Kiegészítő források

Típus

Esettanulmány (írott helyzetleírás elgondolkodtató kérdésekkel)

Rövid leírás

Rövid, írott esettanulmány, amelyben három tanuló egy hétköznapi megfigyelésből – a helyi olajfaligetben szétszórt szemétből – tájékozott, felelős, a közösség által is támogatott cselekvést formál. Jól szemlélteti, hogyan érti az 5. modul az aktivizmust: észrevenni valamit, ami igazságtalan vagy nem biztonságos, és másokkal együtt dolgozni a megváltoztatásán.

A történet

Sok mediterrán és dél-európai térségben az olajfaligetek a mindennapi élet részei – kötődnek a családok megélhetéséhez, a helyi hagyományokhoz és magához a tájhoz is. Egy hétfő reggel három tanuló elsétál egy liget mellett a város szélén, és észrevesz valamit, ami elrontja a látványt: nejlonzacskókat, italos palackokat és piknikmaradékokat, amelyek a hétvége óta szétszórva hevernek a fák között.

Először úgy tűnik, hogy ez valaki más problémája – talán az önkormányzaté vagy a föld tulajdonosáé. De az egyik tanuló azt mondja: „Ha otthagyjuk, ott is marad. Ha néhányan elmegyünk, egy délután az egész. Ha százan megyünk, húsz perc.” Ez egyetlen mondatban az aktivizmus lényege: észrevenni valamit, ami igazságtalan vagy nem biztonságos, és másokkal együtt dolgozni a megváltoztatásán.

Az osztály nem áll meg a szemétszedésnél. Beszélnek a helyi önkormányzattal és egy közeli mezőgazdasági szövetkezettel, és megtudják, hogy a fák között hagyott szemét kártevőket vonzhat, sőt a száraz nyári hónapokban tűzveszélyt is jelenthet – vagyis nem csak a látványról van szó, hanem egy olyan közös erőforrás védelméről, amelytől az egész közösség függ.

Szombati szemétszedést szerveznek, de olyasmit is kitalálnak, ami tovább tart egyetlen tiszta délutánnál: egyszerű, többnyelvű táblákat, amelyek arra kérik a látogatókat, hogy „hagyják úgy a ligetet, ahogy találták”, és egy rövid tájékoztató kártyát, amely elmagyarázza, miért fontosak a fák – gazdasági, kulturális és környezeti szempontból.

Két héttel később egy helyi újság beszámol a kezdeményezésről, a szövetkezet pedig felajánlja, hogy kihelyez egy szemetest a liget bejáratához. Senki sem várt országos kampányt; ami történt, az kisebb, de tartósabb – egy hely, amelyre az azt használó emberek vigyáznak.

Gondolkodtató kérdések

1. Mitől volt ez „aktivizmus”, és nem csupán rendrakás?

2. Miért döntöttek úgy a tanulók, hogy beszélnek az önkormányzattal és a szövetkezettel, ahelyett hogy egyedül cselekednének?

3. A modul szerint az aktivizmusnak „tájékozottnak és felelősnek” kell lennie. A történet mely részei mutatják, hogy a tanulók tájékozottak voltak? Melyek mutatják, hogy felelősen cselekedtek?

4. Van-e a lakóhelyed vagy az iskolád közelében olyan hely, amelynek jól jönne egy hasonló kis, közösségi kezdeményezés? Mi lenne a legelső lépésed?

Tanulási célok

• Felismerik, hogy az aktivizmus olyan hétköznapi dologból is kiindulhat, mint az iskolába vezető séta.

• Összekapcsolják egy közös természeti erőforrás ügyét olyan európai értékekkel, mint a szolidaritás és a közös felelősségvállalás.

• Megértik, hogyan vezetnek a kis, megismételhető cselekvések (egy szemétszedés, egy tábla, egy beszélgetés a helyi hatóságokkal) tartós változáshoz.

