

Következő lépések

A vizsgálat megismétlése egy másik évszakban és az eredmények összehasonlítása.

A matematika (grafikonok), a biológia (vízi biológiai sokféleség) és az informatika (adatvizualizáció) bevonása.

Hosszú távú „Iskolai vízfigyelő projekt” indítása.

Tanári reflexió

Mi működött jól, és miért?

Hol ütköztek nehézségekbe a tanulók?

Elértük a tanulási célokat?

Mennyire sikerült minden tanulót bevonni?

Milyen haszna származott a közösségnek a tevékenységből?

A tevékenység címe:
Energiaküldetés – „Keressük meg az energiapazarlókat!”

Tanulási célok

-Azoknak a helyeknek a felderítése az iskolában, ahol pazarolják az energiát (világítás, fűtés, elektromos áram, víz).

-Annak megértése, miért fontos az energiatakarékosság a fenntarthatóság és a klímaváltozás mérséklése szempontjából.

-A megfigyelés, az elemzés és a problémamegoldás készségeinek fejlesztése.

-Osztály- vagy iskolai szintű „Energiatakarékossági terv” készítése.

-A tanulók ösztönzése arra, hogy minden nap felelősen cselekedjenek.

Kapcsolódás az SDG-khez

-SDG 7 – Megfizethető és tiszta energia

-SDG 12 – Felelős fogyasztás és termelés

-SDG 13 – Fellépés az éghajlatváltozás ellen

-SDG 11 – Fenntartható városok és közösségek

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

-Felelősség a környezet védelméért és a közösség jólétéért;

-Az európai zöld megállapodás és a fenntartható életmód;

-Állampolgári szerepvállalás és az erőforrások felelős használata;

-Törődés az éghajlattal és a jövő nemzedékeivel.

Korcsoport / szint

10–11 éves tanulók

Előzetes tudás / előfeltételek

-Alapvető ismeretek az otthoni és iskolai energiafogyasztásról.

-A környezet megfigyelésének, a megfigyelések rögzítésének és értékelésének képessége.

Időtartam

-Bevezetés és a célok megbeszélése (10 perc)

-Az energiapazarlás felkutatása az iskolában (30 perc)

-Adatelemzés (30 perc)

-Bemutatás és az energiatakarékossági terv elkészítése (20 perc)

Csoportméret és csoportalakítás

3–4 fős csoportok, mindegyik az iskola más-más részét vizsgálja (osztályterem, folyosók, ebédlő, mosdók, tornaterem, iskolaudvar).

Helyszín

-Osztályterem és az iskola területe (kültéri és beltéri részek egyaránt).

Eszközök és források

-Táblagépek vagy telefonok fényképek készítéséhez (nem kötelező)
-Jegyzetlapok és vizsgálati táblázatok
-Hőmérő vagy egyszerű hőveszteség-jelzők (ha rendelkezésre állnak)

-Az iskola alaprajzának térképe vagy másolatai
-Matricák vagy filctollak az energiapazarló pontok megjelöléséhez

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

-Az eredmények bemutathatók az iskolavezetésnek vagy a karbantartó személyzetnek.

-Az elkészült terv beépíthető az iskola környezetvédelmi kezdeményezéseibe.

-Meghívható egy energetikai szakember, hogy megbeszéljék vele a lehetséges megoldásokat.

Akadálymentesség és befogadás

-Minden csoportban minden tanuló olyan szerepet választ, amelyben jól érzi magát: megfigyelő, jegyzetelő, fotós vagy előadó.
-Áttekinthető, képekkel ellátott táblázatokat használnak.
-A támogatásra szoruló tanulók egyetlen energiapazarlási típusra (például a világításra) is összpontosíthatnak.
-Minden adatot röviden, egyszerű kifejezésekkel rögzítenek.

