Kiegészítő források

Tanulási célok

• Megérteni, hogyan reagáltak a közösségek a COVID–19-válság idején.
• Felismerni a szolidaritás és az ellenálló képesség példáit Európában.
• Elemezni a közösségi támogató rendszerek jelentőségét.

Kapcsolódás az SDG-khez

Elsődleges SDG

• 3. SDG – Egészség és jóllét 

Kapcsolódó SDG-k

• 10. SDG – Egyenlőtlenségek csökkentése 

• 11. SDG – Fenntartható városok és közösségek

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

• Szolidaritás és egység 
• Az emberi méltóság tisztelete 
• Közösségi felelősségvállalás
• Társadalmi befogadás

Korcsoport / szint

Alsó középfok – 13–16 év

Előzetes tudás / előfeltételek

Alapvető ismeretek a COVID–19-ről és a közösségi támogató tevékenységekről.

Időtartam

Összesen: 60–90 perc

Csoportméret és csoportalkotás

A tanulók 4–5 fős csoportokban dolgoznak

Helyszín

Osztályterem vagy számítógépterem

Eszközök és források

• Kinyomtatott esettanulmány-lapok
• Rövid videórészletek vagy hírrészletek
• Plakátpapír és filctollak
• Önreflexiós munkalapok

A közösség / az érintettek bevonása

Hívjanak meg egy egészségügyi dolgozót vagy közösségi önkéntest, aki a világjárvány idején szerzett helyi tapasztalatairól mesél.

Akadálymentesség és befogadás

• Egyszerűsített olvasmányok állnak rendelkezésre 
• Szemléltető eszközök és képek is szerepelnek 
• Ajánlott a vegyes képességű csoportok kialakítása

Leírás

A tanulók megvizsgálják, hogyan támogatták a szomszédsági csoportok és az önkéntesek Európa-szerte az idős és kiszolgáltatott embereket a COVID–19 miatti lezárások idején. Elemzik az élelmiszer-kiszállítási rendszereket, az önkéntes hálózatokat és a lelki támogatást nyújtó programokat.

Hasznos linkek:

https://www.who.int/news-room/feature-stories/detail/city-volunteering-service-keeps-older-people-safe-in-%C5%82%C3%B3d%C5%BA-poland

https://www.local.gov.uk/our-support/coronavirus-council-information-and-support/covid-19-good-council-practice/covid-19

https://www.unesco.org/en/articles/caregiving-elderly-during-covid-19-crisis-youthofunesco-story-olga

https://time.com/5816650/italy-solidarity-coronavirus/

A csoportok megbeszélik:

• Miért vált fontossá a szolidaritás a világjárvány idején 

• Hogyan oldották meg a közösségek együtt a nehézségeket 

• Milyen tanulságokat alkalmazhatnak a saját közösségükben 

A tanulók „Közösségi segítség akcióplakátot” készítenek, amely bemutatja, hogyan segíthetnek az állampolgárok válsághelyzetekben.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

A tanár megfigyeli a tanulók részvételét, a csoportos beszélgetéseket és azt, mennyire értik a szolidaritás fogalmát.

Összegző értékelés

A csoportok beadják:

• az esettanulmány rövid összefoglalóját 

• a segítségnyújtásról szóló akcióplakátjukat 

Tanulói

önértékelés

„Egy dolog, amit a szolidaritásról megtanultam:…” 

„Egy mód, ahogyan válság idején segíthetek másoknak:…”

Társértékelés

A tanulók véleményt mondanak a következőkről:

• a prezentációk erősségei 

• a bemutatott kreatív ötletek 

• javaslatok a fejlesztésre

Dokumentálás, bizonyítékok és nyomon követés

Összegyűjtendő bizonyítékok

• Plakátok 
• Önreflexiós lapok 
• A csoportos prezentációk jegyzetei

A hatás nyomon követése

• A tanulók részvételének figyelemmel kísérése a későbbi közösségi segítő tevékenységekben.

Terjesztés

A plakátok kihelyezése az osztályterem faliújságjára vagy közzététele az iskola közösségimédia-felületein.

Következő lépések

Iskolai segítő vagy adománygyűjtő kampány szervezése.

Tanári önreflexió

• Megértették a tanulók a szolidaritás szerepét? 

• Melyik beszélgetések voltak a legérdekesebbek a tanulók számára? 

• Össze tudták kapcsolni a tanulók a tanultakat a saját közösségükkel? 

Tanulási célok

• Megérteni, milyen nehézségekkel néznek szembe a menekültek és a lakóhelyüket elhagyni kényszerült emberek.
• Megvizsgálni, hogyan támogatták az európai polgárok a menekültközösségeket.
• Az empátia, a tolerancia és a befogadás erősítése.

Kapcsolódás az SDG-khez

Elsődleges SDG

• 10. SDG – Egyenlőtlenségek csökkentése 

Kapcsolódó SDG-k

• 4. SDG – Minőségi oktatás 

• 16. SDG – Béke, igazságosság és erős intézmények

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

• Emberi jogok és méltóság 

• Egyenlőség és befogadás 

• A sokszínűség tisztelete 

• Szolidaritás a kiszolgáltatott helyzetű csoportokkal 

Korcsoport / szint

Alsó középfok – 13–16 év

Előzetes tudás / előfeltételek

Alapvető ismeretek a migrációról és az emberi jogokról.

