Tananyag

1. Bevezetés

Te is Európa vagy! – A fenntartható fejlődési célok és az európai identitás kapcsolata

Mi köze a világ megmentésének az iskolához? Elég sok.

Európában és az egész világon egyre több fiatal ismeri fel, hogy a döntéseik, ötleteik és tetteik a bolygó jövőjére is hatással vannak. Sokan gondolják úgy, hogy nem csak a felnőttek és a kormányok feladata foglalkozni az olyan sürgető globális problémákkal, mint a klímaváltozás, a szegénység, az egyenlőtlenség és a környezet károsítása. Itt válnak fontossá a fenntartható fejlődési célok (SDG-k) (UN 2015).

A 17 fenntartható fejlődési cél (SDG), amelyet az ENSZ 2015-ben fogadott el, közös célt ad mindenkinek: 2030-ra egy fenntarthatóbb, igazságosabb és békésebb világot szeretnénk. A célok olyan nagy problémákkal foglalkoznak, amelyek az egész világot érintik, például a szegénységgel, az éhezéssel, az oktatáshoz való hozzáféréssel, a tiszta vízzel, a nemek közötti egyenlőséggel, a felelős fogyasztással, a klímavédelemmel és az országok közötti együttműködéssel. Ezek a célok nem távoli politikai elképzelések. Közvetlenül hatnak a fiatalok életére most és a jövőben is. A fenntartható fejlődési célokat az 1. ábra mutatja be.

1. ábra: A fenntartható fejlődési célok (forrás: ENSZ, https://unis.unvienna.org/unis/en/topics/sustainable_development_goals.html)

Az SDG-k sok különböző területet fednek le, de néhány fő csoportba sorolhatók. Egyes csoportok a társadalmi igazságosságra és az egyenlőségre összpontosítanak: ilyen a szegénység felszámolása, az oktatás javítása, az egyenlőtlenségek csökkentése és a nemek közötti egyenlőség előmozdítása. Mások a környezettel foglalkoznak: védik az ökoszisztémákat, fellépnek a klímaváltozás ellen, és gondoskodnak a tiszta vízről. A harmadik csoport a gazdasági és közösségi fejlődésről szól, ide tartozik például a megfizethető energia, a tisztességes, jó munkahelyek, az új ötletek, a természetközeli megoldásokat alkalmazó, környezetbarát városok és a felelős fogyasztás. Végül pedig fontos az együttműködés és a partnerségek kialakítása, mert az emberek és az országok egyedül nem tudnak tartós változást elérni.

Miért fontos ez a tanulóknak? Az SDG-k azért fontosak, mert arról a világról szólnak, amelyben a fiatalok élni fognak és amelyet alakítani fognak. A tanulók azért ismerkednek meg velük, hogy jobban megértsék a globális problémákat, átgondolják a saját felelősségüket, és lássák, hogy már a kis tettek is nagy változást hozhatnak.

Ez szorosan összefügg azzal is, mit jelent európainak lenni. Az európai identitást nem csak a zászló és a himnusz jelképezi. Olyan értékeken is alapul, mint a szolidaritás, az emberi jogok, a demokrácia, a sokszínűség és a fenntarthatóság. Ezek az értékek nem csupán elképzelések: megjelennek abban, hogyan döntenek és hogyan élnek az emberek a közösségeikben (EU Commission 2014; Erasmus+ & European Solidarity Corps, 2024).

A szolidaritás azt jelenti, hogy segítünk egymásnak, és vigyázunk, hogy senki ne maradjon le. Sokféle szinten megvalósulhat: az európai országok együttműködésétől egészen azokig az apró tettekig, amelyeket az emberek az iskolában vagy a helyi közösségükben tesznek, például segítenek másoknak, kiállnak a kirekesztés ellen, vagy gondoskodnak róla, hogy mindenki bekapcsolódhasson (European Centre for Development Policy Management, 2023).

Az emberi jogok azok az alapvető jogok és szabadságok, amelyek mindenkit megilletnek, függetlenül attól, hogy milyen nemzetiségű, nemű, vallású vagy társadalmi hátterű. Ide tartozik többek között az oktatáshoz való jog, a szólásszabadság, az egyenlő bánásmódhoz való jog és a magánélethez való jog (Universal Declaration of Human Rights, 1948). Az Európai Unió egyik fő alapgondolata az emberi jogok tisztelete.