Javasolt felhasználás

Az esettanulmányt a tanár hangosan felolvassa, vagy a tanulók párban olvassák el, majd kiscsoportokban (4–5 fő) megbeszélik a reflexiós kérdéseket, végül rövid közös osztálybeszélgetés következik. Teljes időigény: 30–40 perc. Használható ráhangolódásként a modul tudásellenőrző feladatai előtt, vagy önálló állampolgári ismeretek óraként.

Típus

Esettanulmány (írott helyzetleírás elgondolkodtató kérdésekkel)

Rövid leírás

Rövid, írott esettanulmány egy iskolai sportpályán történő, nem szándékos kirekesztésről, és egy osztályról, amely bizonyítékokkal, egyeztetéssel és azonnali, olcsó megoldással reagál. Az 5. modulban szereplő felelős aktivizmus három alapját – biztonság, etika, befogadás – olyan helyzetbe ülteti át, amelyet a tanulók azonnal felismernek.

A történet

Az iskola mögötti kosárlabdapálya egyik részén a beton tavaly tél óta megrepedt és felpúposodott. A legtöbb tanuló számára ez csak egy hely, amelyet ki kell kerülni. Sam azonban egy lábsérülés miatt néhány hónapig mankóval jár, így számára a pálya egyszerűen használhatatlan – egyetlen rossz lépés, és könnyen eleshet.

Senki sem rekesztette ki Samet szándékosan. De amikor az osztály ebédszüneti 3 a 3 elleni tornát szervez, Sam az egyetlen, aki a pálya szélén áll, és játék helyett az eredményjelzőt tartja. Egy osztálytárs észreveszi, és egyenesen megkérdezi: „Mi segítene valójában – és nem az, amiről mi azt gondoljuk, hogy segítene?” Sam válasza egyszerű: „Hadd játsszam a sarokban lévő meccseket a sima rész közelében, a repedt részt pedig javíttassátok meg, amikor tudjátok.”

Az osztály három dolgot tesz. Először lemérik a sérült területet és lefényképezik, hogy az iskolavezetéshez benyújtott kérésük tényeken alapuljon, ne csak benyomáson. Másodszor átalakítják a torna beosztását: a teljes pályát igénylő meccseket a biztonságos oldalra ütemezik, a kisebb meccsek pedig felváltva a sima részen zajlanak – ez egy kis, azonnali megoldás, ami semmibe sem kerül. Harmadszor rövid, udvarias kérést írnak az iskolavezetésnek, amelyet az egész osztály aláír, és amelyben azt kérik, hogy a pályát a következő félév előtt javítsák meg.

A javítás megszervezése néhány hétig tart. Addig is Sam minden meccsen játszik. Az eset jól mutatja azt, amit a modul a felelős aktivizmus három alapjának nevez: biztonság (senkit sem kérnek arra, hogy veszélyes helyen játsszon), etika (az osztály meghallgatja Samet, ahelyett hogy találgatná, mire van szüksége) és befogadás (mindenki részt vehet, csak éppen olyan módon, amely most működik).

Gondolkodtató kérdések

1. Viselkedett valaki ebben a történetben szándékosan igazságtalanul? Miért fontos ez a különbség, amikor az aktivizmusról gondolkodunk?

2. Miért kérdezte meg az osztály Samet, hogy mire van szüksége, ahelyett hogy helyette döntöttek volna?

3. Az osztály fényképeket és méréseket használt, amikor írt az iskolavezetésnek. Miért lehet sikeresebb egy kérés, ha bizonyítékok támasztják alá?

4. Gondolj az iskolai környezeted egy olyan részére (egy ajtó, egy zajos terem, egy rossz lámpa), amely csendben kirekeszthet valakit! Hogyan nézne ki egy igazságos, bizonyítékokon alapuló első lépés?

Tanulási célok

• Felismerik a különbséget a szándékos kirekesztés és a környezet hiányosságaiból fakadó, nem szándékos kirekesztés között.

• Alkalmazzák az 5. modul „Biztonság – etika – befogadás” keretrendszerét egy konkrét, hétköznapi iskolai helyzetre.

• Gyakorolják, hogyan lehet igazságos, bizonyítékokon alapuló kérést megfogalmazni az iskolavezetés felé.