Időtartam

Összesen: 90 perc

Csoportméret és csoportalkotás

A tanulók 4–6 fős csoportokban dolgoznak

Helyszín

Osztályterem vagy társadalomismereti szaktanterem.

Eszközök

• Menekültek történetei és interjúk menekültekkel 
• Nyomtatott térképek és fényképek 
• Flipchartok és filctollak 
• Internet-hozzáférés (választható)

A közösség / az érintettek bevonása

Hívjanak meg egy civil szervezeti képviselőt vagy migránsokat segítő szakembert, hogy beszélgessen a tanulókkal.

Akadálymentesség és befogadás

• A megértést szemléltető anyagok segítik 
• A tanulók rugalmasan választhatnak szerepet a prezentációban 
• Egyszerűsített szószedetek állnak rendelkezésre

Leírás

A tanulók olyan menekültfogadó központok példáit elemzik, amelyeket humanitárius válságok idején hoztak létre több európai országban. Megvizsgálják, hogyan biztosítottak az iskolák, a civil szervezetek és az önkéntesek lakhatást, oktatást, élelmet és lelki támogatást a lakóhelyüket elhagyni kényszerült családoknak.

Hasznos linkek:

https://hias.org/hias-eu/welcome-circles-europe/

https://european-social-fund-plus.ec.europa.eu/en/social-innovation-match/case-study/garden-encounter

https://home-affairs.ec.europa.eu/projects/nicolina-humanitarian-and-social-assistance-centre_en

A csoportok elkészítik:

• egy „Üdvözlő útmutatót” az új tanulóknak 

• a befogadást és a toleranciát népszerűsítő plakátokat 

• rövid prezentációkat arról, hogyan segíthetik az iskolák az újonnan érkezőket

Értékelés

Fejlesztő értékelés

A tanár értékeli a tanulók részvételét, a beszélgetések során mutatott empátiát és az együttműködést.

Összegző értékelés

A csoportok beadják:

• A befogadásról szóló plakátok 

• Rövid írásos önreflexiók

Tanulói

önértékelés

„Egy dolog, amit a befogadásról megtanultam:…” 

„Hogyan válhatnak az iskolák befogadóbbá?”

Társértékelés

A tanulók pozitív visszajelzéseket és javaslatokat adnak társaiknak.

Dokumentálás, bizonyítékok és nyomon követés

Összegyűjtendő bizonyítékok

• Plakátok és prezentációk 
• Önreflexiós jegyzetek 
• Fényképek a csoportmunkáról

A hatás nyomon követése

A befogadó viselkedés és az osztálytermi együttműködés fejlődésének megfigyelése.

Terjesztés

A befogadásról szóló üzenetek kihelyezése az iskola területén.

Következő lépések

„Befogadás napja” vagy multikulturális rendezvény szervezése az iskolában.

Tanári önreflexió

• Mutattak a tanulók empátiát és megértést? 

• Össze tudták kapcsolni a tanulók a migrációval kapcsolatos kérdéseket az állampolgári értékekkel? 

Rövid leírás

Ebben a tevékenységben a tanulók „fenntarthatósági detektívekké” válnak, és kiderítik, milyen hatással vannak a környezetre a mindennapi uzsonnák és ebédek.

A tanulók egyetlen termék (például egy műanyagba csomagolt alma vagy egy gyümölcsleves doboz) útját követik végig az előállítástól a hulladékká válásig.

Az osztály hulladékfelmérést végez az ebédlőben: a szemetet komposztálható, újrahasznosítható és „örök szemét” (hulladéklerakóba kerülő) kategóriákba válogatja. Az egy hét alatt összegyűlt műanyag mennyiségének szemléltetésével a tanulók összekapcsolják saját szokásaikat az ENSZ 12. fenntartható fejlődési céljával (felelős fogyasztás és termelés) és a 14. céllal (óceánok és tengerek védelme – élet a víz alatt).

A projekt egy egész iskolára kiterjedő „Hulladékmentes uzsonna kihívással” zárul, amely a gyerekek számára is érthető módon népszerűsíti a körforgásos gazdaságot.

Tanulási célok

• A hulladékhierarchia megértése: a hulladékcsökkentés, az újrahasználat és az újrahasznosítás megkülönböztetése, és annak mérlegelése, melyik módszer a leghatékonyabb.

• Rendszerszintű gondolkodás: a termék életciklusának nyomon követése, és annak megértése, hogyan hat a helyben keletkező hulladék a világ óceánjaira és a tengeri élővilágra.

• Állampolgári felelősség: gyakorlati terv kidolgozása és bemutatása az iskolai műanyag-felhasználás csökkentésére.

Formátum / forrás linkje 

Interaktív forrás: The World's Largest Lesson – Goal 12

Javasolt felhasználás

• 4. modul – Bolygónk, a mi felelősségünk

• Feladat: „Szemétgaléria” készítése, ahol a tanulók feltüntetik, hány év alatt bomlanak le a különböző hulladékfajták (például egy műanyag palack – 450 év).

• Megbeszélés: miért csomagolnak egyes egészséges termékeket műanyagba? A tanulók keressenek „csupasz” (csomagolás nélküli) alternatívákat.

Rövid leírás

Ez a tevékenység megismerteti a tanulókat az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által megalkotott 17 fenntartható fejlődési céllal (SDG-k). A tanulók „SDG-szuperhősökké” válnak, és megvizsgálják, hogyan segítenek ezek a globális célok olyan nagy világméretű kihívások megoldásában, mint a szegénység, az éhezés, a környezetszennyezés, az egyenlőtlenség és a klímaváltozás.

