Tantermi tevékenységek

6. 6. tantermi tevékenység: Biodiverzitás-séta: A zöld örökség – A helyi ökoszisztémák megfigyelése az európai értékek tükrében

A tevékenység címe:
Biodiverzitás-séta: A zöld örökség – A helyi ökoszisztémák megfigyelése az európai értékek tükrében

Tanulási célok

Az igazságos átmenet fogalmának megismerése és megértése

Kapcsolódás az SDG-khez

15. SDG (Szárazföldi élet – a helyi ökoszisztémák és a természetvédelem középpontba állításával), 13. SDG (Éghajlatvédelmi intézkedések – zöldterületek és szén-dioxid-megkötés), 4. SDG (Minőségi oktatás).

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

Tisztelet (minden életforma iránt, nemcsak az ember iránt), Szolidaritás (a jövő nemzedékeivel, az ökoszisztéma-szolgáltatások megőrzése révén), Egyenlőség (annak megértése, hogy az ökoszisztémában minden faj egyformán értékes).

Az EU szerepe a globális természetvédelmi célok (15. SDG) előmozdításában, valamint abban, hogy a környezetet a nemzeti határokon átívelő közös örökségként és közjóként kezelje.

Korcsoport / szint

Alsó középfok (13–15 év)

Előzetes tudás / előfeltételek

Alapismeretek az EU-ról és a fenntartható fejlődési célokról, a biodiverzitásról, valamint az őshonos és az inváziós fajokról

Feltöltött mobiltelefonok, alapvető elsősegélycsomag

 

Időtartam

Teljes időtartam és bontása 90 perc = 10 + 30 + 25 + 15 + 10

10 perc: bevezetés és ráhangolódás

30 perc: séta

25 perc: a veszélyeztetettségi állapot felmérése

15 perc: cselekvési terv

10 perc: megbeszélés és bemutatás

Csoportméret és csoportalakítás

Egész osztály / párok / 3–5 fős csoportok; meg kell adni, hogyan alakulnak a csoportok (vegyes képességű tanulók, szerepek).

Helyszín

Tanterem / labor / szabadtér / közösségi helyszín / online / hibrid.

Eszközök és források

Google Térkép, jegyzetfüzet, kérdőív, kincskereső csomag, https://www.inaturalist.org/, Merlin Bird ID, PlantNet

A közösség / az érintettek bevonása (nem kötelező)

Helyi önkormányzati hivatalok és környezetvédelmi civil szervezetek, nemzeti parkok

 

Akadálymentesség és befogadás

Szemléltetés, digitális és papíralapú anyagok, fényképek, bemutató

Leírás

Ennek a 90 perces szabadtéri gyakorlati foglalkozásnak a fő célja, hogy összekapcsolja a helyi természetmegfigyeléseket a globális fenntartható fejlődési célokkal (SDG-k) és az alapvető európai értékekkel.

Egy közeli parkban vagy az iskolaudvaron a tanulók csoportokra oszlanak, és „helyi ökoszisztéma-felmérő” feladatot kapnak.

Fő feladat és célok

A fajok felmérése: A tanulóknak meghatározott fajokat kell megtalálniuk, lefényképezniük és rögzíteniük fajhatározó alkalmazások (pl. iNaturalist) segítségével, és a „kincskereső” listán különösen nagy hangsúlyt kell fektetniük az inváziós (agresszíven terjedő) és az őshonos (helyi természeti örökséghez tartozó) növények és állatok közötti különbségre.

Értékelemzés: A csapatok megvitatják a felvetett etikai kérdéseket, és eredményeiket az európai értékek szemszögéből elemzik.

-       Tisztelet: Hogyan mutathatunk tiszteletet minden élőlény iránt, még azok iránt is, amelyeket „csúnyának” tartunk?

-       Szolidaritás: Miért jelent a helyi biodiverzitás megőrzése szolidaritást a jövő nemzedékeivel (15. SDG)?

-       Egyenlőség: Miben hasonlítanak a társadalmi és gazdasági konfliktusok az inváziós és az őshonos fajok közötti versengéshez?

Cselekvési terv: A csoportok rövid „Zöld örökség cselekvési tervet” készítenek, amelyben konkrét lépéseket javasolnak arra, hogyan javíthatja a közösség vagy az iskola a helyi ökológiai állapotot, és hogyan csökkentheti az inváziós fajok jelentette kockázatot. Cél: 3–5 konkrét, megvalósítható lépés javaslata a felmért terület biodiverzitásának javítására.

Ezzel a tevékenységgel a biológiaóra állampolgári akcióprojektté alakul, amely megmutatja, hogy a helyi környezet védelme Európa és az egész világ közös felelőssége.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

Részvétel és együttműködés.

Összegző értékelés (ha releváns)

Bemutató. Az értékelési szempontrendszert csatolni kell, vagy hivatkozni kell rá.

Tanuló

Önértékelés

A tanulók önreflexiója: 1. Mit tanultam a feladat során?

2. Miben voltam erős, és miben kell fejlődnöm?

3. Hogyan járultam hozzá a csapatmunkához?

 

Társértékelés

Protokoll (pl. Mondd el / Kérdezz / Adj tanácsot). Lásd az alábbi táblázatot.

Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések

Gyűjtendő bizonyítékok

Fényképek vagy rajzok, cselekvési tervek, kitöltött „kincskereső” lista (lásd a leírás után)

A hatás nyomon követése

Tudományos megfigyelés, etikai elemzés, gyakorlati alkalmazás, kommunikáció.

Terjesztés

A javaslatot el lehet küldeni a helyi környezetvédelmi hivatalnak.

Következő lépések

Egy bővebb, a helyi lakosoknak szóló biodiverzitás-séta megszervezése, amelyet a tanulók vezetnek a helyi nemzeti park vagy egy környezetvédelmi civil szervezet segítségével. Vagy a megfigyelések rögzítése a(z) https://www.inaturalist.org/ oldalon, és az eredmények megosztása.

Tanári reflexió

Mi működött jól, és miért?

Min változtatnék legközelebb?

A tanulás bizonyítékai (teljesültek a sikerkritériumok?)

Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni?

Partnerségek és közösség: milyen hozzáadott értéket jelentettek?

Szempontok

Leírás

Gyenge (0–1 pont)

Elfogadható (2 pont)

Kiváló (3 pont)

Max. pont

A dokumentálás pontossága

A „kincskereső” listán szereplő őshonos és inváziós fajok helyes azonosítása és pontos dokumentálása (fényképek/vázlatok, helyszín).

Az azonosítás nagyrészt hibás vagy hiányos.

A legtöbb faj helyesen azonosított és dokumentált.

Minden faj pontosan azonosított, világosan dokumentált és jól rendszerezett.

3

Ökológiai elemzés

Az őshonos és inváziós fajok közötti különbség, valamint az azonosított fajok alapvető ökológiai szerepének (pl. ragadozó, lebontó) megértése.

Az őshonos és inváziós fajok megkülönböztetése félreértett vagy hiányzik.

Az ökológiai szerepeket nagyjából megértik és megnevezik.

Világos, pontos magyarázat a fajok ökológiai hatásáról és az inváziós fajok jelentette veszélyről.

3

A portfólió rendezettsége

A végül beadott napló/portfólió áttekinthetősége és teljessége (beleértve az alkalmazásokból származó bizonyítékokat és a vázlatokat).

A napló rendezetlen, hiányos és nehezen követhető.

A napló teljes, de vizuálisan vagy szerkezetileg nem elég áttekinthető.

A napló átfogó, vizuálisan áttekinthető és rendszerezett.

2