A demokrácia azt jelenti, hogy az emberek elmondhatják a véleményüket, és részt vehetnek az életüket érintő döntésekben. A tanulók már az iskolai közösségükben is láthatják működés közben a demokráciát: a diákönkormányzatban, a vitákban és akkor, amikor közösen hoznak döntést. A demokrácia több, mint szavazás: arról is szól, hogy felelősséget vállalunk, részt veszünk és tiszteljük a többieket.

Egy másik fontos európai érték a sokszínűség. Az Európai Unió sok országból, kultúrából és nyelvből áll, a fő gondolata mégis az „Egység a sokféleségben”. Ez azt jelenti, hogy különbözőnek lenni nem rossz, hanem jó dolog. Ha megismerjük a többieket, és nyitottak vagyunk a különböző nézőpontokra, Európa összetartóbb és befogadóbb hellyé válik.

Az SDG-k és az európai értékek jól kiegészítik és erősítik egymást. Például a 4. cél: Minőségi oktatás az esélyegyenlőség európai elvére épül. Az 5. cél: Nemek közötti egyenlőség azt a gondolatot támogatja, hogy mindenkivel tisztelettel kell bánni, és mindenkit ugyanazok a jogok illetnek meg. A 13. cél: Fellépés az éghajlatváltozás ellen szorosan kapcsolódik Európa vállalásához, hogy környezetbarát és felelős lesz a klímaváltozás kérdésében (Oxfam 2016, New Line Inst. 2024, European Commission 2025). A 16. cél: Béke, igazság és erős intézmények megmutatja, mennyire fontos Európában a demokrácia, a béke és a jogállamiság.

Ha a tanulók az SDG-k megvalósításáért dolgoznak, ezzel az európai értékeket is tettekre váltják. Így aki aktívan részt vesz a fenntarthatóságért, az egyenlőségért és a közösségi életért végzett munkában, az európai polgárként is cselekszik.

Ehhez a fiataloknak sokféle készségre és hozzáállásra van szükségük. Ezek közül néhány: aktív állampolgárság, kezdeményezőkészség, demokratikus gondolkodás, együttműködés, felelősségvállalás a környezetért, jövőben való gondolkodás, a világ dolgainak ismerete, nyitottság más kultúrák iránt, a fenntarthatóság ismerete, rendszerszemléletű gondolkodás, valamint a közös értékeken alapuló döntéshozatal. Ezek a „szuperképességek” nem különleges adottságok. Tanulással, együttműködéssel és cselekvéssel bárki fejlesztheti őket.

A tanulók sokféleképpen bekapcsolódhatnak. Az iskolák szervezhetnek a fenntarthatóságra és a sokszínűségre figyelmet felhívó programokat, például energiatakarékossági kampányokat, szelektív hulladékgyűjtést, közösségi kerteket vagy kreatív projekteket, például plakátokat, podcastokat vagy előadásokat. A tanulók részt vehetnek nemzetközi programokban is, például az Erasmus+ vagy az eTwinning programban, ahol a világ más tájain élő fiatalokkal oszthatják meg ötleteiket és tapasztalataikat.

A legfontosabb üzenet, amelyet érdemes megjegyezni: a fiatalok számítanak, bármilyen kicsik is. Az SDG-k nem csak a politikusok és a nemzetközi szervezetek céljai. A tanulóknak is lehetőséget adnak arra, hogy tanuljanak, bekapcsolódjanak és tegyenek valamit. Az európai identitás több, mint a múlt. A jövőről is szól, és azokról az értékekről, amelyek szerint a fiatalok élni szeretnének.

A tanulók már most is segítenek fenntarthatóbbá és befogadóbbá tenni Európát azzal, hogy kritikusan gondolkodnak, felelősen cselekszenek, és bekapcsolódnak a közösségük életébe.

1.1. Célok és tanulási eredmények

A modul céljai:

A projekt egyik célja, hogy összekapcsolja az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célját az Európai Unió alapvető értékeivel és identitásával. A kézikönyv gyakorlati útmutatót kíván adni a tanároknak ahhoz, hogy a tanórai tanulást valós kihívásokhoz kössék, és felkészítsék a tanulókat a felelős, aktív állampolgárságra egy fenntartható és befogadó Európában.