A tanár bemutatja a 17 színes SDG-ikont, és elmagyarázza, hogy minden cél olyan, mint egy küldetés, amelynek célja 2030-ra egy jobb világ megteremtése. A tanulók kis csoportokban dolgoznak: kiválasztanak egy célt, és megvizsgálják:

• Milyen problémát old meg?

• Miért fontos?

• Mit tehetnek a gyerekek, hogy hozzájáruljanak?

A csoportok plakátot vagy rövid bemutatót készítenek a választott célról. Az osztályteremben „SDG-fal” készül, amely megmutatja, hogy mind a 17 cél összefügg egymással, és együtt működik.

A projekt egy osztályszintű cselekvési terv elkészítésével zárul, amely az egyik célhoz kapcsolódik, és megmutatja, hogy a fiatal állampolgárok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a világ jobb hely legyen.

Tanulási célok

• Globális tudatosság: a 17 SDG felismerése és céljuk megértése.

• Összefüggésekben való gondolkodás: annak megértése, hogy a globális problémák összefüggenek egymással.

• Aktív állampolgárság: olyan egyszerű cselekvések megnevezése, amelyekkel a gyerekek hozzájárulhatnak egy-egy SDG megvalósításához.

Formátum / forrás linkje

Interaktív forrás: The World's Largest Lesson – SDG for schools

Javasolt felhasználás

• 4. modul – Bolygónk, a mi felelősségünk.

• Feladat: „SDG-fal” készítése az osztályteremben, amelyen mind a 17 cél és a tanulók ötletei is megjelennek.

• Megbeszélés: Melyik SDG a legfontosabb a gyerekek számára? Összefüggnek-e egyes célok egymással? Hogyan járulhat hozzá Európa a megvalósításukhoz?

Rövid leírás

Ebben a tevékenységben a tanulók elképzelik, hogy 2100-ban múzeumi kurátorok. A feladatuk egy kis kiállítás összeállítása arról, hogyan oldotta meg Európa a 21. század fontos társadalmi és környezeti kihívásait.

Minden csoport kiválaszt egy SDG-t, és összekapcsolja egy európai értékkel, például a szolidaritással, az egyenlőséggel, a demokráciával, a befogadással, a felelősséggel vagy a fenntarthatósággal. Ezután a tanulók megterveznek egy kitalált múzeumi tárgyat, amely egy, a választott SDG-hez kapcsolódó sikeres európai intézkedést jelenít meg. 

A tárgy lehet rajz, újrahasznosított tárgy, digitális kép, jelképes műtárgy, plakát, egy jövőbeli újságcikk vagy egy rövid kiállítás; a csoportok végül bemutatják egymásnak a tárgyaikat.

Tanulási célok

- átgondolják, hogyan alakíthatják a mai döntések Európa jövőjét

- kreativitásukat és a vizuális kommunikációt használják az állampolgársággal és a fenntarthatósággal kapcsolatos gondolataik kifejezésére

- csoportban együttműködnek, és érthetően bemutatják ötleteiket másoknak

Formátum / forrás linkje

A tanulók elkészült munkái feltölthetők fényképként, plakátként, digitális diaként vagy rövid leírásként.

Javasolt felhasználás

Ez a tevékenység akkor használható, ha a tanulók már megismerték a 17 fenntartható fejlődési célt és az alapvető európai értékeket. Jól működik tantermi csoportmunkaként, de online tanuláshoz is átalakítható.

Javasolt óraszerkezet:

1. Bevezetés: a tanár röviden elmondja, hogy az osztály egy kitalált múzeumot hoz létre a 2100-as évből.
2. Csoportmunka: a tanulók kis csoportokat alkotnak. Minden csoport kiválaszt egy SDG-t és egy európai értéket.
3. A tárgy megtervezése: minden csoport elkészít egy múzeumi tárgyat, amely egy jövőbeli európai sikertörténetet jelképez.
4. Múzeumi tárgyleírás: a tanulók rövid leírást írnak a tárgyukhoz, amely elmagyarázza: mi a tárgy; melyik SDG-t jeleníti meg; melyik európai érték kapcsolódik hozzá; milyen problémát oldott meg Európa; milyen üzenetet hordoz a tárgy a jövő nemzedékeinek.
5. Kiállítás és bemutatás: a csoportok kiállítják a tárgyaikat, és bemutatják őket az osztálynak.
6. Önreflexió / Megbeszélés: a tanulók megbeszélik, milyen Európa felépítésében szeretnének részt venni

Rövid leírás

Ez a tevékenység helyhez kötött, kutatásalapú megközelítéssel vezeti be a tanulókat a légszennyezés fogalmába. Fő célja, hogy a tanulók azonosítsák és megértsék a lehetséges légszennyezési gócpontokat közvetlen iskolai környezetükben, miközben feltevéseket fogalmaznak meg és vitatnak meg a szennyezés forrásairól, például a közlekedésről vagy a fűtésről.

Kis csoportokban dolgozva a tanulók elemzik a környezetüket, kiválasztják a lehetséges mérési helyszíneket, és egyszerű környezettudományi érvekkel indokolják a választásukat. A tevékenység egy érzékelőeszköz energiafogyasztásával kapcsolatos egyszerű számításokat is tartalmaz, így összekapcsolja a környezettudatosságot az erőforrások hatékony használatával és a matematikai készségekkel.