Leírás

Ez egy felderítő küldetés, amelyben a tanulók energiaellenőrökké válnak, és olyan helyeket keresnek, ahol pazarolják az áramot, a vizet vagy a hőt. A tanár röviden elmagyarázza, miért fontos az energiatakarékosság a klímaváltozás és a mindennapi költségek szempontjából is. A csoportok megkapják az iskola térképének másolatait és a vizsgálati táblázatokat.

A tanulók végigjárják az iskola különböző részeit, és ellenőrzik:

· égve maradt-e a villany,

· nyitva vannak-e az ablakok, miközben megy a fűtés,

· csöpögnek-e a csapok,

· működnek-e olyan eszközök, amelyekre nincs szükség,

· nyitva maradtak-e az ajtók, és szökik-e ki a meleg.

Az osztályterembe visszatérve összesítik az adatokat, megjelölik a „pazarló pontokat”, megbeszélik a megoldásokat, végül rövid „Top 10 energiatakarékossági tipp” listát készítenek.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

A tanulók pontosan rögzítik megfigyeléseiket.
A csoportok elmagyarázzák, miért tartanak energiapazarló pontnak egy adott helyet.

A tanulók javaslatai gyakorlatiasak és jól megindokoltak.

Összegző értékelés (ha releváns)

Csoportos bemutató + „Energiatakarékossági terv”

Tanuló

Önértékelés

Észreveszem, hol takaríthatok meg én magam energiát?
Milyen újat tanultam az iskolai energiahasználatról?

Társértékelés

„Észrevettem, hogy… Azt javaslom, hogy…”

A tanulók visszajelzést adnak egy másik csoport által talált megoldásokra.

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

Kitöltött vizsgálati táblázatok
Fényképek az iskola különböző részeiről
A csoportok javaslatai az iskola számára
Kiegészítések az „Energiatakarékossági terv” plakátjaihoz

A hatás nyomon követése

Megvalósult-e legalább néhány a tanulók javaslatai közül?

Észrevesznek-e a tanulók változást a saját viselkedésükben?

Az energiafelhasználás alakulása (ha az iskola nyomon követi).

Terjesztés

-Folyosói kiállítás: „Keressük meg az energiapazarlókat!”

-Cikk az iskola honlapjára
-Bemutató más osztályoknak vagy a diákönkormányzatnak

-Kapcsolódás az Ökoiskola programhoz

Következő lépések

-A küldetés megismétlése egy másik évszakban (télen / nyáron) és az eredmények összehasonlítása.

-Hosszú távú energiatakarékossági kezdeményezés indítása.

-Matematikai grafikonok és informatikai adatvizualizációk bevonása.

Tanári reflexió

-Mennyire aktívan vettek részt a tanulók a megfigyelésben?
-Reálisak voltak-e a javasolt megoldások?
-Min lehetne javítani legközelebb?
-Megértették-e a tanulók az energiatakarékosság értékét?

A tevékenység címe:

„STOP a műanyagnak!” videókihívás

Tanulási célok

-Annak a képességnek a fejlesztése, hogy a tanulók rövid, képi történetet alkossanak egy környezetvédelmi témáról.

-A közösségi média használata az állampolgári szerepvállalás és a környezetvédelmi aktivizmus eszközeként.
-A fenntartható és nem fenntartható döntések felismerése a mindennapokban.

Kapcsolódás az SDG-khez

SDG 12 – Felelős fogyasztás és termelés
SDG 13 – Fellépés az éghajlatváltozás ellen

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

Felelősség, szolidaritás, a környezet óvása, állampolgárság.

Korcsoport / szint

10–11 éves tanulók

Előzetes tudás / előfeltételek

Alapvető ismeretek a klímaváltozásról, a szelektív hulladékgyűjtésről és a fenntartható döntésekről.

Időtartam

45’ + 45’ (bevezetés – 10’; témaválasztás és forgatókönyv – 30’; felvétel és feltöltés – 30’; visszajelzés – 20’)

Csoportméret és csoportalakítás

3–4 fős csoportok. Minden csoport egy témát választ: a műanyag-használat csökkentése, újrahasznosítás, fenntartható táplálkozás, energiatakarékosság, éghajlatvédelmi lépések az iskolában stb.