Javasolt felhasználás

Az esettanulmányt a tanár hangosan felolvassa, vagy a tanulók párban olvassák el, majd kiscsoportokban (4–5 fő) megbeszélik a reflexiós kérdéseket, végül rövid közös osztálybeszélgetés következik. Teljes időigény: 30–40 perc. Használható ráhangolódásként a modul tudásellenőrző feladatai előtt, vagy önálló állampolgári ismeretek óraként.

Típus

Esettanulmány (írott helyzetleírás elgondolkodtató kérdésekkel)

Rövid leírás

Rövid, írott esettanulmány egy diáktanácsi szavazásról, amely formailag demokratikus, a felépítése miatt mégis igazságtalan, és arról, hogy a folyamat átalakítása hogyan változtat azon, kit hallgatnak meg. Konkrét, iskolai léptékű belépési pontot kínál a tanulóknak a demokráciáról, az egyenlőségről és a részvételről szóló európai vitákhoz.

A történet

A diáktanács minden évben ötleteket gyűjt arra, hogyan költsenek el egy kisebb összeget az iskolaudvarra – új padokra, napvitorlákra, pingpongasztalra, több növényre. Idén a tanács úgy dönt, hogy „demokratikusabbá” teszi a folyamatot: a tanulók egyetlen zajos gyűlésen kiabálhatják be az ötleteiket, és tapssal szavaznak – az az ötlet nyer, amelyik a leghangosabb tapsot kapja.

A végén egy focikapu nyer – ezt a teremben lévő leghangosabb csoport javasolta. Néhány nappal később egy tanár észreveszi, hogy szinte egyetlen lány ötlete sem került be a szűkített listába, és több csendesebb tanuló azt mondja, hogy esélyük sem volt megszólalni. Az egyik tanuló, Mia, egy árnyékos, ülőhelyekkel ellátott olvasósarkot szeretett volna javasolni, de a tapsos szavazás miatt az ötletét meg sem hallgatták.

A diáktanács úgy dönt, hogy újra próbálkozik – másképp. Ezúttal minden osztály előre, névtelenül, írásban adja be a javaslatait. Egy öt ötletből álló szűkített listát tesznek ki, mindegyikhez rövid magyarázattal. A szavazás titkosan, három napon át zajlik, így azoknak a tanulóknak is egyenlő beleszólásuk van, akik nem szeretnek tömeg előtt megszólalni. Mia olvasósarok-ötlete bekerül a végső listába, és a második helyen végez; a tanács vállalja, hogy a következő félévben finanszírozza.

Az eset egy kis, helyi példája egy sokkal nagyobb gondolatnak az európai közéletben: egy demokratikus folyamat csak akkor igazságos, ha valóban mindenkinek – nem csak a leghangosabbaknak – valódi esélyt ad arra, hogy meghallgassák.

Gondolkodtató kérdések

1. Miért nem képviselte a tapsos szavazás az egész osztályt, pedig „mindenki szavazhatott”?

2. Milyen konkrét változtatások tették igazságosabbá a második folyamatot? Ezek közül melyiket alkalmazhatnád egy döntésnél a saját osztályodban?

3. A többségi szavazás mindig a legigazságosabb eredményt hozza? Tudsz olyan helyzetet mondani, amikor nem?

4. Hogyan kapcsolódik ez az eset a modul azon gondolatához, hogy a „demokrácia” meghallgatást, megbeszélést és igazságos döntéshozatalt jelent – nem pedig a leghangosabb hangok összeszámolását?

Tanulási célok

• Megkülönböztetik azt a folyamatot, amely csak demokratikusnak tűnik (egy szavazás), attól, amely valóban igazságos és befogadó.

• Összekapcsolják ezt az iskolai példát a demokrácia, az egyenlőség és a részvétel európai értékeivel.

• Gyakorolják egy olyan döntéshozatali folyamat megtervezését, amely a csendesebb tanulóknak is igazságos esélyt ad.