Ez a forrás a kritikai gondolkodás, a közös problémamegoldás és a tudományos gondolkodás alapjainak fejlesztésével támogatja a modul tanulási céljait. Arra ösztönzi a tanulókat, hogy a helyi megfigyeléseiket tágabb környezeti és fenntarthatósági kihívásokhoz kapcsolják, összhangban olyan kulcskompetenciákkal, mint a rendszerszemléletű gondolkodás és a bizonyítékokon alapuló döntéshozatal. Emellett megalapozza a későbbi tevékenységeket, mert felkészíti a tanulókat a gyakorlati kísérletezésre, az adatgyűjtésre és az élő labor (living lab) alapú tanulási folyamatba való mélyebb bekapcsolódásra.

Tanulási célok

A tanulók:

• megértik a légszennyezés alapfogalmait

• feltevéseket fogalmaznak meg helyi környezeti problémákról

• azonosítják a lehetséges légszennyezési gócpontokat

• megbecsülik egy egyszerű mérőeszköz energiafogyasztását

Kapcsolódás az SDG-khez

• 3. SDG – Egészség és jóllét

• 11. SDG – Fenntartható városok és közösségek

• 13. SDG – Fellépés a klímaváltozás ellen

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

• környezeti felelősségvállalás

• aktív állampolgárság

• bizonyítékokon alapuló döntéshozatal

Korcsoport / szint

13–15 év (alsó középfok)

Előzetes tudás / előfeltételek

• alapvető ismeretek a környezetszennyezésről

• egyszerű matematika (szorzás, mértékegységek)

Időtartam

45 perc

Csoportméret és csoportalkotás

3–4 tanuló csoportonként

Helyszín

osztályterem

Eszközök és források

• munkalap

• térkép (digitális vagy nyomtatott)

• számológép

A közösség / az érintettek bevonása

Az iskolavezetés vagy a helyi önkormányzat bevonása

Akadálymentesség és befogadás

• vegyes képességű csoportok

• vizuális és szóbeli útmutatás

• választható egyszerűsített munkalap

Leírás

A tanulók azonosítják a lehetséges légszennyezési gócpontokat az iskolájuk körül, és megindokolják a választásukat. Feltevéseket fogalmaznak meg a szennyezés forrásairól (közlekedés, fűtés stb.), és kiválasztják a lehetséges mérési helyszíneket.

Kiszámítják egy érzékelőeszköz éves energiafogyasztását is, így összekapcsolják a környezettudatosságot az erőforrás-felhasználással.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

• a csoportos beszélgetés minősége

• a kiválasztott helyszínek indoklása

Összegző értékelés

rövid írásos magyarázat a kiválasztott helyszínről

Tanulói

önértékelés

„Egy dolog, amit a légszennyezésről megtanultam:…”

Társértékelés

„Az egyik erős gondolatod az volt, hogy…” / „Egy dolog, amiről szeretnék többet megtudni:…”

Dokumentálás, bizonyítékok és nyomon követés

Összegyűjtendő bizonyítékok

• térképek a bejelölt helyszínekkel

• csoportos munkalapok

A hatás nyomon követése

• az azonosított gócpontok száma

• a feltevések minősége

Terjesztés

Az osztály összefoglalójának kihelyezése az iskola faliújságjára vagy weboldalára.

Az összefoglaló közzétételre elküldhető az EuroCivic Lab projekt weboldalának (eurociviclab.eu) és közösségimédia-oldalainak. 

Következő lépések

• a végleges mérési helyszín kiválasztása

• valódi érzékelő bevezetése

Tanári önreflexió

Össze tudták kapcsolni a tanulók a helyi problémákat a tágabb környezeti kihívásokkal?

Tanulási célok

• Megérteni az európai polgárság és az SDG-k közötti kapcsolatot. 
• A fenntarthatósággal, az egyenlőséggel és a befogadással kapcsolatos kérdések feltárása.
• Oktatási célú kiállítási anyagok közös elkészítése.

Kapcsolódás az SDG-khez

Elsődleges SDG

• 13. SDG – Fellépés a klímaváltozás ellen 

Kapcsolódó SDG-k

• 4. SDG – Minőségi oktatás 

• 10. SDG – Egyenlőtlenségek csökkentése 

• 17. SDG – Partnerség a célok eléréséért

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

• Fenntarthatóság és környezeti felelősségvállalás
• Egyenlőség és befogadás
• Demokratikus részvétel
• Együttműködés az európai polgárok között

Korcsoport / szint

Alsó középfok – 13–16 év

Előzetes tudás / előfeltételek

Alapvető ismeretek a környezeti kérdésekről és az állampolgári nevelésről.

Időtartam

2 tanóra, összesen: 120 perc

Csoportméret és csoportalkotás

A tanulók 4–6 fős csoportokban dolgoznak.

Helyszín

Osztályterem, kiállítóterem vagy az iskola aulája.

Eszközök

• Csomagolópapír és filctollak
• Kinyomtatott SDG-ikonok
• Laptopok/táblagépek (választható)
• Ragasztó, olló, színes ceruzák
• Tablók, bemutatótáblák

A közösség / az érintettek bevonása

Hívjanak meg környezetvédő aktivistákat, helyi önkormányzati munkatársakat vagy fenntarthatósági klubokat a kiállításra.