A modul azt vizsgálja, hogyan tükrözik a 17 SDG az EU alapelveit, például az egységet, az együttműködést, a szolidaritást, az emberi méltóság tiszteletét, az egyenlőséget és az emberi jogokat. A tanároknak és az oktatásnak kulcsszerepük van abban, hogy a fiatalok kompetenciái fejlődjenek és tanulási folyamatokat sajátítsanak el, hogy az SDG-k beépüljenek a tanításba, hogy erősödjön a kritikai gondolkodás és az együttműködés, valamint hogy a tanulók aktívan bekapcsolódjanak (tevékenység általi tanulás) (European Commission 2022).

A modul tanulási céljai:

A modul elvégzése után a tanárok, később pedig a tanulók képesek lesznek:

1. A fenntartható fejlődési célok (SDG-k) megértése és az uniós folyamatokkal való kapcsolatuk felismerése: a tanulók megismerik a 17 SDG meghatározását, azt, hogyan épülnek egymásra, és mi a globális jelentőségük, valamint kritikusan megvizsgálják, hogyan illeszkednek az olyan uniós stratégiákba, mint az európai zöld megállapodás.
2. Az alapvető európai értékek beépítése a fenntarthatósági cselekvésbe: a bemutatott példák segítségével a tanárok képesek lesznek arra ösztönözni a tanulókat, hogy a szolidaritást és a közös felelősséget összekapcsolják a klímavédelemmel és a környezeti kihívásokkal, a GreenComp (a fenntarthatósági kompetenciák európai kerete) értékeivel összhangban (GreenComp 2022).
3. Aktív, projektalapú pedagógiai módszerek alkalmazása: a tanárok a problémaalapú tanulás (PBL), digitális eszközök és az élő labor (living lab) módszereinek segítségével fejlesztik leendő tanulóik aktív állampolgári kompetenciáit.
4. Az aktív európai és globális állampolgárság fejlesztése: a tanulók elsajátítják azokat az alapvető készségeket (például rendszerszemléletű gondolkodás, értékorientáció, együttműködés), amelyek ahhoz szükségesek, hogy aktív, felelős polgárként hozzájáruljanak egy igazságos, befogadó és klímatudatos Európához.
5. Közösségi partnerségek kialakítása és az eredmények értékelése: a modul útmutatást ad a helyi partnerekkel (önkormányzatokkal, civil szervezetekkel) való együttműködéshez, valamint az SDG-projektek hatásának nyomon követésére és értékelésére szolgáló átfogó stratégiák megvalósításához.
6. Az Európában zajló természeti és társadalmi folyamatok kritikus elemzése.

2. Az SDG-k európai keretben

Mi a 17 SDG, és hogyan építi be őket az EU (zöld megállapodás, európai szemeszter, helyreállítás).

• Aki az SDG-kért dolgozik, az európai polgárként is cselekszik.

Az SDG-k csoportosítása

A 17 cél legalább négy nagy csoportba sorolható:

1. A társadalmi igazságosságot erősítő célok: ide tartozik az 1., a 2., a 4. (Minőségi oktatás), az 5. (Nemek közötti egyenlőség) és a 10. cél (Egyenlőtlenségek csökkentése).

2. A természeti környezet védelmét hangsúlyozó célok: ide tartozik a 13. (Fellépés az éghajlatváltozás ellen), a 6. (Tiszta víz), a 14. (Óceánok és tengerek védelme) és a 15. cél (Szárazföldi ökoszisztémák védelme).

3. A gazdasági, technológiai és pénzügyi folyamatokhoz kapcsolódó célok: az ENSZ ügyel arra, hogy a fenntarthatóság ezeken a területeken is hangsúlyosan jelen legyen (7., 8., 9., 11. és 12. cél).

4. Az együttműködés célja: az ENSZ felismerte, hogy együttműködés nélkül nem lehet valódi változást elérni (17. cél).

Hogyan építi be az EU az SDG-ket?

Az SDG-k és az európai értékek kéz a kézben járnak, és közös célokat szolgálnak: egy igazságosabb, zöldebb és befogadóbb világot.

A források az alábbi módon mutatják be az SDG-k beépítését:

A zöld megállapodás: az Európai Unió a Zöld Európa vagy zöld megállapodás néven ismert kezdeményezésen keresztül aktívan beépíti a 13. célt (Fellépés az éghajlatváltozás ellen).