Javasolt felhasználás

Az esettanulmányt a tanár hangosan felolvassa, vagy a tanulók párban olvassák el, majd kiscsoportokban (4–5 fő) megbeszélik a reflexiós kérdéseket, végül rövid közös osztálybeszélgetés következik. Teljes időigény: 30–40 perc. Használható ráhangolódásként a modul tudásellenőrző feladatai előtt, vagy önálló állampolgári ismeretek óraként.

Rövid leírás

Az Európai Ifjúsági Portál anyaga, amely az önkéntességet olyan lehetőségként mutatja be, amellyel segíthetünk a közösségeknek, pozitív változást érhetünk el, fejleszthetjük készségeinket és kapcsolatba léphetünk másokkal.

Tanulási célok

• felismerik, hogy az önkéntesség az aktív állampolgárság egyik formája; 

• feltárják a közösség szükségleteit; 

• átgondolják, milyen készségeket fejlesztettek a segítő munka során.

Formátum / forrás linkje

Javasolt felhasználás

Kiindulópontként használható egy osztálybeszélgetéshez: „Hogyan nézne ki az önkéntesség a mi iskolánkban/közösségünkben?”

Rövid leírás

Az EU Tanulósarok (Learning Corner) gyerekbarát anyaga 9–13 éveseknek, amelyet gyerekek közreműködésével készítettek. Tevékenységeket tartalmaz a félretájékoztatásról, a környezeti jogokról és a demokratikus részvételről, valamint érdekérvényesítést segítő anyagokat.

Tanulási célok

• felismerik a demokratikus viselkedésformákat; 

• gyakorolják a kritikai gondolkodást; 

• az elvont értékeket konkrét tantermi/közösségi cselekvésekké alakítják.

Formátum / forrás linkje

Javasolt felhasználás

Egyes kiválasztott tevékenységek ráhangolódásként használhatók egy mini akciós feladat vagy egy iskolai kampány előtt.

Típus

Javaslat közös projektre
(kéthetes csapatos kísérleti projekt)

Rövid leírás

Kis csapatok kiválasztanak egy jól látható, megoldható problémát, amely a zöldterületekhez, a szeméthez vagy a közös kültéri helyekhez kapcsolódik – az iskolaudvaron, az iskolába vezető úton vagy egy közeli közterületen, például egy parkban vagy egy zöld folyosón.

Minden csapat vállal egy kicsi, kéthetes kísérleti projektet: elég reálisat ahhoz, hogy valóban be is tudják fejezni, és elég konkrétat ahhoz, hogy az osztály le tudja mérni, működött-e. A lépték szándékosan szerény, így a tanulás egy teljes folyamat végigviteléből fakad, nem pedig egy soha el nem induló nagy projekt tervezgetéséből.

Lépésről lépésre

1. Észrevétel: minden csapat kiválaszt egy konkrét helyet és problémát (pl. „a tornaterem kapujánál lévő sarokban a szünet után mindig szemét van”).

2. Meghallgatás: kérdezzetek meg 5–8 tanulót vagy iskolai dolgozót a problémáról és arról, hogyan nézhetne ki egy reális megoldás.

3. Tervezés: válasszatok egy kis, kéthetes kísérleti lépést (egy beültetett sarok, egy feliratozott szelektív gyűjtőpont, egy heti takarítási beosztás), és írjátok össze, mi kell hozzá (eszközök, engedély, emberek).

4. Cselekvés: két héten át valósítsátok meg a kísérleti projektet, és készítsetek egy „előtte” és egy „utána” fotót.

5. Önreflexió: csapatként beszéljétek meg, mi változott, mi nem, és mit csinálnátok másképp legközelebb.

6. Megosztás: tartsatok egy kétperces „előtte/utána” bemutatót az osztálynak, és nevezzetek meg benne egy európai értéket (pl. szolidaritás, közös felelősségvállalás), amelyet a projektetek tükröz.

Javasolt szerepek a csapatban

• Koordinátor – figyel arra, hogy a csapat tartsa az ütemtervet, és kapcsolatot tart a tanárral.

