Tantermi tevékenységek
2. 2. tantermi tevékenység: Szerepjáték a kulturális diplomáciáról
|
A tevékenység címe: Szerepjáték a kulturális diplomáciáról |
|
|
Tanulási célok |
|
|
Kapcsolódás az uniós értékekhez és identitáshoz |
Szolidaritás és együttműködés |
|
Korcsoport / szint |
Felső tagozat (10–12 év) / alsó középfok (13–15 év) |
|
Előzetes tudás / előfeltételek |
A tanulók tudják meghatározni és értsék, mi a kulturális diplomácia |
|
Időtartam |
20 perc |
|
Csoportméret és csoportalakítás |
|
|
Helyszín |
Tanterem |
|
Eszközök és források |
● Nyomtatott szerepkártyák a szerepek leírásával ● Néhány odaillő tárgy (asztalok, székek, tányérok stb.) segíthet berendezni a jelenet helyszínét az osztályteremben |
|
Leírás |
|
|
A jelenet A történet azzal kezdődik, hogy A miniszter meghívja B minisztert vacsorázni a főváros egyik népszerű éttermébe. A két miniszter különböző országokból érkezik, és mindketten két segítőt – tanácsadót, asszisztenst vagy barátot – hoznak magukkal, akiknek nagyon különböző a személyiségük! A vacsora célja, hogy egy fontos kérdésről beszélgessenek: Segíthet-e a kultúra abban, hogy az emberek jobban kijöjjenek egymással, még akkor is, ha az országaik nem mindig értenek egyet? Ezt nevezzük kulturális diplomáciának: amikor az országok olyan dolgok segítségével, mint a művészet, az ételek, a zene és a hagyományok, megértik egymást, és békésen oldják meg a problémákat. Eleinte minden nagyon komolynak tűnik, de a vacsora hamarosan vicces és élénk beszélgetéssé válik. A miniszterek és segítőik azon kezdenek tréfálkozni, kinek az országában vannak a legjobb ételek, a legjobb zene vagy a legjobb találmányok. Lesz néhány mulatságos félreértés is! A nagy kavarodás ellenére mindenki megtud valami újat a másik kultúrájáról. A jelenet legyen könnyed és mulatságos, tele nevetéssel és fantáziával, de közben gondolkodtassa el a tanulókat néhány nagy kérdésen: ● Megoldhat-e a barátság és a kultúra olyan problémákat, amelyeket a politika nem tud? ● Miért értik félre néha egymást az emberek? ● Hogyan tanulhatunk meg odafigyelni egymásra és együttműködni akkor is, ha különbözünk? A jelenet végén a két miniszternek és segítőiknek döntésre kell jutniuk: Egyetértenek-e abban, hogy a kulturális diplomácia – vagyis a művészet, az ételek és a zene – tényleg közelebb hozhatja egymáshoz az embereket? A szerepek 1. szerep: Az A ország minisztere (a tanuló nevet adhat az országnak, lehetőleg egy kitalált nevet). Ez a miniszter úgy gondolja, hogy az erő fitogtatásával és fenyegetéssel lehet megoldani a nézeteltéréseket. A szerepjáték során a csoport fedezze fel, miért növelheti ez a hozzáállás a konfliktust, és miért lehet hatékonyabb a békés párbeszéd. 2. szerep: A B ország minisztere …. (a tanuló nevet adhat az országnak; a kreativitás kedvéért lehetőleg új nevet találjon ki). Kíváncsi A miniszter nézeteire, és támogatja a kulturális diplomáciát. Az ételek is érdeklik, de nem igazán ízlik neki az étel! 3. szerep: Az A ország miniszterének munkatársa, aki nem ért egyet a miniszter nézeteivel. Ez a munkatárs támogatja a kulturális diplomáciát, és megpróbálja elmagyarázni, hogyan lehetne azt megvalósítani. 4. szerep: A B ország miniszterének munkatársa, aki mindenben egyetért a miniszterrel, még akkor is, ha az azt mondja, hogy túl sós az étel! 5. szerep: A szakács, aki elkészíti az ételt, és reagálnia kell a panaszokra (lehetőleg vicces módon) 6. szerep: A pincér, aki felveszi a rendelést, és kihozza az ételt a konyhából az asztalhoz. A pincér meghallgatja a vendégek panaszait, és közvetít a szakács felé. A szerepekkel kapcsolatos sztereotípiák elkerülése érdekében fontos, hogy a minisztereket ne feltétlenül az osztály fiútanulói játsszák, hanem a lányok is kapjanak lehetőséget vezető szerepekre. |
|
|
Értékelés |
|
|
Fejlesztő értékelés |
|
|
Dokumentálás, bizonyítékok és további lépések |
|
|
Terjesztés |
|
|
Tanári reflexió |
|
|
Mi működött jól, és miért? Min változtatnék legközelebb? A tanulás bizonyítékai (teljesültek a sikerkritériumok?) Befogadás és jóllét: kiket sikerült (nem sikerült) elérni? |
|