• Cél: az EU 2050-re klímasemlegessé szeretne válni.

• Működés: ez azt jelenti, hogy az EU tagállamai a nettó nulla CO₂-kibocsátás elérésére törekszenek.

• Részvétel: a cél elérésében a háztartásoknak és a vállalkozásoknak egyaránt szerepük lesz.

További kapcsolódási pontok

A források közvetlen kapcsolatot mutatnak ki más konkrét SDG-k és az alapvető európai értékek között is:

• A 4. cél (Minőségi oktatás) az európai egyenlőséghez kapcsolódik: azt hangsúlyozza, hogy Európában mindenki tanulhat, bármilyen hátterű is.

• Az 5. cél (Nemek közötti egyenlőség) az egyenlő jogok mindenkinek európai elvéhez kapcsolódik, vagyis senki sem kerülhet hátrányba a neme miatt.

• A 16. célt (Béke, igazság) a demokrácia és a jogállamiság támogatja, és ez erősíti azt a békeprojektet, amelyben a szabályok mindenkit védenek a kontinensen.

3. Ahol az identitás és az SDG-k találkoznak

Az Európai Uniónak erős alapértékei vannak, például a szolidaritás és a befogadás, az emberi jogok és a méltóság, a jogállamiság, a demokrácia és az egyenlőség. Ezek az értékek a 17 fenntartható fejlődési célban is megjelennek.

Az EU elkötelezett a fenntartható fejlődés és a „senki ne maradjon le” elv mellett. A szolidaritás révén az EU ösztönzi a kölcsönös támogatást, a társadalmi igazságosságot és a méltányos fejlődést.

A jogállamisággal való kapcsolat a 16. célban (Béke, igazság és erős intézmények) jelenik meg. Ha az SDG-k beépülnek a nemzeti és az iskolai gyakorlatba, az megmutatja, hogy egy egységes, fenntartható Európa felépítése közös értékek, kompetenciák és büszkeség megteremtését jelenti.

Az EU szakpolitikái az egyenlőséget és a tisztességes munkakörülményeket is támogatják, összhangban az 5. céllal (Nemek közötti egyenlőség) és a 10. céllal (Egyenlőtlenségek csökkentése).

Az EU tagállamainak közös céljaik vannak, ilyen például az európai zöld megállapodás. Ez azt is jelenti, hogy a nemzeti rendszerekbe beépített SDG-knek közös európai kerete és nyelve van.

Közös gondolkodásmódot is teremt, mivel az SDG-kkel való munkához határokon átnyúló és interdiszciplináris megközelítésre van szükség, amely kölcsönös tiszteleten és közös célokon alapul.

Az EU klímapolitikája a közös felelősségen alapul, és hangsúlyozza, hogy a hatékony megoldásokhoz összehangolt fellépésre van szükség minden tagállamban és a társadalom minden területén. A fenntarthatóságra nevelés beépítésével a tanárok segítenek a tanulóknak megérteni, hogy a környezeti kihívások kezelése a közös európai értékek (például a szolidaritás és a közös felelősség) ügye.

Az SDG-k népszerűsítése erősíti a demokrácia, az emberi jogok és a sokszínűség tiszteletét, amelyek az SDG-knek és az európai projektnek egyaránt alapjai. A nemzeti példák (például Litvánia és Törökország erőfeszítései) megerősítik az EU „egység a sokféleségben” elvét, és lehetőséget adnak a polgároknak, hogy konkrét tettekkel vegyenek részt a közös értékek megvalósításában.

A közös európai identitás és az SDG-k kapcsolatát egy többnyelvű zenekarként képzelhetjük el. Minden ország (zenekari tag) megtartja a saját hangszerét és kulturális stílusát (identitását), de mindannyian ugyanazt a közös kottát (az SDG-ket) követik. A zene harmóniája (az egység) a közös értékekből (szolidaritás, méltóság) fakad, a sikeres előadás (a fenntartható fejlődés) pedig csak akkor jön létre, ha mindenki felelősen és együttműködve játszik (közös célok).

4. A fogalmaktól a gyakorlatig

A tanárok fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a fenntartható fejlődési célokat (SDG-ket) beépítsék az oktatásba, és áthidalják a szakadékot a magas szintű uniós szakpolitikai keretek és a helyi, gyakorlati közösségi problémák között. A megközelítés három fő lépése: az európai háttér megértése, a helyi környezet felmérése és a releváns SDG-k kiválasztása.

