Tantermi tevékenységek

8. tevékenység (élő labor):
Zöldebb iskolák a tanulók ötleteivel:
az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a fenntartható szokások népszerűsítése

Tanulási célok

Ennek az élő labor tevékenységnek a végére a tanulók:

-            Az élelmiszer-pazarlás fogalmának és a klímaváltozásra gyakorolt hatásának megértése.

-            Az iskola étkezési szokásainak (étkezde, uzsonna, otthonról hozott ebéd) elemzése a kockázatok és a lehetőségek azonosítására.

-            részt vesznek demokratikus párbeszédben, vitában és közös problémamegoldásban;

-            Reális élő labor-prototípusok kidolgozása az élelmiszer-pazarlás csökkentésére és a fenntartható fogyasztás népszerűsítésére.

-            A környezeti felelősségvállalás összekapcsolása olyan uniós értékekkel, mint a fenntarthatóság, a szolidaritás és az aktív állampolgárság.

Kapcsolódás az SDG-khez

Ez az élő labor-tevékenység a következőkhöz kapcsolódik:

-            SDG 2 – Az éhezés megszüntetése (a pazarlás csökkentése, az élelmiszer-újraelosztás tudatosítása)

-            SDG 12 – Felelős fogyasztás és termelés (az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása)

-            SDG 13 – Fellépés az éghajlatváltozás ellen (a környezeti terhelés csökkentése)

-            SDG 11 – Fenntartható települések és közösségek (az iskola mint fenntartható környezet)

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

A tevékenység a következő alapvető uniós értékeket erősíti:

-            Emberi méltóság (igazságos hozzáférés az élelmiszerhez, a pazarlás csökkentése)

-            Szolidaritás és felelősség (közös felelősség a bolygóért)

-            Részvétel és demokrácia (a tanulók által vezetett megoldások)

-            Az erőforrások tisztelete (az anyagok és az élelmiszer fenntartható felhasználása)

A tanulók megvizsgálják, hogyan kapcsolódik az élelmiszerek fenntarthatósága az európai zöld megállapodáshoz és az EU „A termelőtől a fogyasztóig” stratégiájához.

Korcsoport / szint

Alsó középfok (13–15 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

A digitális eszközök, az internethasználat és az online kommunikáció alapszintű ismerete.

Időtartam

100 perc

Csoportméret és csoportalakítás

-            Egész osztályos megbeszélés

-            Kiscsoportok (4–5 tanuló)

-            Vitacsapatok (mellette/ellene)

Helyszín

Megfigyelések a tanteremben / az iskolai étkezdében

(rövid élő labor-bejárás)

Eszközök és források

-            Csomagolópapír, filcek

-            Fényképek vagy mintaadatok az iskolai élelmiszer-hulladékról (valós vagy szimulált)

-            Videók a fenntarthatóságról

-            Uniós források az élelmiszer-pazarlásról és az éghajlatvédelemről

-            Laptopok/tabletek

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

-            Egy helyi környezetvédelmi civil szervezet képviselőjének meghívása

-            A projekt eredményeinek megosztása az iskolai étkezde dolgozóival vagy a szülőkkel

-            A diákönkormányzat bevonása a prototípusok megvalósításába

Akadálymentesség és befogadás

-            Képek, diagramok, többnyelvű kulcsszavak

-            Választható feladatok (rajzolás, bemutatás, digitális tervezés)

-            Világos mondatkezdések az érveléshez

-            Szerepek vegyes képességű csoportokban

Leírás

1.     Bevezetés (10 perc)

A tanár bemutatja az élő labor vezérkérdését:

„Hogyan csökkenthetjük az élelmiszer-pazarlást, és hogyan tehetjük fenntarthatóbbá az iskolánkat?”

Ráhangoló kérdések:

-            Mi az élelmiszer-pazarlás, és miért fontos foglalkozni vele?

-            Hol látsz élelmiszer-pazarlást az iskolánkban?

-            Hogyan függ össze az élelmiszer-pazarlás a klímaváltozással?

-            Mit mondanak az uniós szakpolitikák az élelmiszerek fenntartható felhasználásáról?

Kapcsolódás a 2., 12. és 13. fenntartható fejlődési célhoz.

2.     Bemutatás / kutatás (20 perc)

A tanár bemutatja a fenntartható étkezési szokások fő pilléreit:

-            Az elkerülhető pazarlás megelőzése

-            Okos adagolás és felelős fogyasztás

-            Az élelmiszer-hulladék újrahasznosítása és hasznosítása

-            Fenntartható termelés és ellátási láncok

A tanulók megnéznek egy rövid videót az európai élelmiszer-pazarlásról.