• Közösségi kapcsolattartó – szükség esetén beszél az iskola dolgozóival, a boltosokkal vagy a helyi önkormányzattal.

• Dokumentáló – elkészíti az előtte/utána fotókat, és rövid projektnaplót vezet.

• Előadó – előkészíti és megtartja a záró bemutatót az osztály előtt.

Elkészítendő produktum

Rövid „előtte/utána” bemutató (2 perc, fotókkal), valamint egyoldalas projektnapló arról, mit próbáltak ki, mi változott, és mit tanult a csapat.

Kérdések a megbeszéléshez

1. Mi volt a legnehezebb abban, hogy a probléma „észrevételétől” eljussatok a tényleges cselekvésig?

2. Megváltoztatta az eredeti terveteket, hogy meghallgattatok másokat? Hogyan?

3. Melyik európai értéket tükrözte legjobban a projektetek, és miért?

4. Ha lenne még egy hónapotok, min javítanátok, vagy mit bővítenétek ki?

Tanulási célok

• Gyakorolják az aktivizmus teljes folyamatát: észrevesznek egy problémát, meghallgatják az érintetteket, reális célt választanak, kis kísérleti projektet valósítanak meg, és végiggondolják a tapasztalatokat.

• Egy konkrét helyi cselekvést legalább egy releváns SDG-hez kapcsolnak (pl. SDG 11: Fenntartható városok és közösségek, SDG 15: Élet a szárazföldön).

• Tapasztalatot szereznek abban, hogyan lehet tisztelettudóan együttműködni közös költségvetéssel, ütemtervvel és külső szereplőkkel (pl. iskolai dolgozók, egy boltos, a helyi önkormányzat).

Javasolt felhasználás

Ideális esetben 2–3 tanórán át (vagy kéthetes mini projektként) zajlik. Csoportlétszám: 3–5 tanuló. A tanárnak előre egyeztetnie kell a témát/helyszínt az iskolavezetéssel, mielőtt a tanulók bármilyen külső partnerhez (helyi önkormányzat, boltosok, családok) fordulnak.

Típus

Javaslat közös projektre
(rövid kommunikációs kampány)

Rövid leírás

A „Kinek az ötlete nyer?” esettanulmányra építve a csapatok kiválasztanak egy kisebb méltányossági problémát a saját iskolai életükből – például a könyvtárhoz való egyenlőtlen hozzáférést, a szakkörök finanszírozásának átláthatatlan folyamatát vagy egy menzai sort, amely mindig ugyanazt a csoportot részesíti előnyben.

A cél nem az, hogy „megnyerjenek” egy vitát, hanem hogy olyan kampányt tervezzenek, amely tájékozott (tényeken, nem pletykákon alapul) és felelős (tiszteletben tartja azokat, akik nem értenek egyet).

Lépésről lépésre

1. Válasszatok ki egy méltányossági problémát, és fogalmazzátok meg egyetlen, világos mondatban.

2. Gyűjtsetek bizonyítékokat: egy rövid kérdőívvel (8–10 osztálytárs) vagy egy egyszerű megfigyelési naplóval (pl. három napon át mérjétek, mennyi ideig tart a menzai sor).

3. Készítsetek egy kommunikációs anyagot: plakátot, egyoldalas petíciót vagy egy 90 másodperces bemutató szövegét.

4. Ellenőrizzétek a kampányt a modul három alapja szerint: biztonságos-e, etikus-e (tényeken alapul-e, és tiszteletben tartja-e az eltérő véleményeket), és befogadó-e a különböző nézőpontokkal szemben?

5. Juttassátok el a kampányt a célközönséghez (pl. mutassátok be a diáktanácsnak, vagy adjátok be a petíciót az iskolavezetésnek).

6. Írjatok rövid önreflexiót arról, milyen választ kaptatok.

Javasolt szerepek a csapatban

• Kutató – megtervezi és lebonyolítja a rövid kérdőíves felmérést vagy a megfigyelési naplót.

• Író/tervező – elkészíti a plakátot, a petíciót vagy a bemutató szövegét.