Akadálymentesség és befogadás

• Rugalmas bemutatási lehetőségek (szóbeli, plakát, digitális diák) 
• Szerepmegosztás a tanulók eltérő erősségei szerint 
• Egyszerűsített SDG-ismertetők állnak rendelkezésre

Leírás

A tanulók közösen olyan kiállítást hoznak létre, amely összekapcsolja az európai polgárságot a fenntartható fejlődési célokkal. Minden csoport egy SDG-vel foglalkozik, és a következőket vizsgálja:

• az adott SDG-hez kapcsolódó kihívások 

• a fenntarthatóságot támogató európai intézkedések 

• helyi megoldások, amelyeket a tanulók népszerűsíthetnek 

A csoportok elkészítik:

• Plakátok 

• Modellek vagy ábrák 

• Rövid prezentációk 

• Figyelemfelhívó üzenetek 

A tevékenység egy kiállítási sétával zárul, amelyen a tanulók bemutatják munkájukat a látogatóknak.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

A tanár értékeli:

• a részvételt 

• Együttműködés 

• a kreativitást 

• az SDG-k megértését

Összegző értékelés

A csoportok beadják:

• Kiállítási anyagok 

• Rövid írásos magyarázat a csoport SDG-projektjéről

Tanulói

önértékelés

„Egy fenntartható cselekvés, amelyet a mindennapokban gyakorolhatok:…” 

„Az az SDG, amelyhez a legjobban kötődöm:…”

Társértékelés

A tanulók megfogalmaznak:

• pozitív visszajelzéseket 

• javaslatokat a fejlesztésre 

• kérdéseket az előadóknak

Dokumentálás, bizonyítékok és nyomon követés

Összegyűjtendő bizonyítékok

• Fényképek a kiállított anyagokról 

• A prezentációk felvételei 

• Tanulói önreflexiós lapok 

A hatás nyomon követése

• A környezettudatos gyakorlatok megfigyelése az iskolában 
• A fenntarthatósági klubokban vagy tevékenységekben való részvétel nyomon követése

Terjesztés

• A projektek kiállítása az iskola nyílt napján 
• A kiállítás fényképeinek megosztása az iskola felületein 
• Kiválasztott projektek bemutatása iskolai ünnepségeken, gyűléseken

Következő lépések

• Iskolai újrahasznosítási kampány indítása 
• Fenntarthatósági klub alapítása 
• Faültetési akció szervezése

Tanári önreflexió

Sikerült a tanulóknak hatékonyan összekapcsolniuk az SDG-ket az állampolgársággal? 

Melyik SDG-k keltették fel leginkább az érdeklődést? 

Hogyan építhetnének a jövőbeli projektek jobban a helyi közösségre?

Rövid leírás

A projekt során a tanulók kapcsolatba lépnek egy másik (más városban vagy országban működő) iskolával, hogy megosszák egymással a bolygóval kapcsolatos álmaikat. Miután megismerték a 17 fenntartható fejlődési célt (SDG-k), minden tanuló kiválaszt egy célt, amely számára a legfontosabb – például a 14. célt (tiszta óceánok) vagy a 2. célt (az éhezés felszámolása).

A tanulók kézzel készítenek egy „Ígéret-képeslapot”. Az elejére olyan világot rajzolnak, amelyben a választott cél már megvalósult. A hátoldalára felírnak egy egyszerű „ígéret-cselekvést”, amelyet vállalnak (például: „Megígérem, hogy újratölthető kulacsot használok”). Ezután a lapokat elküldik a partneriskolának. Amikor megérkeznek a partneriskola képeslapjai, a tanulók „Ígéretek globális falát” készítik el a folyosón, és láthatják, hogy a világ különböző pontjain élő gyerekek ugyanazon a fontos küldetésen dolgoznak együtt.

Tanulási célok

• Gondolatok közlése: a választott globális cél elmagyarázása egy kortársnak rajz és egyszerű szöveg segítségével.
• Kapcsolatépítés: annak megértése, hogy más helyeken élő tanulóknak is ugyanolyan reményeik és kihívásaik vannak a jövővel kapcsolatban.
• Személyes vállalás: egy kicsi, mindennapi cselekvés megnevezése, amely egy nagyobb célhoz járul hozzá. Gondolatok közlése: a választott globális cél elmagyarázása egy kortársnak rajz és egyszerű szöveg segítségével.

Formátum / forrás linkje

Tantárgyközi projekt (vizuális kultúra + állampolgári ismeretek / globális nevelés).
Alapja: az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak keretrendszere

Javasolt felhasználás

- Jól használható a fenntarthatóságról és az SDG-kről szóló órákon. 

- Digitális együttműködéshez is igazítható (például beszkennelt képeslapok, virtuális kiállítások).

- Leginkább a 17 SDG-ről szóló bevezető óra után érdemes megvalósítani, hogy a tanulók a képeslapok elkészítése előtt megértsék a célokat.

Rövid leírás

Ez a projekt a 12. fenntartható fejlődési célra (SDG 12) – felelős fogyasztás és termelés – összpontosít, és az osztálytermet laboratóriummá alakítja. Az első héten a tanulók „kutatócsoportokban” dolgoznak, és megszámolják, hány műanyag csomagolás van az uzsonnásdobozukban. Az osztályterem falára nagy, színes oszlopdiagramot készítenek, és figyelik a „Műanyaghegy” növekedését.