Kutatási kérdések párban:

-            Ki pazarolja leggyakrabban az élelmiszert, és miért?

-            Mi okozza a pazarlást az iskolánkban?

-            Hogyan csökkenthetik a pazarlást egyszerű viselkedésbeli változások?

A tanulók elkezdik az élő labor megfigyeléseit (fényképek, jegyzetek, bejárás az étkezdében).

3.     Csoportmunka az élő laborban – a probléma azonosítása és közös tervezés (30 perc)

A csoportok plakátot készítenek a következő címmel:

„Hogyan csökkenthetjük az élelmiszer-pazarlást az iskolánkban?”

Tartalma:

-            A fenntarthatóság legfontosabb alapelvei

-            Helyben azonosított valós problémák

-            2–3 élő labor-megoldás, például:

o   „Csak annyit vegyél, amennyit megeszel” kampány

o   Kisebb tálcák / választható adagméretek

o   Ételmegosztó asztal

o   Komposztáló a szerves hulladéknak

o   Plakátok vagy videók a tudatos étkezés népszerűsítésére

o   Együttműködés az étkezde dolgozóival

o   Alkalmazások a hulladék nyomon követésére

A csoportok rajzokat, ikonokat és világos cselekvési lépéseket adnak hozzá.

4.     Egyéni munka és összekapcsolás – vita a fenntartható fejlődési célokról (25 perc)

A vita témája:

„Az élelmiszer-pazarlást főként az egyének vagy a rendszerek (iskolák, szupermarketek, cégek) okozzák?”

A csapat – Az egyéni döntések okoznak több pazarlást

B csapat – A rendszerek és intézmények okoznak több pazarlást

Felépítés:

-            Felkészülés (5 perc)

-            Nyitóbeszédek (csapatonként 3 perc)

-            Cáfolatok és nyílt vita (6–8 perc)

-            Zárszavak

A tanár hangsúlyozza: a tiszteletet, az egyenlő részvételt, a bizonyítékokon alapuló gondolatokat és a demokratikus párbeszédet.

5.     Bemutatók és összekapcsolás (15 perc)

Minden csoport bemutatja a plakátját (csoportonként 2–3 perc).

Megbeszélő kérdések:

-            Megváltoztatta a vita a gondolkodásodat?

-            Melyik megoldás a legreálisabb az iskolánk számára?

-            Hogyan kapcsolódnak ezek az ötletek a fenntartható fejlődési célokhoz és az uniós értékekhez?

6.     Áttekintés és önreflexió (5 perc)

Kilépőkártya:

„Miért fontos az élelmiszer-pazarlás csökkentése a fenntartható jövőhöz?”

Értékelés

Fejlesztő értékelés

-            A csapatmunka tanári megfigyelése

-            A kutatási elemzés minősége

-            Részvétel a vitában

-            Tiszteletteljes, befogadó kommunikáció

Összegző értékelés (ha releváns)

Értékelési táblázat (rubrika) szempontjai:

-            Az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos fogalmak megértése

-            A megoldások megvalósíthatósága és kreativitása

-            Az érvelés minősége

Tanuló

Önértékelés

Önreflexió a következőkről:

-            Hozzájárulás

-            Teljesítmény a vitában

-            A 2., 12. és 13. fenntartható fejlődési cél megértése

Társértékelés

Visszajelzés a következőkről:

-            Az együttműködés minősége

-            A kommunikáció világossága

-            Javaslatok a fejlesztésre

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

-            Plakátok, prototípusvázlatok

-            Fényképek (engedéllyel)

-            A tanulók önreflexiói

-            A vita felvételei

A hatás nyomon követése

-            Foglalkozás előtti és utáni felmérés az étkezési szokásokról

-            Az étkezdei hulladék csökkenése

-            A fenntarthatóság erősebb tudatosulása

Terjesztés

-            Az iskola honlapja

-            Zöld hét / a Föld napja

-            Élő labor fenntarthatósági sarok

Következő lépések

-            Egy megoldás kipróbálása egy hétig

-            Együttműködés az étkezde dolgozóival vagy az iskolai környezetvédelmi szakkörrel

-            Az eredmények bemutatása az iskolavezetésnek

Tanári reflexió

-            Mely tevékenységek váltottak ki erős bevonódást?

-            Jobban megértették-e a tanulók a fenntarthatóságot?

-            Hogyan erősítette a vita a demokratikus részvételt?

-            Min kellene javítani a következő ciklusban?