Tantermi tevékenységek

2. 2. tantermi tevékenység: A cselekvési köröm

A tevékenység címe: A cselekvési köröm
Tanulási célok	- Az állampolgári részvétel különböző dimenzióinak felismerése; - Az iskolában és a helyi közösségben meglévő valós kihívások azonosítása; - A megalapozott véleménynyilvánítás és a közös érdeklődésre számot tartó témákról folytatott párbeszéd ösztönzése; - Az együttműködés, a tisztelet, valamint az iskolához és a helyi közösséghez való tartozás érzésének megbecsülése;
Kapcsolódás az SDG-khez	11. SDG – Fenntartható városok és közösségek (a közös terek megbecsülése) 4. SDG – Minőségi oktatás (kulturális kompetenciák és állampolgárság)
Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz	Szolidaritás – igazságosabb közösségek építése; Demokratikus részvétel – a változás előmozdítói.
Korcsoport / szint	Felső tagozat (10–12 év) / alsó középfok (13–15 év)
Előzetes tudás / előfeltételek	Az állampolgárság, valamint az egyéni és közösségi jogok és kötelességek fogalma; Annak megértése, hogyan működik az iskola és a helyi közösség; Valós problémák elemzésének képessége.
Időtartam	90’ (vagy 45’ + 45’)
Csoportméret és csoportalakítás	4-5 fős tanulói csapatok (munkacsoportok); a tanár (mediátor); egy helyi egyesület képviselője vagy egy lakos a közösségből (facilitátor); az iskolai közösség egy tagja (pedagógus vagy nem pedagógus munkatárs).
Helyszín	Előkészítés az osztályteremben; iskolai díszterem.
Eszközök és források	Tárgyi eszközök: plakátok vagy A4-es/A3-as lapok; különböző színű öntapadós cetlik; tollak és filcek; Digitális eszközök: tablet (kutatás); kamera (felvétel)
A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)	Helyi egyesület (mentorálás); Az iskola technikai személyzete (mentorálás) Szülői szervezet (a javaslatok bemutatásánál)
Akadálymentesség és befogadás
Leírás
A tevékenység arra hívja a tanulókat, hogy gondolják végig, milyen szerepük van aktív állampolgárként különböző dimenziókban: saját magukban, az iskolában és a közösségben. A demokrácia értékeit követve a tevékenység egy gyűléssel kezdődik, ahol bemutatják az iskola és a helyi közösség előtt álló, előzetesen azonosított kihívásokat (hírek vagy az iskolai munkatársak előzetes ismeretei alapján). Ezt követően munkacsoportok alakulnak. Kerekasztal formájában, öntapadós cetlik, filcek és papír segítségével feltárják a problémákat, azonosítják az okokat, és lehetséges megoldásokat javasolnak. A tanár mediátorként vesz részt, az iskola és a helyi egyesületek képviselői pedig segítik a kapcsolódást a közösséghez. Az elvégzett munka alapján a csoportok bemutatót készítenek a javaslataikról, amelyeket később az egyesületek vagy a helyi önkormányzat továbbfejleszthet vagy megvalósíthat.
Értékelés
Fejlesztő értékelés	Aktív részvétel; Kritikai gondolkodás: a kihívások elemzésének képessége; Kreativitás és innováció: a bemutatott javaslatok eredetisége és megvalósíthatósága; – Külső visszajelzés (relevancia és hatás a közösségre).
Összegző értékelés (ha releváns)	Koncepció/üzenet; kompozíció; etika és biztonság; kommunikáció és együttműködés.
Tanuló Önértékelés	Mit tanultam? Kreatív és reális megoldásokat javasoltam-e a kihívásokra? Éreztem-e, hogy változást tudok elérni a közösségemben?
Társértékelés	Két csillag és egy kívánság
Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések
Gyűjtendő bizonyítékok	Térképek, ábrák, öntapadós cetlik, rajzok, amelyek rögzítik a gondolatmenetet és az ötletek rendszerezését. A kidolgozott javaslatok írásos vagy digitális rögzítése.
A hatás nyomon követése	A benyújtott, az egyesületek vagy a helyi önkormányzat által megfontolható javaslatok száma és minősége.
Terjesztés	A plakátok, öntapadós cetlik és alkotások kiállítása a folyosókon; a javaslatok elküldése vagy átadása helyi egyesületeknek, településrészi önkormányzatoknak vagy közösségi partnereknek; az iskola közösségimédia-oldalai;
Következő lépések	- Egy megoldás kidolgozása és bemutatása a helyi képviselő-testület ülésén,
Tanári reflexió
Mi működött jól, és miért? Világosak voltak-e a csapatokon belüli szerepek, és jól működtek-e? Minden tanuló érdemben részt vett-e a munkában? Képesek voltak-e a tanulók végiggondolni az „én, az iskola, a közösség” szintjeit? Partnerségek és közösség: milyen hozzáadott értéket jelentettek?