• Szóvivő – megtartja a bemutatót vagy átadja a petíciót.

• Tényellenőr – a kampány megosztása előtt ellenőrzi annak pontosságát és tisztelettudó hangnemét.

Elkészítendő produktum

Egy elkészült kampányanyag (plakát, aláírásokkal ellátott petíció vagy felvett/megtartott bemutató), valamint egy egybekezdéses összefoglaló az összegyűjtött bizonyítékokról és a kapott válaszról.

Kérdések a megbeszéléshez

1. Hogyan változtatta meg a bizonyítékgyűjtés azt, ahogyan a problémáról beszéltetek, ahhoz képest, mintha csak panaszkodtatok volna?

2. Nehéz volt tisztelettudónak maradni azokkal szemben, akik nem értettek egyet a kampányotokkal? Hogyan kezeltétek ezt?

3. A folyamat melyik része tűnt leginkább „igazi” aktivizmusnak, és miért?

4. Mit csinálnátok másképp, ha újra megszerveznétek ezt a kampányt?

Tanulási célok

• Gyakorolják, hogyan lehet megkülönböztetni egy tájékozott, bizonyítékokon alapuló állítást egy feltételezéstől vagy pletykától.

• Rövid, tisztelettudó kommunikációs kampányt (plakát, petíció vagy rövid bemutató) terveznek, amely egy valódi iskolai döntéshozónak szól.

• Átgondolják, hogyan érvényesülnek az európai demokratikus értékek (egyenlőség, részvétel, jogállamiság) a mindennapi iskolai döntésekben.

Javasolt felhasználás

Ideális esetben 2–3 tanórán át (vagy kéthetes mini projektként) zajlik. Csoportlétszám: 3–5 tanuló. A tanárnak előre egyeztetnie kell a témát/célközönséget az iskolavezetéssel.

Rövid leírás

Ebben a TED-előadásban a fiatal Virginia Keister elmondja, hogyan segíthetnek a gyerekek megváltoztatni a világot, kezdve a saját közösségükkel. Egyszerű, valós példákat hoz olyan gyerekekről, akik észrevettek egy problémát, fontosnak tartották, és kicsi, de konkrét lépéseket tettek a helyzet javításáért – a magányos osztálytársak segítésétől a rászorulók támogatásán át a környezet védelméig. Előadásában végig hangsúlyozza, hogy a gyerekeknek nem kell felnőttkorig várniuk ahhoz, hogy cselekedjenek: ötleteik, hangjuk és mindennapi döntéseik már most is számítanak. A videó arra ösztönzi a tanulókat, hogy aktív állampolgárként tekintsenek magukra, akik kedvesek lehetnek másokkal, kis projekteket szervezhetnek, és a környezetükben élőket is inspirálhatják. A modul tanulási céljait azzal támogatja, hogy a társadalmi aktivizmust a fiatal tanulók számára is könnyen érthető, valós történetekhez kapcsolja, így a „világ megváltoztatása” reálisnak, helyinek és elérhetőnek tűnik.

Tanulási célok

• A tanulók felismerik, hogy a gyerekek is lehetnek aktív állampolgárok, és pozitív változást érhetnek el iskolájukban és közösségükben.

• A tanulók megneveznek olyan kis, gyakorlati lépéseket, amelyekkel segíthetnek másoknak, vagy javíthatnak egy helyi problémán.

• A tanulók átgondolják, miért fontos része a társadalmi aktivizmusnak az empátia és a csapatmunka.

Formátum / forrás linkje

Javasolt felhasználás

Az előadás ráhangolódásként használható osztálybeszélgetéshez vagy csoportmunkához. A tanulók megnézik a videót, majd ötletelnek a helyi problémákról, és megterveznek egy kis, „változást hozó” lépést, amelyet együtt vagy otthon megvalósíthatnak.

Rövid leírás

Útmutató, amely a 12–15 éves és a 15 év feletti fiatalok számára mutatja be az európai digitális jogokat és alapelveket. Segít a tanulóknak megérteni, hogy jogaikat az interneten is ugyanúgy védeni kell, mint a hétköznapi életben.

