Tananyag

4. A fogalmaktól a gyakorlatig

A tanárok fontos szerepet játszhatnak abban, hogy a fenntartható fejlődési célokat (SDG-ket) beépítsék az oktatásba, és áthidalják a szakadékot a magas szintű uniós szakpolitikai keretek és a helyi, gyakorlati közösségi problémák között. A megközelítés három fő lépése: az európai háttér megértése, a helyi környezet felmérése és a releváns SDG-k kiválasztása.

1. Uniós szintű keretek és az alapvető kapcsolat

Az ENSZ 17 SDG-je szorosan kapcsolódik az Európai Unió (EU) alapelveihez és identitásához, és olyan közös értékeket tükröz, mint a szolidaritás, az együttműködés, az emberi méltóság és az egyenlőség.

Integrált uniós stratégiák:

Az EU rendszeresen beépíti az SDG-ket stratégiai kereteibe, így biztosítva, hogy a fenntarthatósági célokkal minden tagállamban következetesen foglalkozzanak (European Commission 2022). A fogalmi alapot adó legfontosabb uniós keretek:

• Európai zöld megállapodás: az EU átfogó szakpolitikai kerete, amelynek célja a klímasemlegesség elérése 2050-re, és amely közvetlenül támogatja például a Tiszta energia (7. cél), a Fellépés az éghajlatváltozás ellen (13. cél) és a Fenntartható városok (11. cél) célokat. A zöld megállapodás keretében indított kezdeményezések, például az Igazságos Átmenet Alap, biztosítják, hogy a kiszolgáltatott közösségek védelmet kapjanak az átállás során.

• GreenComp: ez az európai fenntarthatósági kompetenciakeret meghatározza a fenntartható élethez és cselekvéshez szükséges készségeket, ismereteket és értékeket, összhangban az EU méltányossági és befogadási elveivel.

• Global Gateway: ez az uniós stratégia egy globális beruházási stratégia, amely a fenntartható infrastruktúra, a digitális átalakulás és a tiszta energia fejlesztésének finanszírozásával támogatja az SDG-k nemzetközi megvalósítását.

2. Helyi relevancia és a fogalmak „lefordítása”

A (WP2-ben készült) kézikönyv hangsúlyozza a pedagógusok szerepét abban, hogy az SDG-ket egyetemes keretként mutassák be, majd az európai környezetbe helyezzék őket, kiemelve, hogyan erősítik az uniós értékek (például a demokrácia és az aktív állampolgárság) a célokat (Oxfam 2016).

„Glokális” kapcsolat

A gyakorlati megvalósítás kulcsa, hogy az iskolák „glokális” összekötőként működjenek: az európai környezeti és társadalmi normákat a helyi körülményekhez igazított mindennapi gyakorlatra fordítsák le.

Példák a helyi relevancia bemutatására:

• Magyarország: a Fenntarthatósági Témahét keretében a tanulók helyi tevékenységeken keresztül kapcsolódnak az SDG-khez, például hulladékcsökkentéssel (12. cél), biodiverzitás-sétákkal (15. cél) és digitális innovációval (9. cél).

• Litvánia: a Millennium Schools kezdeményezés földrajzi és társadalmi-gazdasági helyzettől függetlenül egyenlő oktatási esélyeket biztosít (4. cél).

• Törökország: a helyi zöld megállapodás cselekvési terve alapján megvalósuló helyi projektek, például a városi kertészeti projektek, a helyi élelmezésbiztonságot szolgálják (2., 11. és 12. cél), ami közvetlenül illeszkedik az uniós célkitűzésekhez (Ozdemir, 2019).

A problémák feltárása és az élő laborok

A releváns problémákat közös alkotással azonosítják. A tanárok arra ösztönzik a tanulókat, hogy a helyi önkormányzatokkal és szervezetekkel együttműködve, az erőforrások és szükségletek feltérképezésével mérjék fel a helyi helyzetet.

Az ilyen problémaalapú tanulási (PBL) együttműködések lehetővé teszik, hogy a tanulók a helyi kihívásokat „tanulási laboratóriumokká” (élő laborokká, living labs) alakítsák, például a helyi hulladékgazdálkodással vagy a klímaváltozással szembeni ellenálló képességgel kapcsolatos kérdések vizsgálatával.

3. A kiemelt SDG-k kiválasztása

Annak érdekében, hogy az iskolai tevékenységek hatékonyak és célzottak legyenek, a kézikönyv konkrét útmutatást ad a prioritások meghatározásához.

A döntéshozatali folyamat

A kiemelt SDG-k kiválasztását a következő elvek irányítsák:

1. A közösségi szükségletek felmérése: a legfontosabb lépés a közösség szükségleteinek és erősségeinek felmérése a helyi érintettekkel együttműködve. Az SDG-ket (például a 13. célt a klímaváltozásra érzékeny régiókban vagy a 4. célt az alacsony írás-olvasási szintű közösségekben) a helyi viszonyokhoz kell igazítani.

2. A célterület kiválasztása: a helyi helyzet megértése után a pedagógusoknak és a tanulóknak ki kell választaniuk egy központi fenntarthatósági témát (például az energiaszegénységet vagy a biológiai sokféleség csökkenését), és kezelhető altémákra kell bontaniuk.

3. A tanulók bevonása: a tanulókat be kell vonni a döntéshozatali folyamatba, hogy erősödjön a cselekvőképességük és a felelősségérzetük.

4. Váltakozó megközelítés: az átfogó megértés érdekében javasolt a projektek témáját célról célra váltogatni, hogy a teljes SDG-paletta sorra kerüljön, beleértve a ritkábban tárgyalt célokat is, például a Nemek közötti egyenlőséget (5. cél) vagy az Óceánok és tengerek védelmét (14. cél).

5. Több SDG összekapcsolása: a legtöbb projekt szükségszerűen több SDG-t is érint, mert ezek rendszerszinten összefüggenek (például a hulladékmentességi kampányok a 12., a 13. és a 15. célt is érintik).

Ez a felépítés – amely az uniós keretekből indul ki, majd partnerségek és tanulók által vezetett projektek révén helyi környezetbe helyezi őket – biztosítja, hogy az oktatás ne csak tartalomátadásról szóljon, hanem arról is, hogy a tanulók tájékozottan és felelősen tudjanak cselekedni (European Commission 2019, 2022, 2023, European Sustainable Development Forum 2022).