Kiegészítő források

Tanulási célok

• A szolidaritás fontosságának megértése válsághelyzetekben. 
• Annak azonosítása, milyen módokon támogatják az európai polgárok a kiszolgáltatott csoportokat. 
• Közös munka egy állampolgári figyelemfelhívó kampány megtervezésén. 

Kapcsolódás az SDG-khez

Elsődleges SDG

• 11. SDG – Fenntartható városok és közösségek 

Kapcsolódó SDG-k

• 3. SDG – Egészség és jóllét 

• 10. SDG – Egyenlőtlenségek csökkentése 

• 16. SDG – Béke, igazságosság és erős intézmények

Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz

• Szolidaritás és összetartás nehéz időkben
• Az emberi méltóság tisztelete 
• Aktív demokratikus részvétel 
• A kiszolgáltatott polgárok befogadása és támogatása

Korcsoport / szint

Alsó középfok – 13–16 év

Előzetes tudás / előfeltételek

Alapvető ismeretek az állampolgárságról, a csapatmunkáról és a közösségi támogatási rendszerekről.

Időtartam

Összesen: 90–120 perc

Csoportméret és csoportalkotás

20–30 tanuló, 4–5 darab 4–6 fős csoportra osztva

Helyszín

Osztályterem, számítógépterem vagy az iskola udvara

Eszközök és források

• Plakátpapírok 
• Filctollak és színes tollak 
• Internet-hozzáférés (opcionális) 
• Kinyomtatott példák válsághelyzetekre adott válaszokra 
• Projektor vagy interaktív tábla

A közösség / az érintettek bevonása (opcionális)

Meg lehet hívni egy helyi civil szervezet képviselőjét, egy vöröskeresztes önkéntest vagy egy közösségi vezetőt, hogy beszéljen a közösségi rezilienciáról (ellenálló képességről).

Akadálymentesség és befogadás

• Vegyes képességű csoportok 
• A tanulók különböző szerepeket kapnak (előadó, tervező, kutató, író) 
• Egyszerűsített útmutató lapok 
• Szemléltető eszközök a további támogatást igénylő tanulóknak

Leírás

A tanulók közösen „szolidaritási kampányt” készítenek egy válsághelyzetre, például járványra, árvízre, migrációra vagy élelmiszerhiányra reagálva. A csoportok utánajárnak, hogyan mutattak az európai közösségek ellenálló képességet és állampolgári felelősségvállalást vészhelyzetekben.

Minden csoport elkészíti a következőket:

• Figyelemfelhívó plakátok 

• Rövid prezentációk 

• Ötletek a közösség támogatására 

• Iskolai cselekvési javaslatok 

A tevékenység egy „Szolidaritási vásárral” zárul, ahol a csoportok bemutatják kampányanyagaikat osztálytársaiknak.

Értékelés

Fejlesztő értékelés

A tanár megfigyeli:

• a csoportok együttműködését 

• a részvételt 

• a kreativitást 

• az állampolgári fogalmak pontos használatát

Összegző értékelés (ha alkalmazható)

A csoportok beadják:

• Kampányplakát vagy diás prezentáció 

• Rövid önreflexiós beszámoló (5–8 mondat)

Tanulói

önértékelés

„Egy dolog, amit a szolidaritásról tanultam: …” 

„Egy dolog, amit a közösségemért tehetek: …”

Társértékelés

A tanulók visszajelző kártyákat töltenek ki:

• Egy erősség 

• Egy javaslat a fejlesztésre 

• Egy kérdés a projektről

Dokumentálás, bizonyítékok és nyomon követés

Összegyűjtendő bizonyítékok

• Fényképek a kampányplakátokról 
• Csoportos prezentációk 
• Önreflexiós lapok 
• Társértékelő visszajelző kártyák

A hatás nyomon követése

• A tanulók részvételének megfigyelése a későbbi állampolgári tevékenységekben 
• A szolidaritás és az ellenálló képesség témáival kapcsolatos tudatosság nyomon követése 

Terjesztés

• A plakátok kihelyezése az iskolai faliújságokra 
• Az eredmények bemutatása iskolai gyűlésen 
• Válogatott projektek közzététele az iskola közösségimédia-oldalain

Következő lépések

A tanulók elkészítik:

• egy rövid figyelemfelhívó videót 

• egy iskolai „Szolidaritási chartát” 

• egy adománygyűjtő vagy jótékonysági kezdeményezést

Tanári önreflexió

• Megértették-e a tanulók a szolidaritás fontosságát? 

• Mely tevékenységek váltották ki a legnagyobb érdeklődést? 

• Minden tanuló aktívan részt vett? 

• Hogyan kapcsolható ez a projekt a társadalomismeret- vagy informatikaórákhoz?