A második héten kezdődik az együttműködés: a tanulók a családjukkal és az iskolai menzával közösen „csomagolásmentes uzsonnákat” keresnek – műanyag nélküli ételeket, például banánt, narancsot vagy újrahasználható dobozban vitt gabonás kekszet. A cél az, hogy péntekig közös erővel a lehető legkisebbre csökkentsék a „Műanyaghegy” diagramot. A projekt egy „Csomagolásmentes uzsonnapiknikkel” zárul, amelyen megünneplik, mennyi hulladékot takarított meg a közösség csapatmunkával.

Tanulási célok

• Adatgyűjtés: egyszerű számítások és grafikonok gyakorlása, hogy láthatóvá váljon szokásaink hatása.

• Csapatmunka: együttműködés a szülőkkel és a menza dolgozóival az uzsonnázási szokások megváltoztatása érdekében.

• Problémamegoldás: kreatív módok keresése arra, hogyan lehet úgy étkezni, hogy ne keletkezzen „örök hulladék”.

Formátum / forrás linkje

„Forrás: Útmutató – Műanyagmentes iskolák”

Javasolt felhasználás

• Legjobban a „Zöld hét” vagy a környezetvédelmi hónap idején használható.

• Ha az osztálynak sikerül a felére csökkentenie a műanyaghulladékot, jutalmul vegyenek részt egy közös magültetésen.

Rövid leírás

Ebben a tevékenységben a tanulók egy kitalált európai várost terveznek, amely befogadja az újonnan érkezőket, például a menekülteket vagy a migráns családokat. A városnak segítenie kell az emberek beilleszkedését, erősítenie kell a helyi közösséget, és válság idején is támogatónak és ellenállónak kell maradnia.

Kiindulópontként a tanulók az OECD „International Migration Outlook 2025 – Key facts and figures” című infografikájának (Nemzetközi migrációs kilátások 2025 – Főbb tények és adatok) néhány kiválasztott adatát használják. A tanár 2–3 egyszerű adatot választ ki az infografikából, például a migrációs folyamatokról, a munkaerőpiaci részvételről vagy az oktatásban, az egészségügyben és a közösségi életben szükséges támogatásról.

Egy rövid beszélgetés után a tanulók csoportokban elkészítik egy befogadó európai város rajzos vagy digitális térképét. A várostérképen legalább öt befogadó helynek vagy szolgáltatásnak kell szerepelnie, például befogadó iskolának, nyelvi klubnak, közösségi háznak, egészségügyi tanácsadó pontnak, ifjúsági klubnak, önkéntes központnak vagy interkulturális fesztiválhelyszínnek.

Minden csoport bemutatja a városát, és elmagyarázza, hogyan segítik a megtervezett helyek a szolidaritást, a befogadást és az ellenálló képességet.

Tanulási célok

A tevékenység végére a tanulók képesek lesznek:

- egy infografika kiválasztott, migrációval kapcsolatos adatait egyszerűen és életkoruknak megfelelően értelmezni;

- felismerni az újonnan érkezők, a menekültek és a migráns családok szükségleteit egy helyi közösségben;

- összekapcsolni a migrációt, a szolidaritást és az ellenálló képességet az európai értékekkel és a fenntartható fejlődési célokkal

Formátum / forrás linkje

OECD-infografika: International Migration Outlook 2025 – Key facts and figures

Javasolt felhasználás

Ez a tevékenység csoportos tantermi foglalkozásként ajánlott, miután a migráció, a menekültek, a szolidaritás és a válsághelyzetekben való ellenálló képesség témáját már bevezették. Online vagy vegyes (blended) tanulásban is használható, ha a tanulók digitálisan készítik el a térképeiket.

A tanár először megkérdezi a tanulókat: „Mire lehet szüksége valakinek, amikor egy új országba vagy városba érkezik?” A tanulók ötletelnek a lehetséges szükségletekről, például iskola, barátok, nyelvi segítség, egészségügyi ellátás, biztonság, lakhatás, munka, közösségi programok és megbízható információk.

Ezután a tanár bemutat 2–3 kiválasztott adatot az OECD-infografikából. A tanulók megbeszélik, mit mutatnak az adatok, miért lehetnek fontosak egy európai város számára, és hogyan reagálhat egy közösség támogató és befogadó módon.

A tanulók csoportokban megtervezik a saját kitalált európai városukat. A térképen szerepeljen:

• a város neve;

• legalább öt befogadó hely vagy szolgáltatás;

• rövid magyarázat arról, hogy az egyes helyek kit és hogyan segítenek;

• legalább egy-két utalás az OECD adataira;

• a kapcsolódó SDG-k;

• a kapcsolódó európai értékek;

• egy rövid üzenet, amely befejezi a mondatot: „Egy befogadó európai város azért erős, mert…”

A tevékenység arra ösztönzi a tanulókat, hogy a migrációt ne a félelem forrásaként lássák, hanem olyan közösségi kihívásként, amelyre szolidaritással, együttműködéssel és kreatív helyi megoldásokkal lehet választ adni.

Rövid leírás

Ebben a tevékenységben a tanulók megnézik Emma Bryce „What really happens to the plastic you throw away” (Mi történik valójában a kidobott műanyaggal?) című TED-Ed-videóját. A videó három műanyag palack lehetséges útját követi végig, miután kidobták őket: az egyik egy hulladéklerakóba kerül, a másik az óceánba jut, a harmadikat pedig újrahasznosítják.

A videó megnézése után a tanulók kis csoportokban megvizsgálják, hogyan kapcsolódnak a mindennapi fogyasztói döntések a fenntartható fejlődési célokhoz és az európai értékekhez. Minden csoport kiválaszt egy műanyag tárgyat, például egy palackot, egy élelmiszer-csomagolást vagy egy műanyag zacskót, és rajzos vagy digitális formában elkészíti a tárgy „életútját”.