Helyszín

Osztályterem / szabadtéri osztályterem

Eszközök és források

Telefonok / táblagépek, CapCut / InShot, tervezősablonok, mintavideók.

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

-A videók közzététele az iskola Instagram- / TikTok-oldalán.
-Lehetőség egy helyi környezetvédelmi aktivista vagy egy „Zero Waste” (hulladékmentes) mozgalmat képviselő személy meghívására

Akadálymentesség és befogadás

Világos lépések, feliratok, választható szerepek (forgatókönyvíró, szereplő, rendező, vágó)

Leírás

Kreatív tevékenység, amely megmutatja, hogyan terjeszthetők a közösségi médiában a fenntartható döntésekről szóló üzenetek.

A tanulók 15–30 másodperces „reel” videót készítenek, amely egy környezetvédelmi témát mutat be, és arra hívja a nézőket, hogy tegyenek egy fenntartható lépést (például „Próbálj ki egy hetet műanyag nélkül!”, „Kapcsold le a villanyt 1 órára!”, „Válogass szét 5 tárgyat újrahasznosításra!”).

Értékelés

Fejlesztő értékelés

Érthető üzenet

Pontos környezetvédelmi tények

Egy környezetbarát döntés bemutatása

Együttműködés és kreativitás

Összegző értékelés (ha releváns)

Elkészült videó az SDG 12 vagy az SDG 13 témájában

Tanuló

Önértékelés

-Megosztanám-e én magam ezt a videót?

-Milyen fenntarthatósági üzenetet akartam átadni?

Társértékelés

Sablon: elküldve

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

-Videómappa
-A videók megosztása jeles alkalmakkor (a Föld napja, klímahét)
-Más osztályok meghívása a kampány folytatására

A hatás nyomon követése

-Megtekintések, hozzászólások és a kihívások teljesítése

-A tanulók reflexiói

-Új fenntartható szokások az iskolában

Terjesztés

-Közösségi média

-Találkozó a helyi közösséggel

-Europe Direct tájékoztató központ

Következő lépések

-Plakát vagy iskolai kampány készítése
-A tevékenység megismétlése új fenntarthatósági témával
-Kapcsolódás a vizuális kultúra vagy a természettudományos órákhoz

Tanári reflexió

-Mi működött jól?

-Min változtatnék legközelebb?

-Bevonódás és érzelmi jóllét.

-Mit tanultam? A tanulók tudása az éghajlatról és a fogyasztásról

A tevékenység címe:
Európai fiatalok a szegénység ellen

Tanulási célok

-A tanulók megértik a szegénység jelentését és okait Európában.

-A tanulók megvizsgálják, hogyan kapcsolódik a szegénység az SDG 1 – Nincs szegénység célhoz és más kapcsolódó SDG-khez (2, 3, 4, 10).

-A tanulók megvizsgálják, hogyan irányítják az uniós értékek (egyenlőség, méltóság, szolidaritás, emberi jogok) a szegénység elleni küzdelmet.

-A tanulók a társadalmi aktivizmust gyakorolják: figyelemfelhívó miniplakátokat készítenek, amelyeken reális, fiatalok által megvalósítható lépéseket javasolnak.

-A tanulók elgondolkodnak személyes és európai identitásukról a társadalmi igazságossággal összefüggésben.

Kapcsolódás az SDG-khez

Elsődleges SDG: SDG 1 – Nincs szegénység

Kapcsolódó SDG-k:

SDG 2 – Az éhezés megszüntetése

SDG 3 – Egészség és jóllét

SDG 4 – Minőségi oktatás

SDG 10 – Egyenlőtlenségek csökkentése

SDG 17 – Partnerség a célok eléréséért

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

-Összhangban van az európai értékekkel: szolidaritás, befogadás, egyenlőség, igazságosság, emberi méltóság.

-Bemutatja, hogyan küzd az EU a szegénység ellen szociálpolitikai intézkedésekkel, a jogok védelmével és közösségi programokkal.

