Tananyag

1.1. Kapcsolódás az EU-hoz és a világhoz

Mielőtt az EU kihívásairól beszélnénk, fontos megérteni, hogy ezek a kihívások nemcsak az EU-ban fontosak, hanem az egész világot érintik.

Ráadásul az EU-t alkotó országok maguk is tagjai nemzetközi szervezeteknek – nemcsak azért, hogy erősebb legyen a politikai és gazdasági helyzetük, hanem azért is, hogy együttműködjenek más országokkal.

Ilyen nemzetközi szervezetek például:

●      a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

●      az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO)

●      az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ)

Emellett vannak regionális együttműködések is:

●      a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (SEECP)

●      a Közép-európai Kezdeményezés (KEK)

●      a közép-európai Visegrádi Csoport, más néven Visegrádi Négyek (V4): Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia kulturális és politikai szövetsége.

●      a Brit Nemzetközösség (Nemzetközösség): ennek a szervezetnek 56 tagállama van, például Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, India, a Dél-afrikai Köztársaság és Ciprus.

Az, hogy a legtöbb uniós tagállam más nemzetközi és regionális szervezeteknek is tagja, megmutatja, milyen összetettek a nemzetközi kapcsolatok. Az EU a világ más fontos szereplőivel együtt egy globális közösség része.

Ne felejtsd el: a válságok és a kihívások megterhelhetik az erőforrásokat, és próbára tehetik a politikai rendszereket. A kihívások ugyanakkor lehetőséget is adhatnak a pozitív változásra és a fejlődésre!