Tananyag

3.4. Migráció és háború

Az EU migrációs politikája arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen az emberi jogok védelme és a határok biztonsága között.

A 2015–2016-os években megnőtt az EU határainak engedély nélküli átlépése; ezt az időszakot európai migrációs válságnak nevezik.

A migráció kezelése és a határellenőrzés kérdése a nemzeti és az európai politikát is befolyásolja.

Mi okozza a bevándorlást?

1. Fegyveres konfliktusok.
2. Gazdasági nehézségek.
3. Környezeti válság.
4. Tekintélyelvű, elnyomó rendszerek.

Az érintett emberek főleg Ázsia délnyugati részéről és Észak-Afrikából érkeznek (például Afganisztánból, Irakból, Szíriából és Afrika más részeiről). Akik elhagyják ezeket az országokat, gyakran veszélyes utakon kelnek át a Földközi-tengeren, hogy eljussanak Európába.

2014 és 2018 között 1,78 millió ember érkezett az EU-ba a Földközi-tengeren át. Közülük az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint 16 045 ember meghalt vagy eltűnt.

A határok védelmére az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex modern megfigyelőrendszert épített ki műholdakkal, drónokkal, kerítésekkel és hadihajókkal. A kutatók az „Európa-erőd” kifejezéssel írják le Európa külső határokra vonatkozó politikáját.

Példa: a 2016-os EU–Törökország megállapodás

●      Célja az volt, hogy visszaküldjék az EU-n kívüli országokból érkező migránsokat.

●      Bírálták, mert a határellenőrzést az EU határain kívülre helyezte.

●      Bírálták, mert nem tartotta tiszteletben a nemzetközi emberi jogi normákat.

Az EU-ban különböző vélemények vannak a migráció kezeléséről:

●      Egyes tagállamok a humanitárius elveket támogatják, amelyek az embereket és az emberi jogokat védik.

●      Más tagállamok a szigorú ellenőrzést és a lezárt határokat támogatják.

A migrációellenes pártok gyakran európai problémaként mutatják be a migrációt, és elhallgatják, hogy a menekültek többsége valójában a szomszédos országokba megy. Például több mint 5 millió szíriai menekült Jordániába, Libanonba és Törökországba menekült.

A migráció kérdése összefügg:

-       a világgazdasági érdekekkel;

-       a nagyhatalmak nemzetközi politikai érdekeivel;

-       a világ egyenlőtlenségeinek szerkezetével és gyors változásaival.

Egy másik kihívás, hogy a migrációval kapcsolatos döntések felelőssége főleg az EU határán fekvő országokra hárul. A schengeni egyezménnyel az EU megnyitotta a belső határait. Az EU-n belüli szabad mozgás azt jelenti, hogy ha a migránsok belépnek egy határ menti országba, onnan más uniós országokba is továbbmehetnek, és ez az egész EU-ra kiterjedő migrációhoz vezethet.

 

A dublini egyezmény (1990/1997) szerint a menedékkérelmet annak az uniós országnak kell elbírálnia, ahová a menedékkérő először belépett. Ez nagyobb felelősséget rótt a határ menti államokra. Ezeknek az országoknak a költségeik is nagyobbak (mentőakciók, a migránsok elszállásolása, ellenőrzések és egyebek).

 

Az, hogy a migránsok egyenlőtlenül oszlanak meg az uniós tagállamok között, próbára teszi az EU egységét:

●      Németország és Svédország sok menekültet fogadott be.

●      A közép- és kelet-európai országok meghatározták, legfeljebb hány menekült léphet be hozzájuk.

Ez konfliktust okoz az uniós intézmények és a nemzeti kormányok között: a kérdés az, hogyan lehet egyensúlyt találni az EU hatásköre és az országok önállósága között.

●      Egyes országok a méltányosság érdekében közös határpolitikát támogatnak.

●      Mások elutasítják az EU által előírt migrációs szabályokat.

Példa: az ukrajnai háború

2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága^[1] szerint 5 374 780 ukrajnai menekült van nyilvántartva az EU-ban átmeneti védelemmel. A legtöbb menekült Németországban (1 340 360), Lengyelországban (977 980), Csehországban (398 370), Spanyolországban (259 050) és Romániában (201 860) él.

2022. március 4-én az Európai Unió Tanácsa átmeneti védelmet biztosított az Ukrajnából menekülőknek. Az EU konkrét lépéseket tett a menekültek megsegítésére^[2] :

➔   Védelem az ukránok számára az EU-ban.

➔   Humanitárius segítség.

➔   Pénzügyi támogatás a menekülteket befogadó tagállamoknak.

➔   Az uniós védelemben részesülőket a következő jogok illetik meg:

◆    tartózkodási jog

◆    munkavállalás lehetősége

◆    orvosi ellátás

◆    szociális ellátás

◆    gyermekgondozás

◆    oktatás a gyerekeknek

Az uniós tagállamok megállapodtak, hogy meghosszabbítják az ukrán menekültek átmeneti védelmét.
Az Európai Unió Tanácsa elfogadott egy keretet, amely biztosítja, hogy a menekültek hazatérhessenek és újra beilleszkedhessenek Ukrajnában, amikor a körülmények ezt lehetővé teszik.

 

 

Összefoglalva:

Az egyik oldal a biztonságot és az erősebb határokat tartja a legfontosabbnak.

A másik oldal szerint kötelességünk megvédeni az embereket a háborútól és a szegénységtől.