1. Uniós szintű keretek és az alapvető kapcsolat

Az ENSZ 17 SDG-je szorosan kapcsolódik az Európai Unió (EU) alapelveihez és identitásához, és olyan közös értékeket tükröz, mint a szolidaritás, az együttműködés, az emberi méltóság és az egyenlőség.

Integrált uniós stratégiák:

Az EU rendszeresen beépíti az SDG-ket stratégiai kereteibe, így biztosítva, hogy a fenntarthatósági célokkal minden tagállamban következetesen foglalkozzanak (European Commission 2022). A fogalmi alapot adó legfontosabb uniós keretek:

• Európai zöld megállapodás: az EU átfogó szakpolitikai kerete, amelynek célja a klímasemlegesség elérése 2050-re, és amely közvetlenül támogatja például a Tiszta energia (7. cél), a Fellépés az éghajlatváltozás ellen (13. cél) és a Fenntartható városok (11. cél) célokat. A zöld megállapodás keretében indított kezdeményezések, például az Igazságos Átmenet Alap, biztosítják, hogy a kiszolgáltatott közösségek védelmet kapjanak az átállás során.

• GreenComp: ez az európai fenntarthatósági kompetenciakeret meghatározza a fenntartható élethez és cselekvéshez szükséges készségeket, ismereteket és értékeket, összhangban az EU méltányossági és befogadási elveivel.

• Global Gateway: ez az uniós stratégia egy globális beruházási stratégia, amely a fenntartható infrastruktúra, a digitális átalakulás és a tiszta energia fejlesztésének finanszírozásával támogatja az SDG-k nemzetközi megvalósítását.

2. Helyi relevancia és a fogalmak „lefordítása”

A (WP2-ben készült) kézikönyv hangsúlyozza a pedagógusok szerepét abban, hogy az SDG-ket egyetemes keretként mutassák be, majd az európai környezetbe helyezzék őket, kiemelve, hogyan erősítik az uniós értékek (például a demokrácia és az aktív állampolgárság) a célokat (Oxfam 2016).

„Glokális” kapcsolat

A gyakorlati megvalósítás kulcsa, hogy az iskolák „glokális” összekötőként működjenek: az európai környezeti és társadalmi normákat a helyi körülményekhez igazított mindennapi gyakorlatra fordítsák le.

Példák a helyi relevancia bemutatására:

• Magyarország: a Fenntarthatósági Témahét keretében a tanulók helyi tevékenységeken keresztül kapcsolódnak az SDG-khez, például hulladékcsökkentéssel (12. cél), biodiverzitás-sétákkal (15. cél) és digitális innovációval (9. cél).

• Litvánia: a Millennium Schools kezdeményezés földrajzi és társadalmi-gazdasági helyzettől függetlenül egyenlő oktatási esélyeket biztosít (4. cél).

• Törökország: a helyi zöld megállapodás cselekvési terve alapján megvalósuló helyi projektek, például a városi kertészeti projektek, a helyi élelmezésbiztonságot szolgálják (2., 11. és 12. cél), ami közvetlenül illeszkedik az uniós célkitűzésekhez (Ozdemir, 2019).

A problémák feltárása és az élő laborok

A releváns problémákat közös alkotással azonosítják. A tanárok arra ösztönzik a tanulókat, hogy a helyi önkormányzatokkal és szervezetekkel együttműködve, az erőforrások és szükségletek feltérképezésével mérjék fel a helyi helyzetet.

Az ilyen problémaalapú tanulási (PBL) együttműködések lehetővé teszik, hogy a tanulók a helyi kihívásokat „tanulási laboratóriumokká” (élő laborokká, living labs) alakítsák, például a helyi hulladékgazdálkodással vagy a klímaváltozással szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos kérdések vizsgálatával.

3. A kiemelt SDG-k kiválasztása

Annak érdekében, hogy az iskolai tevékenységek hatékonyak és célzottak legyenek, a kézikönyv konkrét útmutatást ad a prioritások meghatározásához.