-Segít a tanulóknak abban, hogy aktív európai polgárként tekintsenek magukra, akik az igazságosságért és az esélyegyenlőségért dolgoznak.

Korcsoport / szint

12–17 évesek

Előzetes tudás / előfeltételek

A társadalmi kérdések alapszintű ismerete.

Időtartam

60 perc (90 percre bővíthető)

Csoportméret és

csoportalakítás

-3–4 fős kiscsoportok

-Az egész osztály a megbeszéléshez

-Egyéni önreflexió

Helyszín

Osztályterem; falfelület a plakátgalériához

Választható digitális eszközök, ha a plakátok online készülnek

Eszközök és

források

A3-as / A4-es papír

Filctollak, színes ceruzák

Kinyomtatott SDG 1 ikonok

Videók / rövid filmek az európai szegénységről

Tájékoztató lapok vagy fiatalok számára érthető statisztikák

Öntapadós cetlik a visszajelzéshez

A közösség /

az érintettek bevonása

(nem kötelező)

A szegénység elleni küzdelemmel foglalkozó helyi civil szervezet vagy élelmiszerbank

Iskolai szociális segítő

Helyi önkéntesek vagy az önkormányzat képviselője

Akadálymentesség és befogadás

Egyszerűsített szövegek és szemléltető képek

Lehetőség az írás helyett rajzolásra

Vegyes képességű csoportok

Lépésről lépésre haladó utasítások

Akadálymentes tantermi elrendezés

Leírás

Értékelés

Fejlesztő értékelés

Tanári kérdések a megbeszélések során

A csoportmunka megfigyelése

Ellenőrzés a tevékenység közben: „Mondj egy okot és egy megoldást, amelyet azonosítottatok!”

Összegző értékelés (ha releváns)

A miniplakát értékelése egyszerű értékelési szempontsor alapján (érthetőség, kapcsolódás az EU-hoz / az SDG-hez, cselekvési ötletek, képi megjelenés)

Választható 1–2 perces csoportos bemutató

Tanuló

Önértékelés

Önreflexiós kérdés:
„Mit tehetek én magam a szegénység ellen?”

Társértékelés

Galériaséta

A tanulók öntapadós cetliken hagynak megjegyzéseket („Tetszik…”, „Ez elgondolkodtatott…”, „Egy kérdésem…”)

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

-Fényképek a plakátokról

-A tanulók reflexiói

-Jegyzetek vagy idézetek a megbeszélésekből

A hatás nyomon követése

-Rövid kérdés a tevékenység előtt és után: „Mit tehetnek a fiatalok a szegénység csökkentéséért?”

-Az együttműködés során megfigyelt bevonódás

Terjesztés

A plakátok kiállítása az iskola folyosóján

Megosztás az iskolai hírlevélben, a honlapon vagy az EU-sarokban

Plakátcsere partneriskolákkal (eTwinning)

Következő lépések

Élelmiszer- / ruhagyűjtő kampány szervezése

Kapcsolódás az egyenlőtlenségről, a migrációról vagy az uniós szociálpolitikáról szóló órákhoz

Vendégelőadó meghívása

Tanári reflexió

Mi működött jól, és miért?

Min változtatnék legközelebb?

Teljesítették-e a tanulók a sikerkritériumokat?

Ki vett részt teljes mértékben? Kinek volt szüksége több támogatásra?

Jelentettek-e hozzáadott értéket a közösségi partnerségek?

A tevékenység címe:
Európai fiatalok az éghajlatvédelemért

Tanulási célok

-A tanulók megértik, hogy a klímaváltozás globális és európai kihívás.

-A tanulók felismerik, hogyan támogatja az éghajlatvédelem az uniós értékeket (szolidaritás, fenntarthatóság, felelősség).

-A tanulók megismerik, hogyan lépnek fel a fiatalok társadalmi aktivizmussal a klímaváltozás ellen.