A tanulók bemutatják, mi történhet a tárggyal a használat után, milyen környezeti problémákat okozhat, és milyen felelősebb alternatívákat választhatnak a fiatal európaiak. A tevékenység arra ösztönzi a tanulókat, hogy kritikusan gondolkodjanak a hulladékról, az újrahasznosításról, a felelős fogyasztásról és arról, mi a saját szerepük egy fenntarthatóbb Európa építésében.

Tanulási célok

A tevékenység végére a tanulók képesek lesznek:

• megértik a műanyaghulladék környezeti hatását; 

• elmagyarázzák, mi lehet a műanyaghulladék sorsa, például hulladéklerakó, környezetszennyezés vagy újrahasznosítás; 

• összekapcsolják a műanyagszennyezést a fenntartható fejlődési célokkal

Formátum / forrás linkje

Javasolt felhasználás

Ez a tevékenység a fenntartható fejlődési célok – különösen a 12., a 13. és a 14. SDG – bevezetése után használható. Jól működik tantermi oktatásban, projektalapú tanulásban vagy online tanulási környezetben is.

Javasolt óraszerkezet:

1. Ráhangoló beszélgetés: a tanár megkérdezi a tanulókat, milyen műanyag tárgyakat használnak naponta, és szerintük mi történik ezekkel, miután kidobják őket.
2. Videónézés: a tanulók megnézik a TED-Ed-videót, és jegyzetelnek a műanyag palack három lehetséges útjáról.
3. Csoportos megbeszélés: a tanulók kis csoportokban megbeszélik a videóban bemutatott környezeti következményeket, és azonosítják a kapcsolódó SDG-ket.
4. Kreatív feladat: minden csoport kiválaszt egy műanyag tárgyat, és rajzos vagy digitális formában elkészíti az „életútját”. Legalább három lehetséges utat mutatnak be: 

• hulladéklerakó

• a természet vagy a vizek szennyezése

• újrahasznosítás vagy újrafelhasználás

5. Kapcsolódás az európai felelősségvállaláshoz: a tanulók kiegészítik munkájukat egy résszel arról, mit tehetnek a fiatal európaiak, az iskolák vagy a helyi közösségek a műanyaghulladék csökkentéséért. 

6. Bemutatás: a csoportok bemutatják munkájukat az osztálynak. 

7. Önreflexió / Megbeszélés: az osztály megbeszéli, hogyan válhat a felelős fogyasztás az európai identitás és az aktív állampolgárság részévé.

Rövid leírás

Ez a rövid oktatóvideó bemutatja a 17 fenntartható fejlődési célt (SDG-t), és elmagyarázza, hogyan kapcsolódnak olyan európai értékekhez, mint a szolidaritás, az egyenlőség, a demokrácia és a fenntarthatóság. A tanulók megismerik, hogyan támogatja az Európai Unió az országok és az állampolgárok együttműködésével az éghajlatvédelmet, a minőségi oktatást, a társadalmi befogadást és a felelős fogyasztást.

A videó nézése közben a tanulók figyeljenek arra,

• mely SDG-k jelennek meg leginkább a mindennapi életben,

• hogyan támogatja az uniós együttműködés a fenntartható fejlődést,

• példák arra, mit tehetnek a fiatalok a saját lakóhelyükön,

• az európai identitás és a globális felelősség közötti kapcsolatok.

Javasolt megfigyelési kérdések:

• Mely SDG-k tűnnek a legfontosabbnak Európa jövője szempontjából?

• Hogyan járulhatnak hozzá a tanulók a fenntartható fejlődéshez?

• Miért van szükség együttműködésre a globális kihívások megoldásához?

A tevékenység fejleszti a fenntarthatósági tudatosságot és az aktív állampolgárságot, valamint elmélyíti a közös európai felelősség megértését.

Tanulási célok

A fő fenntartható fejlődési célok megnevezése.

Az uniós értékek és a fenntarthatóság közötti kapcsolat megértése.

Gondolkodás az egyéni és a közösségi felelősségről.

Formátum / forrás linkje

Take Action for the Sustainable Development Goals

Javasolt felhasználás

Bevezető tantermi tevékenységként, beszélgetésindítóként vagy az európai identitáshoz és a fenntarthatósághoz kapcsolódó otthoni reflexiós feladatként használható.

Rövid leírás

A tanulók egy infografikát elemeznek az európai zöld megállapodásról és a körforgásos gazdaságról. A képi anyag bemutatja, hogyan járul hozzá a komposztálás, az újrahasznosítás és a hulladékcsökkentés a fenntarthatósághoz és az éghajlatvédelemhez Európában. Az infografika értelmezése közben a tanulók felfedezik, milyen kapcsolat van a mindennapi környezetbarát cselekedetek és a tágabb európai fenntarthatósági célok között.

Az infografika elemzése során a tanulók figyeljenek a következőkre:

• a bemutatott fő környezeti kihívások,

• hogyan csökkenti a komposztálás és az újrahasznosítás a hulladék mennyiségét,

• az egyéni viselkedés és az éghajlatvédelem közötti kapcsolatok,

• hogyan segítik a körforgásos gazdasági megoldások a zöldebb Európát.

Javasolt megfigyelési kérdések:

• Milyen környezeti problémákat emel ki az infografika?