A döntéshozatali folyamat

A kiemelt SDG-k kiválasztását a következő elvek irányítsák:

1. A közösségi szükségletek felmérése: a legfontosabb lépés a közösség szükségleteinek és erősségeinek felmérése a helyi érintettekkel együttműködve. Az SDG-ket (például a 13. célt a klímaváltozásra érzékeny régiókban vagy a 4. célt az alacsony írás-olvasási szintű közösségekben) a helyi viszonyokhoz kell igazítani.

2. A célterület kiválasztása: a helyi helyzet megértése után a pedagógusoknak és a tanulóknak ki kell választaniuk egy központi fenntarthatósági témát (például az energiaszegénységet vagy a biológiai sokféleség csökkenését), és kezelhető altémákra kell bontaniuk.

3. A tanulók bevonása: a tanulókat be kell vonni a döntéshozatali folyamatba, hogy erősödjön a cselekvőképességük és a felelősségérzetük.

4. Váltakozó megközelítés: az átfogó megértés érdekében javasolt a projektek témáját célról célra váltogatni, hogy a teljes SDG-paletta sorra kerüljön, beleértve a ritkábban tárgyalt célokat is, például a Nemek közötti egyenlőséget (5. cél) vagy az Óceánok és tengerek védelmét (14. cél).

5. Több SDG összekapcsolása: a legtöbb projekt szükségszerűen több SDG-t is érint, mert ezek rendszerszinten összefüggenek (például a hulladékmentességi kampányok a 12., a 13. és a 15. célt is érintik).

Ez a felépítés – amely az uniós keretekből indul ki, majd partnerségek és tanulók által vezetett projektek révén helyi környezetbe helyezi őket – biztosítja, hogy az oktatás ne csak tartalomátadásról szóljon, hanem arról is, hogy a tanulók tájékozottan és felelősen tudjanak cselekedni (European Commission 2019, 2022, 2023, European Sustainable Development Forum 2022).

5. Partnerségek, nyomon követés és helyi hatás

A 17 fenntartható fejlődési cél (SDG) beépítése az oktatási rendszerbe közösségi együttműködést igényel. Az iskolák egyedülálló helyzetben vannak ahhoz, hogy a környezeti változás és a közösségi szerepvállalás katalizátoraként működjenek. A partnerségek lehetővé teszik, hogy a tanulók érdemben részt vegyenek a közösségi életben, és ezzel megalapozzák egy befogadó és fenntartható Európát. Különösen a 17. cél (Partnerség a célok eléréséért) ösztönzi az ipar, az oktatás, a civil társadalom és a kormányok közötti együttműködést (UNESCO 2017).

1. Az erőforrások feltérképezése (ABCD-modell): a partnerségek kialakításának első lépése a közösségi erőforrások és szükségletek stratégiai feltérképezése legyen. A források az eszközalapú közösségfejlesztés (Asset-Based Community Development, ABCD) stratégiáját is javasolják, amely a közösség meglévő erősségeinek (tehetségek, helyszínek, kapcsolati hálók) azonosítására összpontosít.

2. Partnerek: a helyi önkormányzati szervek, a környezetvédelmi szervezetek, az ifjúsági központok, a kulturális intézmények és a vállalatok mind lehetséges partnerei az iskoláknak.

3. Közös megoldások: a partnereket több SDG-t is érintő, problémaalapú együttműködési forgatókönyvekkel lehet bevonni. Például a 11. cél (Fenntartható városok) és a 3. cél (Egészség) tiszta közlekedési programokon keresztül, a 16. cél (Béke és igazság) és az 5. cél (Nemek közötti egyenlőség) pedig emberi jogi szervezetekkel együttműködve.

4. Közös alkotás: ahhoz, hogy egy partnerség hatékony legyen, mindenkinek egyenlő mértékben kell hozzájárulnia a napirend kialakításához, a probléma meghatározásához és a terv kidolgozásához. Így a helyi intézmények, a családok, a civil csoportok és a tanulók is a tudás alkotóivá válnak, nem csupán befogadói.

4. Egyszerű nyomon követés és helyi hatásmutatók

A fenntartható fejlődési célok pedagógiai keretének sikeres megvalósításához sokoldalú, folyamatos és interaktív nyomonkövetési és értékelési (M&E) módszerekre van szükség. A nyomon követés a teljes SDG-palettán biztosítja az elkötelezettséget, a tanulást és a közös hatást.