-A tanulók közösen miniplakátokat készítenek, amelyek az iskolai vagy közösségi szintű éghajlatvédelmet népszerűsítik.

Kapcsolódás az SDG-khez

Elsődleges SDG:

-SDG 13 – Fellépés az éghajlatváltozás ellen

Kapcsolódó SDG-k:

-SDG 7 – Megfizethető és tiszta energia

-SDG 11 – Fenntartható városok és közösségek

-SDG 12 – Felelős fogyasztás és termelés

-SDG 14 – Óceánok és tengerek védelme

-SDG 15 – Szárazföldi ökoszisztémák védelme

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

-Kiemeli a fenntarthatóságot, amely az egyik legfontosabb európai prioritás.

-Összekapcsolja a klímaaktivizmust az európai együttműködéssel (európai zöld megállapodás, „Irány az 55%!” csomag).

-Megerősíti az uniós értékeket: szolidaritás, demokrácia, emberi jogok, társadalmi és környezeti igazságosság.

Korcsoport / szint

12–17 évesek

Előzetes tudás / előfeltételek

A környezeti problémák alapszintű ismerete.

Időtartam

60 perc (90 percre bővíthető)

Csoportméret és csoportalakítás

3–4 fős csoportok

Közös bevezetés és önreflexió az egész osztállyal

Helyszín

Osztályterem, asztalok a csoportmunkához

Az iskola falai a „Klímaaktivizmus-galéria” számára

Eszközök és források

A3-as papír vagy karton

Filctollak, színes eszközök

Öntapadós cetlik

Kinyomtatott uniós és SDG 13 szimbólumok

Rövid videó a klímaváltozásról vagy a klímaaktivizmusról

Esettanulmányok európai fiatal klímaaktivistákról (például Greta Thunberg, Anuna De Wever)

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

Helyi környezetvédelmi civil szervezet meghívása

Együttműködés az iskolai ökoklubbal

A helyi önkormányzat környezetvédelmi irodája

Akadálymentesség és befogadás

Szemléltető ikonok és egyszerű szókincs használata

Lehetőség az írás helyett rajzolásra

Mondatkezdések biztosítása

Vegyes képességű csoportok kialakítása

Választható digitális plakát változat

Leírás

Értékelés

Fejlesztő értékelés

A tanár irányítja a csoportos megbeszéléseket

Kérdésekkel ellenőrzi a megértést

„Klíma-tényellenőrzés” öntapadós cetlikkel a tevékenység közben

Összegző értékelés (ha releváns)

A plakátok értékelési szempontsora:

-Az üzenet érthetősége

-Kapcsolódás a klímaváltozáshoz és az uniós értékekhez

-Javasolt cselekvés

-Kreativitás és csapatmunka

Tanuló

Önértékelés

„Mennyire vagyok magabiztos, ha el kell magyaráznom a klímaváltozást?”

Önreflexió: „Ezen a héten ezt teszem az éghajlatért: …”

Társértékelés

Galériaséta egyszerű kérdésekkel: „Valami, ami tetszik…” / „Egy kérdés…”

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

Fényképek a plakátokról

A tanulók gondolatai, idézetei

A hatás nyomon követése

A tanulók vállalásainak nyomon követése

Az óra előtti és utáni tudás összehasonlítása

Az osztály környezetbarát lépéseinek nyomon követése (villanyoltás, újrahasznosítás stb.)

Terjesztés

Az iskola honlapja vagy ökotáblája

Bemutató a diákönkormányzatnak

Megosztás egy Erasmus+ / eTwinning partneriskolával

Következő lépések

Osztályszintű éghajlatvédelmi cselekvési terv készítése

Iskolai „Zöld hét” szervezése

Kapcsolódás az európai zöld megállapodásról szóló órához

Tanári reflexió

-Mi működött jól?

-Min változtatok legközelebb?

-Minden tanulót sikerült bevonni?

-Valódi megértést tükröztek a plakátok?

-Összekapcsolták a tanulók az éghajlatvédelmet az európai identitással?