Tanulási célok

• felismerik a digitális jogokat; 

• összekapcsolják az online viselkedést az állampolgársággal; átgondolják a biztonság, a magánszféra és a részvétel kérdéseit.

Formátum / forrás linkje

Javasolt felhasználás

Rövid olvasmányként használható egy felelős digitális állampolgárságról vagy online aktivizmusról szóló osztályvita előtt.

Típus

Multimédiás anyag (rövid videó)

Rövid leírás

Az anyagról

Rövid, könnyen érthető videó, amely egyszerű nyelven, egyszerű ikonokkal és hétköznapi példákkal mutatja be az ENSZ mind a 17 fenntartható fejlődési célját. Hasznos ismétlés, mielőtt a tanulók megtervezik aktivista projektjeiket, amelyeket a modul előírása szerint kifejezetten egy vagy több SDG-hez kell kapcsolniuk.

Tantermi tevékenység

Megtekintés előtt: a tanulók a cím alapján egy mondatban megtippelik, miről fog szólni az anyag.

Megtekintés után: a tanulók kitöltenek egy rövid „Egy dolog, amit megtanultam / egy kérdés, ami még bennem van” kilépőkártyát, majd párban megosztják egymással.

Kérdések a megbeszéléshez

• Mi volt a legmeglepőbb tény vagy gondolat ebben a forrásban?

• Hogyan kapcsolódik valamihez a saját iskoládban vagy városodban?

• Mit mondanál egy barátodnak, akinek 3 perce van megérteni ezt a témát?

Tanulási célok

• Megnevezik és röviden bemutatják a 17 fenntartható fejlődési célt.

• Azonosítják, mely SDG-k kapcsolódnak leginkább a saját városukban vagy iskolájukban zajló aktivizmushoz.

• Gyakorolják, hogyan lehet egy konkrét helyi cselekvést egy adott globális célhoz kapcsolni.

Formátum / forrás linkje

Javasolt felhasználás

Az óra elején érdemes levetíteni 5 perces ismétlésként, mielőtt a tanulók kiválasztják, melyik SDG-t (SDG-ket) támogatja majd saját aktivista projektjük (pl. a „Zöld folyosó” kihívás vagy az „Igazságos beleszólás” kampány anyagai).

Típus

Multimédiás anyag (online platform / weboldal)

Rövid leírás

Az Európai Bizottság hivatalos programja, amelyben Európa és a dél-mediterrán térség 18–30 éves fiataljai strukturált online interkulturális párbeszédekben vehetnek részt, formális vagy nem formális oktatás keretében. Ha a fiatalabb tanulók már most megismerik, előre láthatják, milyen határokon átnyúló együttműködésbe kapcsolódhatnak be, ha elég idősek lesznek, és azt is megtapasztalják, hogy az európai identitást aktívan gyakorolni lehet, nem csak tanulni róla.

Tantermi tevékenység

Olvasás előtt: a tanulók egy mondatban megtippelik a cím alapján, miről fog szólni a forrás.

Olvasás után: a tanulók kitöltenek egy rövid „Egy dolog, amit megtanultam / egy kérdés, ami még bennem van” kilépőkártyát, majd párban megosztják egymással.

Kérdések a megbeszéléshez

• Mi volt a legmeglepőbb tény vagy gondolat ebben a forrásban?

• Hogyan kapcsolódik valamihez a saját iskoládban vagy városodban?

• Mit mondanál egy barátodnak, akinek 3 perce van megérteni ezt a témát?

Tanulási célok

• Megértik, hogy az európai identitáshoz valódi lehetőségek is tartoznak a határokon átnyúló párbeszédre, nem csak a közös történelem vagy a közös jelképek.

• Felismerik, hogy számos európai ország iskolái vesznek részt Erasmus+ programokban.

• Átgondolják, milyen készségekre (kíváncsiság, empátia, a különbségeken átívelő figyelem) van szükség az értelmes interkulturális párbeszédhez.