• Mely megoldások tűnnek a leghatékonyabbnak, és miért?

• Hogyan járulhatnak hozzá a fiatalok a hulladék csökkentéséhez?

• Mit sugall az infografika az együttműködés fontosságáról a környezetvédelemben?

A tevékenység fejleszti a képi információk értelmezését, a kritikai gondolkodást és a fenntarthatósági tudatosságot, miközben elmélyíti az európai környezeti felelősség megértését.

Tanulási célok 

A körforgásos gazdaság alapelveinek megértése.

Az uniós zöld megállapodás és a fenntarthatósági célok közötti kapcsolatok felismerése.

Gondolkodás az egyéni felelősségről a környezetvédelemben.

Formátum / forrás linkje 

Uniós zöld megállapodás

Javasolt felhasználás

Rövid tantermi beszélgetésként, fenntarthatósági projekt indításaként vagy az éghajlatvédelemhez és a felelős fogyasztáshoz kapcsolódó SDG-k bevezetéseként használható.

Rövid leírás

Ez a rövid animációs videó bemutatja az európai zöld megállapodás fő céljait, és elmagyarázza, hogyan kívánja az Európai Unió 2050-re elérni a klímasemlegességet. A tanulók olyan témákat járnak körül, mint a megújuló energia, a tisztább közlekedés, a biológiai sokféleség védelme és a fenntartható életmód, és közben átgondolják, hogyan kapcsolódik a környezeti felelősség az európai együttműködéshez és állampolgársághoz.

A videó nézése közben a tanulók figyeljenek arra,

• a videóban kiemelt környezeti kihívások,

• hogyan működnek együtt az uniós országok az éghajlatvédelemben,

• példák fenntartható megoldásokra a mindennapi életben,

• hogyan járulhatnak hozzá a polgárok és a fiatalok a zöldebb közösségekhez.

Javasolt megfigyelési kérdések:

• Miért fontos az éghajlatvédelem Európa jövője szempontjából?

• A videóban bemutatott megoldások közül melyek tűnnek a leghatékonyabbnak?

• Hogyan támogathatják a fiatalok a fenntarthatóságot a saját lakóhelyükön?

A tevékenység fejleszti a környezettudatosságot és a kritikai gondolkodást, valamint elmélyíti annak megértését, hogy a fenntarthatóság közös európai felelősség.

Tanulási célok

Az európai zöld megállapodás fő céljainak megértése.

A fenntarthatóság és az európai együttműködés közötti kapcsolatok felismerése.

Gondolkodás az egyéni felelősségről a környezetvédelemben.

Formátum / forrás linkje

Az európai zöld megállapodás – ígéret a jövő nemzedékeinek (Európai Bizottság)

Javasolt felhasználás

Bevezető tantermi tevékenységként, beszélgetésindítóként vagy az SDG-khez és az éghajlatvédelemhez kapcsolódó órák előkészítéseként használható.

Rövid leírás

Az „All Aboard For Global Goals!” című videó az Egyesült Nemzetek Szervezete és a népszerű Thomas & Friends (Thomas, a gőzmozdony) gyereksorozat együttműködésében készült. A videó a gyerekek számára is érthető, egyszerű módon mutatja be a fenntartható fejlődési célokat (SDG-k), például azon keresztül, hogy „hasznos mozdonynak” (jó állampolgárnak) lenni és segíteni a barátainkon.

Az ismerős szereplőknek köszönhetően a fenntarthatóság és az egyenlőség céljai személyesebbé és könnyebben érthetővé válnak. A középpontban a kedvesség, az erőforrások megosztása és a környezet mindennapi óvása áll.

Tanulási célok

• A csapatmunka és a kedvesség értékeinek összekapcsolása a globális célok elérésével.

• Annak felismerése, hogy az iskolai és otthoni apró, mindennapi cselekedetek hogyan járulnak hozzá a tágabb globális célokhoz.

Formátum / forrás linkje

Javasolt felhasználás

• Leginkább a fiatalabb tanulók számára ajánlott (5–8 évesek).

• Bevezető tevékenységként ajánlott egy osztályszintű „Céltábla” készítésekor, amelyre a tanulók felírják a kedves cselekedeteket, a segítségnyújtást vagy az újrahasznosítást.

Rövid leírás

Ebben a videóban Malala Yousafzai mutatja be a fenntartható fejlődési célokat a világ gyerekeinek. A 17 cél a bolygó közös „teendőlistájaként” jelenik meg, amely három fő témát emel ki: a szegénység megszüntetését, az egyenlőtlenség elleni küzdelmet és a klímaváltozás megállítását.

Az animáció leegyszerűsíti a bonyolult globális problémákat, és segít a gyerekeknek úgy elképzelni a világot, mint közös otthont, amelynek védelméhez és helyreállításához mindenki segítségére szükség van.

Tanulási célok

• A 17 globális cél felismerése a bolygó jövőjét szolgáló közös „teendőlistaként”.

• Annak megértése, hogy az egyéni cselekedetek – még a gyerekeké is – hozzájárulnak a globális kihívások megoldásához.

Formátum / forrás linkje

Javasolt felhasználás

• Bevezető, figyelemfelkeltő tevékenység a fenntartható fejlődési célokról (SDG-k) szóló órához.

• Folytatás: a tanulók válasszanak ki három célt a „teendőlistáról”, és rajzolják le, hogyan nézne ki, ha az adott cél sikeresen megvalósulna („teljesítve”).