Mutatók:

Részvétel vállalkozói kezdeményezésekben, a közeli vállalkozásokkal folytatott együttműködések száma és a digitális kompetenciák terén elért eredmények. Tanulói bizottságok: „SDG-munkacsoportok” alakíthatók a projektek értékelésének felügyeletére, így folyamatos visszajelzés és önreflexió biztosítható.

• Eszközök: a tanulók közösségi felmérésekkel, reflexiós naplókkal és digitális portfóliókkal rögzíthetik megállapításaikat.

• Értékorientáció: az európai identitás erősítése érdekében a reflexiós kérdőívek és megbeszélések azt is kövessék nyomon, hogyan fejlődik a tanulók szolidaritásérzete, demokratikus cselekvőképessége és interkulturális tudatossága.

Az eredmények terjesztése:

A tanulók iskolai platformokon, digitális tartalmak (infografikák, podcastok) készítésével vagy digitális portfóliókban oszthatják meg eredményeiket.

Az olyan európai digitális portálok, mint a School Education Gateway és az eTwinning, megkönnyítik, hogy az iskolák és az országok megosszák egymással hatástörténeteiket és eredményeiket. Az eredmények ilyen terjesztése lehetővé teszi, hogy az iskolák SDG-tevékenységei a tágabb uniós keretbe illeszkedjenek, és segíti az egymástól való tanulást és az összehasonlító értékelést európai szinten.

6. Felhasznált irodalom

Erasmus+ & European Solidarity Corps. (2024). Implementation guidelines green strategy. https://www.cmepius.si/wp-content/uploads/2024/11/implementation-guidelines-green-strategy-nov24-en.pdf

European Centre for Development Policy Management. (2023). Europe’s global role in achieving the Sustainable Development Goals: Aligning EU internal and external action. ECDPM. https://ecdpm.org/

European Commission. (2014). European Code of Conduct on Partnership in the framework of the European Structural and Investment Funds. https://ec.europa.eu/regional_pol icy/en/information/publications/guidelines/2014/european-code-of-conduct-on-partnership 

European Commission. (2019b). The European Green Deal. https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/priorities-2019-2024/european-green-deal_en

European Commission. (2022). Education and Training Monitor 2022 – Country Analysis. https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/911fefe6-5808-11ed-92ed-01aa75ed71a1/language-en

European Commission. (2023). Global Gateway: EU’s contribution to SDG implementation. https://international-partnerships.ec.europa.eu/policies/global-gateway_en

European Commission. (2025). Learning for the green transition and sustainable development. https://education.ec.europa.eu/focus-topics/green-education/learning-for-the-green-transition

European Sustainable Development Forum. (2022). Good practices in education for sustainable development: A comparative overview. ESDF Secretariat. https://esdf.eu/publications/esd-good-practices-2022

E-Twinning:  https://school-education.ec.europa.eu/en/etwinning

GreenComp – The European Sustainability Competence Framework. (2022). European Commission, Joint Research Centre. https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC128040

NewClimate Institute. (2024). EU Climate Partnerships – Fit for Purpose? https://newclimate.org/2024/02/12/eu-climate-partnerships-fit-for-purpose/

Ozdemir, A. (2019). Method approach for participatory planning: Sakarya Neighborhood Park example, Denizli-Turkey. Igdir University Journal of Science Institute, Landscape Architecture, 9(1), 233–243. https://doi.org/10.21597/jist.409777

Office of the United Nations High Commissioner for Human Rights. (2016). Human rights education and training: Achievements and challenges. United Nations. https://www.ohchr.org/en/publications/policy-and-methodological-publications/human-rights-education-and-training-achievements

Oxfam. (2019). The Sustainable Development Goals: A Guide for Teachers. https://oxfamilibrary.openrepository.com/bitstream/handle/10546/620842/edu-sustainable-development-guide-15072019-en.pdf?sequence=4&isAllowed=y

UNESCO. (2017). Education for Sustainable Development Goals: Learning Objectives. https://stairwaytosdg.eu/images/UNESCO_Education_for_Sustainable_Development_Goals_ENG.pdf

UN Sustainable Development Goals (2015): https://unis.unvienna.org/unis/en/topics/sustainable_development_goals.html

UN Universal Declaration of Human Rights (2018): https://www.un.org/en/about-us/universal-declaration-of-human-rights