Formátum / forrás linkje

Erasmus+ Virtual Exchange — European Youth Portal

Javasolt felhasználás

„Előzetesként” mutatható be a jövőbeli lehetőségekről: a tanulók párban elolvassák az oldalt, majd megbeszélik, milyen témáról beszélgetnének szívesen egy másik országban élő társukkal, ha már ma részt vehetnének egy virtuális cserében.

Típus

Multimédiás anyag (online forrásgyűjtemény)

Rövid leírás

Az anyagról

Az Európai Bizottság forrásgyűjteménye több mint 150 gyakorlati anyaggal a befogadó oktatásról, a jóllétről és a korai iskolaelhagyás csökkentéséről, témák szerint rendezve (pl. migráns tanulók, digitális készségek, jóllét). Kész ötleteket ad a tanároknak, amelyek közvetlenül kapcsolódnak ahhoz, hogy az 5. modul a befogadást a felelős aktivizmus egyik alapjaként hangsúlyozza.

Tantermi tevékenység

Olvasás előtt: a tanulók egy mondatban megtippelik a cím alapján, miről fog szólni a forrás.

Olvasás után: a tanulók kitöltenek egy rövid „Egy dolog, amit megtanultam / egy kérdés, ami még bennem van” kilépőkártyát, majd párban megosztják egymással.

Kérdések a megbeszéléshez

• Mi volt a legmeglepőbb tény vagy gondolat ebben a forrásban?

• Hogyan kapcsolódik valamihez a saját iskoládban vagy városodban?

• Mit mondanál egy barátodnak, akinek 3 perce van megérteni ezt a témát?

Tanulási célok

• Gyakorlati, azonnal használható ötleteket ismernek meg egy befogadóbb osztályterem kialakításához.

• Összekapcsolják a modul „Biztonság – etika – befogadás” keretrendszerét a konkrét európai tanítási gyakorlattal.

• Kiválasztanak egy, az eszköztár által ihletett kis változtatást az osztályteremben, amelyet ebben a félévben ki lehet próbálni.

Formátum / forrás linkje

European Toolkit for Schools (European Agency for Special Needs and Inclusive Education)

Javasolt felhasználás

A tanári felkészüléshez: érdemes átnézni az eszköztárat a modul aktivista tevékenységeinek megtervezése előtt, és kiválasztani egy gyakorlati eszközt, amelyet ráhangoló vagy továbbvivő feladatként lehet adaptálni.

Rövid leírás

Interaktív tanulási eszköztár az uniós demokráciáról és az európai polgári kezdeményezésről. Négy tanórát tartalmaz, amelyek segítenek a tanulóknak megérteni, hogyan befolyásolhatják a polgárok az uniós ügyeket, és hogyan vehetnek részt a demokratikus életben.

Tanulási célok

• megértik, hogy az európai polgári kezdeményezés a részvétel egyik eszköze

• összekapcsolják az uniós polgárságot a demokratikus cselekvéssel

• gyakorolják, hogyan lehet egy ügyet közös változtatásra javasolni

Formátum / forrás linkje

Eu Democracy in Action

Javasolt felhasználás

Mini modulként használható, mielőtt a tanulók megtervezik saját „polgári kezdeményezésüket” egy iskolai vagy közösségi ügyben.

Rövid leírás

Az Európa Tanács kézikönyve információkkal, eszközökkel és jó gyakorlatokkal segíti a pedagógusokat a digitális állampolgársági kompetenciák fejlesztésében, hogy a gyerekek aktívan és biztonságosan vehessenek részt a demokratikus társadalmak életében, online és offline egyaránt.

Tanulási célok

• megértik az online részvétel lényegét; 

• felismerik digitális felelősségeiket; 

• gyakorolják a tisztelettudó és biztonságos online jelenlétet.

Formátum / forrás linkje

Digital Citizenship Education Handbook

Javasolt felhasználás

Érdemes kiemelni belőle egy tevékenységet vagy fogalmat, és tanulóknak szóló feladatlappá vagy önreflexiós gyakorlattá alakítani.