Kiegészítő források
2. 2. esettanulmány: Takarítás az olajfaligetben
|
Típus |
Esettanulmány (írott helyzetleírás elgondolkodtató kérdésekkel) |
|
Rövid leírás |
Rövid, írott esettanulmány, amelyben három tanuló egy hétköznapi megfigyelésből – a helyi olajfaligetben szétszórt szemétből – tájékozott, felelős, a közösség által is támogatott cselekvést formál. Jól szemlélteti, hogyan érti az 5. modul az aktivizmust: észrevenni valamit, ami igazságtalan vagy nem biztonságos, és másokkal együtt dolgozni a megváltoztatásán. A történet Sok mediterrán és dél-európai térségben az olajfaligetek a mindennapi élet részei – kötődnek a családok megélhetéséhez, a helyi hagyományokhoz és magához a tájhoz is. Egy hétfő reggel három tanuló elsétál egy liget mellett a város szélén, és észrevesz valamit, ami elrontja a látványt: nejlonzacskókat, italos palackokat és piknikmaradékokat, amelyek a hétvége óta szétszórva hevernek a fák között. Először úgy tűnik, hogy ez valaki más problémája – talán az önkormányzaté vagy a föld tulajdonosáé. De az egyik tanuló azt mondja: „Ha otthagyjuk, ott is marad. Ha néhányan elmegyünk, egy délután az egész. Ha százan megyünk, húsz perc.” Ez egyetlen mondatban az aktivizmus lényege: észrevenni valamit, ami igazságtalan vagy nem biztonságos, és másokkal együtt dolgozni a megváltoztatásán. Az osztály nem áll meg a szemétszedésnél. Beszélnek a helyi önkormányzattal és egy közeli mezőgazdasági szövetkezettel, és megtudják, hogy a fák között hagyott szemét kártevőket vonzhat, sőt a száraz nyári hónapokban tűzveszélyt is jelenthet – vagyis nem csak a látványról van szó, hanem egy olyan közös erőforrás védelméről, amelytől az egész közösség függ. Szombati szemétszedést szerveznek, de olyasmit is kitalálnak, ami tovább tart egyetlen tiszta délutánnál: egyszerű, többnyelvű táblákat, amelyek arra kérik a látogatókat, hogy „hagyják úgy a ligetet, ahogy találták”, és egy rövid tájékoztató kártyát, amely elmagyarázza, miért fontosak a fák – gazdasági, kulturális és környezeti szempontból. Két héttel később egy helyi újság beszámol a kezdeményezésről, a szövetkezet pedig felajánlja, hogy kihelyez egy szemetest a liget bejáratához. Senki sem várt országos kampányt; ami történt, az kisebb, de tartósabb – egy hely, amelyre az azt használó emberek vigyáznak. Gondolkodtató kérdések1. Mitől volt ez „aktivizmus”, és nem csupán rendrakás? 2. Miért döntöttek úgy a tanulók, hogy beszélnek az önkormányzattal és a szövetkezettel, ahelyett hogy egyedül cselekednének? 3. A modul szerint az aktivizmusnak „tájékozottnak és felelősnek” kell lennie. A történet mely részei mutatják, hogy a tanulók tájékozottak voltak? Melyek mutatják, hogy felelősen cselekedtek? 4. Van-e a lakóhelyed vagy az iskolád közelében olyan hely, amelynek jól jönne egy hasonló kis, közösségi kezdeményezés? Mi lenne a legelső lépésed? |
|
Tanulási célok |
• Felismerik, hogy az aktivizmus olyan hétköznapi dologból is kiindulhat, mint az iskolába vezető séta. • Összekapcsolják egy közös természeti erőforrás ügyét olyan európai értékekkel, mint a szolidaritás és a közös felelősségvállalás. • Megértik, hogyan vezetnek a kis, megismételhető cselekvések (egy szemétszedés, egy tábla, egy beszélgetés a helyi hatóságokkal) tartós változáshoz. |
|
Javasolt felhasználás |
Az esettanulmányt a tanár hangosan felolvassa, vagy a tanulók párban olvassák el, majd kiscsoportokban (4–5 fő) megbeszélik a reflexiós kérdéseket, végül rövid közös osztálybeszélgetés következik. Teljes időigény: 30–40 perc. Használható ráhangolódásként a modul tudásellenőrző feladatai előtt, vagy önálló állampolgári ismeretek óraként. |